Változás vagy folytonosság, avagy új/régi olvasók Újbudán?

A vizsgálat

Budapest XI. kerületében, Újbudán 2003 novemberében a helyi PSZK kezdeményezése nyomán^[1] minden 7. osztályba járó, az adott napon az iskolát látogató, összesen 790 tanuló kitöltött – a pedagógus, könyvtárostanár kérésére – egy 25 tételes kérdőívet, amelyben a gyerekek szabadidős tevékenységeiről, továbbtanulási terveiről és főként olvasási-könyvtárhasználati szokásairól érdeklődtünk.^[2]

Iskolánként általában két-három 7. osztályt (40-50 főt) találtunk, a Mezőkövesd úti Mérei Ferencről elnevezett intézményben azonban csupán egy osztályban (21 fő), illetve a Keveháza utcában négy párhuzamos osztályban válaszoltak a tanulók (74 fő).

Az alábbi rövid összegzésben eltekintünk az iskolák közötti különbségek taglalásától, hiszen a megkérdezettek száma, a szülők iskolázottsága, az adott tantestület szelleme, az iskolai könyvtárak felszereltsége, költségvetése rendkívül eltérő lehet a vizsgált intézményekben. Bölcsebbnek, hasznosabbnak ítéljük, ha az összkép felvázolására összpontosítunk, és a helyi specifikumok felmutatását, az okok körvonalazását az egyes tantestületek kíváncsiságára, javító szándékára bízzuk. (Javaslataink és ismereteink szerint az iskolák – igazgatók, helyetteseik, magyartanárok, iskolai könyvtárosok, a szülői munkaközösségek vezetői – megkapták a teljes vizsgálati anyag táblázatait.)

Szociális háttér

Természetesen egy alaposabb, összehasonlító jellegű kutatásban a szülők iskolázottságának mértéke mellett a munkavégzés jellegére, a lakáskörülményekre, a család szerkezetére, létszámára vonatkozóan is kértünk volna adatokat. Itt és most elégedjünk meg a szülők iskolázottságát felvillantó adatsorral (ahogyan ezt a megkérdezettek látják) (1. táblázat).

1. táblázat • A szülok iskolai végzettsége (%)

Édesapa iskolai végzettsége	Relatív gyakoriság
Nem fejezte be az általános iskolát	0,5
Általános iskola	1,1
Szakmunkásképző	12,5
Érettségi	18,5
Egyetemi vagy főiskolai diploma	30,6
Nem tudja	35,7
Édesanya iskolai végzettsége	Relatív gyakoriság
Nem fejezte be az általános iskolát	0,3
Általános iskola	2,7
Szakmunkásképző	6,6
Érettségi	29,5
Egyetemi vagy főiskolai diploma	31,4
Nem tudja	28,9

Elsőként a teljes bizonytalanságot, a családi kohézió gyengeségét jelző, megközelítően a tanulók harmadától érkező „nem tudom” válaszok magas számát kell szóvá tennünk. Az apák fokozott érzelmi, fizikai, intellektuális távolságát feltehetően jól mutatja a csaknem 36%-os tanácstalanság. (A kérdőívben szándékosan édesapa, édesanya szavakat használtunk!) A diplomások aránya kiegyenlített, míg az érettségizettek kategóriájában az anyák, a szakmunkások csoportjában pedig az apák túlsúlya egyértelmű.

Nyomban emlékeztetnünk kell minden érdeklődőt, hogy ezek az adatok az országos, de bizonyára még a budapesti átlagnál is jobb képet vetítenek elénk, tehát mindaz, amiről a későbbiekben szó lesz, a „jobbik, szerencsésebbik fele az országnak”. Itt és most igaz, de az általánosítás, az eredmények országos kiterjesztése kifejezetten hibás gesztusnak minősülne.

A válaszolók nemi megoszlása minden bizonnyal megfelel az ebben a korosztályban még országosan jellemző, enyhe fiú többségnek: fiúk 52,3%, lányok 47,6%. Tanulószobába, napközibe a megkérdezett tanulók mindössze 12,4%-a jár.

Tanulás

Az adatfelvétel központi eleme ugyan az olvasás, a szabadidő, a könyvtárhasználat volt, ám mégis szükségesnek láttuk három kérdés feltételét (2. és 3. tábázat).

2. táblázat • Részvétel a tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokon (%)

Tanórán kívül foglalkozások az iskolában	Relatív gyakoriság
Szakkör	17,6
Sportkör	35,8
Énekkar	12,7
Művészeti csoport (színjátszó,tánc)	7,5
Fejlesztő foglalkozás / korrepetálás	22,2
Egyéb	32,0
Iskolán kívül szervezett foglalkozások	Relatív gyakoriság
Zeneiskolai foglalkozás	7,8
Nyelvóra	18,2
Sportolás egyesületben	31,9
Egyéb	43,2

 

3. táblázat • A tanulók továbbtanulási tervei (%)

Továbbtanulási tervek	Relatív gyakoriság
Nem tudja pontosan	29,9
Szakiskolában tanul tovább	1,9
Szakközépiskolában tanul tovább	15,7
Gimnáziumban tanul tovább	52,2
Hiányzó adat	0,4
Összesen	100,0

A sportolástól eltekintve a lányok minden tevékenységfajtában (énekkar, művészeti csoport, szakkör, zeneiskola, fejlesztő foglalkozás, nyelvtanulás) jóval aktívabbak, mint a fiúk.

Természetesen az iskolai és azon kívüli különórák látogatásában jelentős mértékű átfedés van, ennek ellenére feltehetően 80% körül lehet azok aránya, akik a kötelező iskolai foglalkozásokon túl valamilyen sportot űznek, zenét, nyelvet tanulnak, szakkört látogatnak.

A 3. táblázat legérdekesebb, találgatásokra okot adó sora a „nem tudja pontosan” (29,9%; fiúk: 36%, lányok: 23%). Az országos tendenciákat ismerve, a bizonytalankodók csaknem harmada valójában a szakközépiskola és a szakiskola dilemmájában nem jutott még nyugvópontra. A gimnáziumba készülők 52%-os csapata (fiúk: 45%, lányok: 61%!) minden valószínűség szerint a családi és pedagógusi biztatásokkal megerősített, tudatos és ambiciózus diákok együttesét foglalja magában.

Szinte lábjegyzetként, de mégis hadd erősítsük meg, hogy a nemek közötti továbbtanulási hajlandóságot érintő különbségek már itt is egyértelműek. Lehet, hogy iskolarendszerünk egészében a követelmények összessége inkább a lányoknak kedvez?

Szabadidős tevékenységek

Véletlenszerűen rendezett 12 tevékenységet kellett a tanulóknak 1-től 5-ig osztályozniuk: milyen mértékben tartják vonzónak a táblázatban szereplő foglalatosságokat a barkácsolástól a sportolásig (4. táblázat). Az általunk képzett rangsor a számtani átlagok csökkenő sorrendjét mutatja.

4. táblázat • A szabadidos tevékenységek rangsora

Tevékenység	Átlag
1. Sportolás	4,99
2. Zenehallgatás (pop, rock)	4,95
3. Kirándulás, mozgás a szabadban	4,60
4. Számítógépezés	4,48
5. Tévénézés, videózás	4,20
6. Játék, társasjáték	3,93
7. Olvasás (regény, vers, novella, mese)	3,81
8. Modellezés, barkácsolás, kézimunka	3,56
9. Zenélés, éneklés, színjátszás	3,19
10. Zenehallgatás (komolyzene)	3,18
11. Ismeretterjesztő irodalom olvasása	3,10
12. Tárgyak gyűjtése	2,79

A lista első négy tagját akár egyetlen csoportnak is tekinthetjük. A zenehallgatás, a sportolás, a kirándulás vezető helyei feltehetően senkinek nem okoznak meglepetést, ám a számítógépezés jól érzékelhető előnye a tévével szemben újdonságnak minősült 2003 őszén.

Hasonló jellegű pozitív mozzanat a szépirodalom középmezőnybeli elhelyezkedése (a tévé, a játék és a modellezés közelében). S ez megállásra késztet bennünket. A korábbi, országos mintán készített, bővebb listával operáló vizsgálatok adatai szerint az olvasás mindkét, itt ugyancsak emlegetett változata folyamatosan „lefelé csúszik” a szabadidős tevékenységek rangsorában, és a legutóbbi mérések szerint már az előre rögzített, a zárt kérdésként szereplő lista utolsó harmadában helyezkedik el. Ezen adatok birtokában viszont sokkal érthetőbbek a PISA 2000 és 2003 kutatás lehangoló adatai.

Részletes adatolás nélkül hadd említsük meg, hogy a lányok jól érzékelhetően több időt szánnak olvasásra, szélesebb skálán válogatnak, a fiúk egyedül az ismeretközlő művek olvasásában előzik meg a lányokat.

Itt ugyancsak zárt kérdéssel dolgoztunk, tehát akarva, akaratlan befolyásoltuk a válaszadási tendenciákat(5. táblázat). Mentségünkre szolgáljon, hogy a válaszlehetőségek sorrendje követte a jól ismert országos adatokat, miszerint a tanulók többsége naponta 3 órát ül a képernyő előtt. A mellékelt táblázat számai ismét az országos helyzetkép naposabb oldalát mutatják, hiszen itt csupán a kisebbség (18,9%) vállalta ezt a riadalmas mennyiséget (fiúk: 22%, lányok: 15%), a jól érzékelhető többség az 1-3 órás kategóriát választotta. A válogató, mérsékelt idejű tévézést a diákok ötöde vallotta magáénak, és kifejezetten meglepőnek mondható a televíziót mellőzők 3%-os (fiúk: 2%, lányok: 4%) nagyságrendje. Itt azonban feltehetően a szülői szigornak van nagyobb túlsúlya, nem az „önkéntes felajánlásnak”.

5. táblázat • Televíziózással töltött órák száma (%)

Naponta hány órát nézel televíziót?	Relatív gyakoriság
Több mint 3 órát	18,9
1-3 óra hosszat	54,9
Kevesebb mint 1 órát	22,5
Nem nézek televíziót	3,2
Hiányzó adat	0,5
Összesen	100,0

A kedvenc tévéműsorokat firtató kérdésünkre (6. táblázat) mindkét nemnél egyenlő arányú, 67%-os igenlő válaszok érkeztek, és érdemes a megnevezett kedvencek rangsoránál elidőzni. Abszolút vezető műfaj a szappanopera, a folytatásos mese, az életszerű, ám rendre gyanúsan könnyen, gyorsan megoldódó konfliktusok végtelen (hazug), ismétlődő sora.

6. táblázat • A tanulók kedvenc tévémusorai (%)

Kedvenc tévéműsorok	Relatív gyakoriság
Napi sorozat	42,5
Heti sorozat	14,6
Sport	9,1
Show-műsor	6,8
TV-csatornák	5,5
Természeti csatornák	4,6
Kvízműsorok	3,6
Akciófilm	3,2
Zenei csatornák	2,1
Show-vetélkedők	1,9
Híradás	1,7
Rajzfilmek	0,9
HBO	0,6
Gyerekműsor	0,6
Egyéb	2,3

Az adatsort akár megdöbbentőnek is ítélhetjük. Meséket, bocsánat, életszerűnek látszó, „igaz” történeteket várnak 13-14 éves gyermekeink, diákjaink ettől a varázsdoboztól, ahonnan az élet legfontosabb konfliktusaihoz kaphatnának eligazításokat, követhető viselkedési és magatartásmintákat, konfliktusmegoldó stratégiákat. Mikor is készült utoljára a magyar televízió bármely csatornáján klasszikus vagy kortárs magyar irodalmi mű adaptációja? Teljesen elképzelhetetlen, hogy a sorozatok kedveltségével kifejeződő mesei, átélhető történetekre vonatkozó igényt magasabb színvonalon elégítse ki némelyik hazai közszolgálati csatorna? Abszurd ötlet egy a jelenleginél tudatosabb, akár (közép-) európai összefogással megtervezett műsorfajta együttes megvalósítása? Spanyol, portugál, olasz nyelvből bármennyit szinkronizálhatunk, de franciából, németből, lengyelből, horvátból, csehből mindez lehetetlen? A filmalapítványok költségvetéséből kétévente nem készülhetne egy-egy hazai, többrészes, folytatásos, jó minőségű irodalmi alkotás tévés adaptációja?

A napi és heti sorozatokat a lányok kétszer jobban kedvelik, mint a fiúk, a sport- és a show- műsorok közönsége fiús dominanciájú (7. táblázat). Egy jóval nagyobb mintán bizonyára további, a nemekhez kötődő preferenciák sokasága lenne kimutatható, de ezek jelzésére adataink már nem adnak megbízható alapot.

7. táblázat • A kedvenc tévémusorok megoszlása nemenként, a kedveltség sorrendjében

Műsor	Fiúk szavazatai	Műsor	Lányok szavazatai
1. Barátok közt	80	1. Barátok közt	92
2. Legyen Ön is…	13	2. Vészhelyzet	26
3. Animal Planet, National Geographic, Discovery	12	3. Jó barátok	14
4. Labdarúgás	10	4–5. Bűbájos boszorkák	13
5–8. HBO	8	4–5. Szeress most	13
5–8. Egy rém rendes család	8	6–7. Legyen Ön is milliomos!	9
5–8. Nickelodeon, rajzfilmek	8	6–7. Betty, a csúnya lány	9
5–8. Jó barátok	8	8. Animal Planet,
		National Geographic	8
9. Katalin bírónő	6	9–10. Balázs-show	5
10–12. Szeress most	5	9–10. Nickelodeon, rajzfilmek	5
10–12. Vészhelyzet	5
10–12. Totalcar, Autómánia	5
13. Charlie, majom a családban	4

A fiúk felfedezésre, intellektuális kalandokra, információszerzésre (Legyen Ön is milliomos, Animal Planet, National Geographic), valamint a sportra utaló válaszai radikálisan eltérnek a lányok egyértelműen az emberi kapcsolatokra, főként az érzelmi rezonanciákra, hullámzásokra koncentráló műsorválasztási szokásaitól.

Egyet biztosan tudhatunk, a tv által kínált lehetőségekkel az üzleti szféra sokkal sikeresebben dolgozott az elmúlt másfél évtizedben, mint a végre szabaddá vált hazai kultúrpolitika. Kinek jó ez (mármint a szórakoztatóipar befektetőin kívül)? Pedig két-három évtizede még a Forsyte Saga és A fekete város nézői több százezres, milliós(?) nagyságrendben lettek az eredeti szövegekre kíváncsi, olvasmányélményekre éhes könyvtári olvasók és/vagy könyvesbolti vásárlók is. Ceterum censeo PISA 2000 és 2003!

S akkor még az ismeretterjesztő műsorfajták említése (természeti csatornák: 4,6%!) szinte csak a külföldi adók kapcsán merül fel. Hol vannak a környezetvédelmi, természettudományos, művelődéstörténeti sorozatok? Mintha még emlékeznénk néhányan Cousteau kapitány filmjeire, Rockenbauer Pál országjáró műsoraira, Attenborough méltán népszerű sorozataira. Miféle műsor-, illetve kultúrpolitika feledkezik meg a gyerekek, a serdülők, az ifjúság ilyen jellegű kíváncsiságáról, az oktatás, a nevelés mindennél fontosabb szempontjairól?

Tájékozódás, könyvtár, olvasás

Információk

A könnyebb feldolgozhatóság érdekében itt ugyancsak zárt kérdéseket használtunk (8. táblázat). A gyerekek 63%-a a felnőtteket említi elsőként, de vajon hányan nevezték volna meg ezen belül az édesanyákat, -apákat, nevelő- és nagyszülőket, szomszédot, pedagógust, könyvtárost, az illetékes szakembert? Ugyancsak szoros versenyben a második helyen már a számítógép, az internet a befutó, s ha a CD-ROM-okat komolyan veszem, akkor egy összesített első hely jut ennek a csodálatos, ördögi masinának!

8. táblázat • Az információkhoz való hozzájutás forrása (%)

Hogyan jutsz hozzá adatokhoz, információkhoz?	Relatív gyakoriság
1. Felnőttektől	62,9
2. Internetről	58,5
3. Társaktól, barátoktól	47,1
4. Saját könyvekből	46,3
5. Televízióból, rádióból	42,8
6. Saját újságokból,folyóiratokból	31,8
7. Könyvtári könyvekből	28,0
8. CD-ROM-ból	16,7

A kortárscsoport és a saját könyv szinte minden második válaszoló szavai között felbukkan, és csak ezek után következik a tv, a rádió, az írott sajtó, no és sereghajtóként mindezek gyűjtőhelye, maga a könyvtár. Egy bizonyosnak tűnik: itt a főváros kiesebb oldalán, az átlagosnál képzettebb szülők gyerekei között a számítógép lassanként gyakoribb, fontosabb(?) információforrás, mint a felnőttek egész társadalma. A kihívás félreérthetetlen.

Jön tehát a szép új világ, ahol bennünket, szülőket, pedagógusokat, könyvtárosokat az élet egyre nehezebb kérdéseiben is az internet helyettesít majd? (Hiszen legújabban már az óvodáskorúak internethasználatra nevelése is országos programmá vált.)

A globális adatsor azonban itt is a két nem meglehetősen különböző válaszaiból áll össze a fenti egésszé. Vagyis a saját könyv (42–51%), az újság, folyóirat (29–35%) és a könyvtárhasználat (22–35%) a lányoknál jóval hangsúlyosabb, míg az internet (64–52%) és a CD-ROM (25–8%) a fiúk körében sokkal népszerűbb, s egyedül a kortárscsoport említése mutat hajszálpontos megegyezést.

„Megközelítően hány könyved van otthon a tankönyveken kívül?” – szólt egészen pontosan kérdésünk, és a válaszok eloszlása – jogos várakozásainknak megfelelően – ismételten az országos átlagnál jobb összképet tükröz (9. táblázat). Egyetlen pont kivételével: a könyvnélküliséget nyíltan vállalók és a lehető legalacsonyabb kötetszámot megjelölők együttes aránya bizony a megkérdezettek jó tizedét képviseli 2003 novemberében Újbudán! Igen, ezek a tendenciák az utóbbi évek adatsoraiból már ismerősek. Számítógép már van, de könyv nincs, holott ez a két eszköz nem ellensége egymásnak, sokkal inkább kiegészítő eszközei a hatékony tanulásnak.

9. táblázat • Az otthoni könyvek száma (%)

Hány könyved van otthon?	Relatív gyakoriság
Nincs	1,1
1–20 db	9,7
21–50 db	23,5
51–100 db	28,1
100-nál is több	37,2
Hiányzó adat	0,3
Összesen	100,0

Tudjuk, hogy a házikönyvtárak léte, nagysága kevésbé függ a jövedelmi viszonyoktól, mint a családi hagyományoktól, a szülők iskolázottságának mértékétől. Ráadásul e gyűjtemények gazdagsága, választéka közvetlen, pozitív korrelációt mutat a tanulók sikeres továbbtanulási szándékaival. A könyvespolc mérete, tartalma tehát nem presztízs jellegű szobadísz, hanem a kulturális tőke egyik legérzékenyebb mutatója.

Pedagógusként vajon szoktunk-e erről a témáról érdeklődni, beszélgetni, netán vásárlási, könyvtár-látogatási szándékot erősíteni? (Jó tudnunk, e két utóbbi gesztus a vásárlás és a könyvtárhasználat nem riválisai, hanem egymást kölcsönösen erősítő akciói ugyanannak az öntevékeny, szellemi, erkölcsi építkezési folyamatnak.)

A könyvnélküliség 10% körüli nagyságrendje meghökkentő következetességgel tér vissza a 10. táblázatbanis. Talán nem egyszerű véletlen egybeesésről van szó.

10. táblázat • Családtagok, ismerosök viszonya az olvasáshoz (%)

Családtagok, ismerősök közül valaki különösen szeret olvasni?	Relatív gyakoriság
Igen	90,6
Nem	9,4

Emlékezzünk csak a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a továbbtanulási bizonytalanságot bevallók hasonló arányaira!

Könyvtár

A 11. táblázatban jól látható, hogy az első három kategória „variációk egy témára” (házikönyvtár) címszó alá sorolható, hiszen minden esetben valójában a korábban említett, sajátos kulturális tőke egy-egy fázisáról, formájáról beszélünk: korábbi otthoni könyvtár + ajándékba kapott + nemrég vásárolt művek.

11. táblázat • A legutóbb olvasott könyv eredete (%)

Hogyan jutottál a most vagy a legutóbb olvasott könyvhöz?	Relatív gyakoriság
Ajándékba kaptam	25,3
Nemrég vásároltuk	24,2
Családi könyvtárunkban megvolt	28,9
Könyvtárból vettem kölcsön	11,8
Barátomtól, ismerőstől kaptam kölcsön	8,5
Hiányzó adat	1,4

A könyvtári kölcsönzések csekély (fiúknál 9, lányoknál 15%) arányának háttere azonban kifejezetten izgalmas kérdés. Egyrészt ilyen a szóba jöhető intézmények – kerületi és iskolai könyvtárak – választéka, szerzeményezési fürgesége, a szolgáltatóképesség fizikai körülményei (alapterület, nyitva tartás, világítás, kellemes környezet), no és a könyvtárosok szakmai tudása, segítőkészsége, az itt szerzett tapasztalatok összegződése, másrészt befolyásoló az iskolából hozott közvetlen impulzusok gyakorisága, jellege, ereje. Kapnak-e rendszeresen tanulóink ilyen típusú, máshol nem megoldható feladatokat? „Nézz utána, hasonlítsd össze, ellenőrizd, olvasd el és írd le véleményedet röviden, készíts néhány mondatos összegzést! Mit jelent számodra pontosan ez a mondat, ez a bekezdés, ki és miért állítja a következőket, hogyan igazolható/cáfolható az órán felmerült kérdés?” Része a pedagógiai munkának a kézikönyvek, sajtótermékek használatának gyakoroltatása, a számítógépes keresési lehetőségek megismertetése?

Egyéb vizsgálati adatok, megfigyelések nyomán felrémlik egy erősödő, terjedő tévhit. Mindenre elegendő az internetes kapcsolattal rendelkező személyi számítógép, ami nincs a neten, az már nem is létezik. Elegendő a kulcsszó beírása, a beérkezett válaszok némi válogatás utáni „másol, beilleszt, kinyomtat” műveletsor végrehajtása, és már az igen óvatos, tapintatos szülői „összeolvastad?” kérdés is felesleges zaklatásnak, „felségsértésnek” minősül.

Hol marad a legjobb idézetek válogatása, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, az összefüggések keresése, az értelmezés, a korábbi ismeretek és az új elemek ütköztetésének mozzanata?

S végül egy ténymegállapítás: az internet szédületesen gazdagodó világában ma még nélkülözhetetlen a könyvtárak kínálata, az optimális megoldást a két eszközrendszernek nem vagylagos, hanem együttes, kiegészítő jellegű, magabiztos ismerete és használata jelentheti.

„Tagja vagy-e valamelyik könyvtárnak?” – szólt a 20. kérdésünk (12. táblázat), és az előre megadott válaszlehetőségek között didaktikus szándékkal első helyen az iskolai, a másodikon pedig a kerületi Szabó Ervin Könyvtár megnevezés volt félreérthetetlenül olvasható. A lehetőségek ilyen pontos megnevezése miatt szinte már a sugalmazás, a segítség vádja is felvethető.

12. táblázat • A könyvtárhasználat mértéke (%)

Tagja-e valamelyik könyvtárnak?	Relatív gyakoriság
Igen	61,0
Iskolai könyvtárnak	31,9
Városi könyvtárnak	36,1
Nem	39,0
Összesen	100,0

Ennek ellenére a mindössze 2%-os átfedéssel együtt a könyvtárhasználat itt tapasztalt, 61%-os mértéke bizony elmarad az érintett korosztály könytárhasználatát jellemző országos arányoktól.

Amint már sejthető, ugyancsak jelentős mértékű a lányok előnye a könyvtárak használatát illetően: 55–69%, különösen a közkönyvtári vonatkozásban (32–41%).

Itt ismét csak kérdezhetünk. Miként vélekednek erről a tényről vajon a kerület oktatás-, kultúr- és könyvtárpolitikusai? Pontosabban szólva milyennek minősíthető a kerületi közkönyvtári rendszer egésze? Iskoláink közelében a jól ismert Budapesti Művelődési Központ épületében lévő, valóban igényes kerületi központi könyvtár mellett milyen szolgáltatóhelyek vannak még a meglehetősen nagy területű Újbuda (Albertfalva, Gazdagrét, Kelenföld, Lágymányos, Őrmező) iskolaközeli részein? Mennyire elégedettek továbbá maguk a tantestületek, az igazgatók, a könyvtárostanárok saját intézményeik bibliotékáival? Végül elég mélyen tudjuk-e, hogy a szövegértés magabiztossága az ismeretlen szövegek rendszeres olvastatásával teremthető meg a legnagyobb valószínűséggel? Vagy legyünk még személyesebbek, és kérdezzünk fennhangon: közismertek-e azok a vizsgálati eredmények, amelyek szerint a rendszeresen, jól, válogató módon olvasó tanulók mögött a megfelelően motiváló családi légkör mellett az iskolai könyvtárakkal együtt a szenvedélyesen olvasó pedagógusok és a „pasztorációs munkát végző” iskolaigazgatók állnak.

A 13. táblázat, illetve annak sok dicsekvésre okot nem adó adatai kiváló alkalmat kínálnak a tantestületek belső, kritikus szellemű, valamint a fenntartók, a pedagógusok és a szülők sokoldalú disputájához. A felelősség, a legsürgetőbb tennivalók félreérthetetlenül megosztott jellegűek és jól tagolhatóan, árnyaltan megfogalmazhatóak.

13. táblázat • A könyvtárhasználat célja (%)

Milyen célból kerested fel legutóbb a könyvtárat?	Relatív gyakoriság
1. Könyvek kölcsönzése	53,0
2. Tanulás, gyűjtőmunka	49,7
3. Számítógép használata	18,1
4. Olvasás helyben	13,3
5. Újság, folyóirat olvasása	10,4
6. Hang-, videokazetta kölcsönzése	9,4
7. Fénymásolás	9,1
8. CD kölcsönzése	8,9
9. Rendezvényen való részvétel	4,1

A válaszok százalékos eloszlásához két megjegyzést kell tennünk. Egyrészt következetesen itt is a megkérdezettek összlétszáma jelentette a viszonyítás alapját (100%=790 fő). Másrészt a többszörös válaszlehetőségek miatt a százalékszámok összege szükségképpen meghaladja a százat, miközben tudjuk, hogy a megkérdezettek közel 40%-a, könyvtárat nem használó lévén, feltehetően ezt a kérdést válasz nélkül átugrotta.

A megkérdezettek fele, a könyvtárhasználók többsége (érzékelhető lányos túlsúllyal) az iskolából hozott feladatokat oldotta meg (44–57%) és/vagy kölcsönzött (46–60%) egyidejűleg. Vagyis a leghagyományosabb könyvtári funkciók dominanciája egyértelmű. Vannak feladatok, kérdések, és vannak még alkalmas helyek ezek megoldására, legalábbis a tanulók jó fele számára.

Minden hatodik tanuló számára már a számítógép használata (fiús többséggel: 20–16%) tűnik az egyik legvonzóbb könyvtári foglalatosságnak. De jó is lenne itt legalább egy-két kérdés erejéig megállni! Miért volt fontos a PC? Csevegésre, játékra, levelezésre, netán internetes keresésre, dolgozatírásra, kirándulási programok előkészítésére, moziműsorok böngészésére, (titokban szexoldalak nézegetésére)? Könyvtárosi, pedagógusi, szülői megfigyelések megvitatása és a következő vizsgálat kérdőívének árnyaltabb megfogalmazása után már ebben a kérdésben is bátrabban foglalhatunk majd állást.

Az időszaki sajtótermékek kereslete a megkérdezettek tizedét jellemzi, a videó- és CD-forgalomhoz hasonlóan, de a rendezvények (találkozók, vetélkedők, versenyek, felolvasások, könyvbemutatók, olvasótáborok) kedvelését mindössze az érintettek töredéke (3-5%) tartotta említésre méltónak. Nem tudunk, nem merünk eléggé élni a személyes közvetítés lehetőségével?

A „Tanuláshoz, az iskolai feladatok megoldásához a tankönyveken kívül szoktál-e használni az alább felsorolt eszközök, dokumentumok közül valamit?” kérdésünkre érkezett válaszok megoszlása olvasható a14. táblázatban.

14. táblázat • A tanuláshoz használt eszközök, dokumentumok (%)

Eszközök, dokumentumok	Relatív gyakoriság
1.Idegen nyelvi szótár	64,6
2. Számítógép	59,1
3. Lexikon, enciklopédia	56,2
4. Értelmező szótár, idegen szavak szótára	34,1
5. Példatárak, atlaszok	28,0
6. Határozók	5,1
7. Nem használ könyvet, számítógépet	3,8
8. Egyéb	23,2

Táblázatunk pompás illusztrációként szolgál a korábban megfogalmazott „könyvtár + számítógép” kiegészítő jellegű, együttes használatának szükségességéhez. Mondhatnánk egyszerűbben is: a kézikönyvek többsége még nem található meg az interneten, illetve ezekből a dokumentumokból még jóval könnyebb egy-egy példányt a polcokról leemelni, mint a számítógép klaviatúráját üresen találni.

Az egyéb kategória nyilvánvalóan a használt egyedi művek összességét jelenti.

(Szinte csak a biztonság kedvéért jelezzük, hogy a számítógép fiús dominanciája mellett a lányok a dokumentumok minden fajtáját 10% körüli nagyságrenddel gyakrabban említik.)

A 15. táblázat példaszerűen bemutatja a hagyományos gyakorlat szükségszerű következményeit, s az utóbbi évtized egyik legfontosabb felismerésének elméleti szinten maradását, miközben a nálunk fejlettebb oktatási rendszerekben már nem csupán a deklarációkban, hanem a napi feladatokban is jelen van az olvasás tantárgyközi jellegének fejlesztése. Reading through curriculum – szól az angolszász tantervek egyik vezérelve. A tanterv egészével, a tantárgyak összességével kell szolgálnunk a szövegértési készség csiszolását, az olvasás iránti vágy, az érdeklődés, a motivációs bázis erősítését.

15. táblázat • A könyvtárhasználat gyakorisága tantárgyanként (%)

Melyik tantárgy tanulásához használod leginkább a könyvtárat?	Relatív gyakoriság
1. magyar	43
2. történelem	39
3. biológia	18
4. földrajz	11
5. idegen nyelv	4
6–8. fizika	3
6–8. kémia	3
6–8. ének	3
9–13. matematika	1
9–13. informatika	1
9–13. rajz	1
9–13. technika	1
Nem válaszolt	19

A napilapok, képes újságok, folyóiratok és internetes folyóiratok, újságok olvasása felől tudakozódó kérdésünkre érkezett választömeg szakszerű feldolgozása, illetve azok teljes körű, részletező bemutatása meghaladja a rendelkezésünkre álló kereteket. Így most, első lépésben csupán az igenlő válaszok százalékos megoszlásának egyszerű idézésével szolgálhatunk (16. táblázat).

16. táblázat • Újságok, folyóiratok olvasásának gyakorisága (%)

Újság, folyóirat olvasása	Relatív gyakoriság
Napilap	34,1
Képes újság	55,1
Folyóirat	27,7
Internetes folyóirat, újság	20,9

Természetesen önmagában a számok kifejezetten biztatóak, különösen, ha más forrásokból nem lenne elég megbízható képünk az itt emlegetett sajtótermékek minőségéről, választékáról. A fiúk a napilapok és az internetes újságok terén, a lányok a képeslapok és a folyóiratok kategóriájában tűnnek aktívabbnak.

Mégis legalább a napilapok, a képes újságok, folyóiratok összevont népszerűségi listájának elejét tekintsük meg nemenkénti bontásban (17. táblázat)!

17. táblázat • A sajtóolvasás gyakorisági sorrendje

Fiúk		Lányok
Cím	Fő	Cím	Fő
1. Blikk	55	1. Ifjúsági Magazin	136
2. Sztár Sport, Nemzeti Sport	53	2. Bravo	122
3. PC Guru	46	3. Popcorn	80
4. Gamestar	44	4. Blikk	50
5. Garfield	41	5. Story	43
6. Metro, Népszabadság	20	6. 100 x szép	42
7. Autómánia, Autósport, Képes Autó	19	7. Best Magazin	24
8. Mai Lap	18	8. National Geographic, Tudás Fája, Élet és Tudomány	23
9. National Geographic, Tudás Fája, Élet és Tudomány	17	9. Garfield	22
10. Magyar Nemzet	15	10. Nők Lapja	17
11. Story	14	11. Mai Lap	15
12–13. Popcorn	12	12. Metro, Népszabadság	12
12–13. Junior	12	13–14. Sztár Sport, Nemzeti Sport	11
14. Bravo	11	13–14. TV Újság	11
15. Best Magazin	9	15–16. Magyar Nemzet	6
16–17. CD Guru	8	15–16. Junior	6
16–17. TV Újság	8	17. PC Guru	5
18. Ifjúsági Magazin	5	18. Kiskegyed	4

Elsőként a radikális eltérésekre figyeljünk! A lányok három kedvenc lapja nem egyszerűen különbözik a fiúk által leggyakrabban említett sajtótermékektől, hanem kétszer-háromszor többen olvassák azokat, de ha a pontosan megegyező sajtótermékek kedvelését vetjük egybe, még drasztikusabb „szakadékok” válnak láthatóvá: Ifjúsági Magazin: 136 kontra 5 fő, Bravo: 122–11, Popcorn 80–12, Story: 43–14, 100 x szép: 42 – 0! De PC Guru: 46 – 5, Gamestar: 44 – 0, sportlapok: 53 – 11, autóslapok: 19 – 0 a fiúk javára! Abszolút domináns szólam tehát a lányos, érzelmes (IM, Bravo, Popcorn, Story, 100 x szép) bulvárlapoké, amit a fiúk esetében némileg old a számítógép, a sport és az autók, továbbá az országos napilapok iránti, felfedező jellegű, új információk beszerzésére irányuló „férfias” törekvés, mely tagadhatatlanul társul a bárdolatlan, drasztikus (Garfield) humor fokozott keresésével.

Hol van a Kincskereső, a Süni, a Rubicon, a Természetbúvár, a Természet Világa, a Vadon, netán a História? S ne szépítsük a dolgot! Az Élet és Tudomány is csupán másik két, hasonló jellegű lappal összevontan kerülhetett be az első 10 közé.

Milyen feladatokkal lehetne a legkülönbözőbb tantárgyak ürügyén ezeknek a lapoknak az olvasására biztatni diákjainkat? Pedagógusok, könyvtárosok, szülők és persze a jelenleginél jobb médiapolitika közös erőfeszítéseiből születhetnek meg a jó válaszok.

Sokadszor, de talán mégsem hiába említjük az átlagosnál jobb szülői hátteret, amely ebben az esetben a sajtótermékek olvasásának arányaiban tükröződik, különös tekintettel az internetes lapok 21 százalékos megjelenésében. (Kikerülhetetlen feladat a következő alkalommal ennek a tételnek tartalmi feltárása, az arányok nemenkénti, városrészenkénti, iskolánkénti, családi indíttatástól, továbbtanulási tervektől függő bemutatása.)

Olvasás

A könyvtárhasználattól az olvasási szokások felé haladva álljunk meg néhány pillanatra a közvetítés mozzanata mellett. „Mikor és milyen könyvet kaptál ajándékba legutóbb?” – szólt a 24. kérdésünk, de a válaszlehetőségek három síkját jó elkülönítettük: mit (18. táblázat), milyen alkalomból, kitől?

18. táblázat • Az ajándékkönyvek típusai (%)

Milyen könyvet kaptál ajándékba legutóbb?	Fiúk	Lányok	Relatív gyakoriság
Szabadon választottat	69	78	74
Kötelező olvasmányt	7	6	6
Tanuláshoz, iskolához kapcsolódót	5	5	5
Hiányzó adat – nem válaszolt	19	11	15

Önmagában hallatlanul pozitív tényként kell megállapítanunk, hogy a megkérdezettek 85%-a a könyvajándékot természetes gesztusként emlegeti, mégpedig részlegesen az iskolai követelményekhez kötődően. Létezik tehát az iskola és a szülői ház közötti természetes együttműködés, hiszen a kötelező olvasmányok egy része jól láthatóan névnapi, születésnapi, karácsonyi, húsvéti ajándékként a majdani családi könyvtár alapjait képezi. Az ajándékok döntő többsége azonban az önkéntes, feltehetően örömteli olvasmányélmények forrásait jelenti.

A lányok erőteljesebb olvasói hajlandósága ebből az adatsorból is kitetszik – a lányok tizede, a fiúk ötöde nem részesült mostanában (soha?) ilyen jellegű meglepetésben –, a lányok érzékelhetően többen kapnak könyvajándékot családtagoktól, baráttól, pedagógustól. Az ajándékozók sorát természetesen a szülők (51%) vezetik a nagyszülők, a testvérek, a barátok, az ismerősök sora előtt. Viszont meglehetősen ritkán fordul elő általában a jutalomkönyvek kategóriája (2%), és az ajándékozók sorában a tanár ugyan még felbukkan (2–4%), de a könyvtáros már egyetlen egyszer sem.

Benyomásaink szerint ennek a fontos nevelőeszköznek folyamatos társadalmi méretű, az iskolát is jócskán érintő leértékelődési tendenciája zajlik a szemünk láttára (19. táblázat).

19. táblázat • Beszélgetés az olvasmányokról (%)

Szoktál-e könyvekről beszélgetni?	Relatív gyakoriság
Igen	46,7
Nem	53,3

A kiegyenlített összkép radikálisan felbillen, ha a nemenkénti arányokat vesszük szemügyre: a fiúk mindössze jó harmada (35%), a lányok többsége (60%) szokott a jobb megértés, az élménymegosztás, az ajánlás céljából, kortárscsoport tagjaival, barátokkal, barátnőkkel az éppen olvasott könyvekről beszélgetni. Tehát egy újabb mozzanattal erősödik a lányok már eddig is előnyösebbnek látott helyzete. Nem egyszerűen többet, választékosabban, de egyúttal nagy valószínűséggel intenzívebben is olvasnak, hiszen a magányos élményt rendszerint kiviszik a szociális mezőnybe, tehát saját benyomásaikat kontrollálják, bővítik a társak eltérő véleményeivel, reflexióival.

„Iskolai és egyéb elfoglaltságaid mellett – a tankönyveken kívül – van-e időd könyvek olvasására?” – fogalmaztuk olvasási fejezetünk bevezető kérdését (20. táblázat).

20. táblázat • Olvasásra szánt ido (%)

Van időd könyvek olvasására?	Fiúk	Lányok	Összesen
Igen, rendszeresen (havonta 1 könyv)	15	25	19,3
Igen, időnként (negyedévente 1 könyv)	43	48	45,2
Nagyon ritkán (évente 1 könyv)	32	24	28,0
Nincs	9	3	6,7
Hiányzó adat	2	0	0,8

A válaszok meglehetős egyenletes eloszlása mögött jelentős mértékű nemenkénti eltérések húzódnak meg. A rendszeresen olvasók között a lányok 10 százalékos előnnyel, míg a nagyon ritkán vagy könyvet egyáltalán nem olvasók táborában viszont a fiúk már (43% kontra 27%) 16 százalékos különbséggel vezetnek.

Napi 1,5–3 órás tévézés, a különórák gazdag választéka, a számítógép növekvő vonzása mind-mind a látható adatok hitelét valószínűsítik.

Természetesen a mennyiségi adatoknál mindig sokkal izgalmasabbak a minőségre utaló tények. Nem idézzük itt és most hosszabban Kosztolányi Dezső és Németh László idevágó gondolatait, amelyek szerint nem sokat, hanem jót, az adott korosztálynak, az adott személyiségnek éppen megfelelő könyvet kell diákjaink kezébe adni. Vajon a tantervi követelmények lazulása után ki, mikor és hogyan teszi meg ezeket a személyre szóló ajánlásokat, amikor jól ismerten az említett kötelezettségek mellett a személyes kapcsolatok folyamatos és radikális lazulásának vagyunk tehetetlen tanúi? (Lásd a házasságon kívül születettek és „a válási árvák” gyarapodási ütemét!)

A következőkben két terjedelmesebb táblázatot mutatunk be. Elsőként az utóbbi hat hónapban olvasott művek listáját, amelyet egyúttal az előző kérdés kontrolljának is tekinthetünk. Például az utolsó félévben – a novemberi kérdezés miatt a nyári három hónapos szünet ugyancsak beszámítódik – egyetlen könyv elolvasásáról sem tud számot adni a válaszolók 13 százaléka! S közben ne feledkezzünk meg az ilyen jellegű vizsgálatok, önkitöltős kérdőívek esetében fellépő, akaratlan szépítési tendencia működéséről sem!

A jelenlegi könyvolvasásra kérdező mondatunk nyomán 69% igenlő és 31% nemleges válasz érkezett. A tételeket táblázatban összegeztük (21. táblázat).

21. táblázat • A jelenleg olvasott muvek gyakorisági sorrendje

Jelenleg olvasott könyvek	Gyakoriság (fő)	Relatív gyakoriság (%)
A kőszívű ember fiai	152	19
Kamaszoknak szóló mai történet	55	7
Az aranyember vagy más Jókai-regény	40	5
Klasszikus ifjúsági regény	30	4
Ismeretterjesztő (tudományos)	29	4
Sci-fi, fantasztikus könyvek, fantasy	27	3
Harry Potter	25	3
A Gyűrűk Ura	23	3
Mai lányregény	21	2,6
Krimi	17	2
Vámpírkönyv, horrortörténet	17	2
Klasszikus kalandos történet	13	1,6
Szent Péter esernyője	11	1,4
Dráma	11	1,4
Történelmi regény	11	1,4
Egyéb	10	1,3
Klasszikus lányregény	7	0,9
Mese, meseregény	7	0,9
Ismeretterjesztő (humoros, vidám)	6	0,8
Kötelező, ajánlott irodalom	6	0,8
Mágussztori, -történet	5	0,6
Állattörténet	4	0,5
Szerepjátékkönyv	3	0,4
Állat és ember viszonyáról szóló történet	2	0,3
Pál utcai fiúk	1	0,1
Fekete István-regények	1	0,1
Vers, hosszabb lírai alkotás	1	0,1
Vallásos irodalom	1	0,1
Összes válasz	536	68

A teljes kigyűjtést követően megállapíthatjuk, hogy a klasszikus művek olvasása a domináns. A Harry Potter, A Gyűrűk Ura, a mágustörténetek, a fantasztikus könyvek – igaz, kissé vegyes kategóriája – mindössze 17%. A kamaszoknak szóló mai történet csoportja 10%, a krimi és a vámpírtörténet 6%, az ismeretterjesztő irodalom és a lányregény egyaránt csupán 5-5%, Fekete István munkái, a vers és a vallásos művek kategóriái egy-egy említéssel (0,2%) szerepelnek a „futottak még” mezőnyében.

Hitelesnek tűnik tehát a 69%-os olvasótábor, amelyben a tantervi követelmények mellett jól érzékelhetően jelen vannak a kortárs irodalom alkotásai, miközben az ismeretterjesztő könyvek népszerűségének, keresettségének alacsony szintje ismét felidézhetővé teszi a fokozott pedagógusi ajánlások szükségességéről, az olvasásfejlesztés tantárgyközi feladat jellegéről már korábban írottakat.

A fentieknél szükségképpen karakteresebb képet kapunk, ha „Az utóbbi hat hónapban mely könyveket olvastad el? Sorold fel őket!” kérdőívünk 15. tételére érkezett válaszok rendezett tömegét szemlézzük (22. táblázat). Az előttük lévő papírlapon rendelkezésre álló három teljes pontsorra, betűnagyságtól függően akár 6-8 művet is beírhattak (volna).

22. táblázat • Az utóbbi hat hónapban olvasott könyvek gyakorisági sorrendje (%)

Az utóbbi hat hónapban olvasott könyvek	Relatív gyakoriság
A kőszívű ember fiai	29,1
Kamaszoknak szóló mai történet	23,2
Harry Potter	21,8
Mai lányregény	21,1
Klasszikus ifjúsági regény	17,6
Ismeretterjesztő (tudományos)	14,6
Sci-fi, fantasztikus könyvek, fantasy	10,4
Egri csillagok	9,7
A Gyűrűk Ura	8,1
Vámpírkönyvek, horrortörténetek	7,3
Szent Péter esernyője	6,8
Az aranyember vagy más Jókai-regény	6,2
Klasszikus kalandos történet	6,1
Krimi	5,3
Mese, meseregény	4,6
Klasszikus lányregény	3,8
Ismeretterjesztő (humoros, vidám)	3,6
Egyéb	3,4
Történelmi regény	3,4
Pál utcai fiúk	2,7
Dráma	2,6
Fekete István- regények	2,1
Kötelező, ajánlott irodalom	2,0
Állattörténet	1,9
Állat és ember viszonyáról szóló történet	1,7
Mágussztori, -történet	1,2
Mondák, mitológia	0,8
Toldi, János vitéz	0,8
Szerepjátékkönyv	0,5
Vers, hosszabb lírai alkotás	0,4
Vallásos irodalom	0,3

Kezdjük a végéről! A 7. osztályosok 13%-a egyetlen mű elolvasását sem tudta felidézni utolsó félévére visszatekintve. Mindez saját bevallás! Senki nem ellenőrizte, hogy a sokat emlegetett kötelezőket hányan „olvasták” videón, illetve annak csupán rövidített változatát kérték másolatban a könyvtárostól. Mondák, mitológiák, János vitéz, Toldi, vers, vallásos mű 1% körüli vagy kevesebb említést kapnak. Az ismeretterjesztő műfaj a megkérdezettek csaknem ötödénél bukkan fel, s az előzőekkel szemben ez már határozottan emelkedő tendenciát jelez, tehát akár reményt keltőnek is mondható. Vámpírokat, horrort és krimi jellegű könyveket alig 12% emleget. Karakteresen van jelen a lányos olvasmányok mai (21%) és klasszikus formája (4%). Félreérthetetlenül legerősebb kategória a szabadon választott olvasmányok mezőnyében a Harry Potter (22%), A Gyűrűk Ura (8%) és a fantasztikus, máguskönyvek (11%) együttesen is kezelhető, a megkérdezettek csaknem harmadát érintő műfaj.

Vajon milyen mértékben fogjuk be az ebből az irányból fújó szeleket saját céljaink vitorláiba?

2003 novemberében még látványosan a tantervi követelményekkel összefüggő klasszikus irodalom dominanciája jellemezte ennek a korosztálynak az olvasói ízlését, alapvető tájékozódási irányait. Egyedül Jókai 35%-kal abszolút első! De kötelességünk ismételten utalni a könyvtárosi tapasztalatok tömegére, miszerint nagyon sok, talán az 50%-ot közelítő esetben a korosztály képviselői az eredeti mű kézbevétele nélkül „tájékozódnak” annak tartalmáról. Továbbá egyéb klasszikusok (18%), Egri csillagok (10%), Szent Péter esernyője (7%), Pál utcai fiúk (3%) sorolhatók még a nemzeti kánont ugyancsak megjelenítő kategóriába. Mindent összevetve, a 60-70%-nyi nemzeti klasszikus törzset veszi körül a 30-40%-os kortárs irodalom.

S itt a videóra, valamint a zanzákra utaló szkeptikus megjegyzésünket egy újabb adalékkal kell színeznünk. A 7. osztályosok előző 6 hónapi olvasmányairól beszélünk. Mikor is volt kötelező a János vitéz, a Toldi, az Egri csillagok, a Pál utcai fiúk, a Szent Péter esernyője? 2-3 évvel korábban! Mi pedig most kifejezetten az utolsó félév olvasmányait kérdeztük. Íme, a szépítési tendencia félreismerhetetlenül, tagadhatatlanul működik.

De még legalább tudják, sejtik, hogy miket kellett volna, kellene olvasniuk a felső tagozatos években, vagyis jelentős részben egyszerűen „felmondják a leckét”.

Tovább élesíthető a kép, ha a kedvencekre, a kiemelkedő élményekre kérdezünk. „Bizonyára neked is vannak kedvenc olvasmányaid (mesék, versek, novellák, regények), melyekre gyakran és szívesen emlékszel, amelyeket esetleg már többször is olvastál. Kérjük, gondolj most ezekre és nevezd meg őket!” – szólt kérdőívünk 18. tétele (23. táblázat).

23. táblázat • A kedvenc olvasmányok rangsora (%)

Kedvenc olvasmány	Relatív gyakoriság
1. Harry Potter	30,2
2. Pál utcai fiúk	14,7
3. Kamaszoknak szóló mai történet	14,5
4. Mese, meseregény	13,2
5. Klasszikus ifjúsági regény	12,9
6. Mai lányregény	12,7
7. Vers, hosszabb lírai alkotás	11,9
8. A Gyűrűk Ura	9,8
9. Fekete István-regények	9,6
10. Egri csillagok	9,2
11. Sci-fi, fantasztikus könyvek, fantasy	7,7
12. Ismeretterjesztő	7,2
13. Klasszikus kalandos történet	5,0
14. Toldi, János vitéz	4,9
15. A kőszívű ember fiai	4,4
16. Klasszikus lányregény	4,3
17. Vámpírkönyvek, horrorsztorik	4,1
18. Krimi	4,1
19. Állattörténetek	4,1
20. Történelmi regény	1,8
21. Szent Péter esernyője	1,5
22. Az aranyember vagy más Jókai-regény	1,1
23. Dráma	1,2
24. Mondák, mitológia	0,7
25. Mágussztori, -történet	0,5
26. Szerepjátékkönyv	0,5
27. Vallásos irodalom	0,3
Hiányzó adat – nincs kedvenc olvasmány	14,7

A 23. táblázat viszont a korábbiakhoz viszonyítva erőteljesen átrendeződött, és ellenkező előjelű összképet rajzol elénk. A Harry Potter, A Gyűrűk Ura jelentősen több szavazatot kapott, mint a kamaszoknak szóló mai történet, mai lányregény, fantasztikus könyvek, vámpírok, horror, krimi, mágustörténetek. Vagyis a kortárs, divatos művek láthatóan erős érzelmi utórezgéseket keltenek, s a klasszikusok háttérbe szorulása tagadhatatlanul folytatódó tendencia.

Ráadásul a diákok 15%-a semmiféle maradandó könyvélményt nem tudott felidézni! Miközben kissé tendenciózus kérdésünk ellenére a megkérdezettek hét százaléka kifejezetten ismeretközlő műveket emleget kedvenc olvasmányaként. Nagyszerű!

A két utolsó adatsor feszültségének gondolkodóba kell ejtenie a jövő iránt felelősséget érző minden pedagógust, szülőt, médiapolitikust és a közoktatás irányítóit. A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai együttesen nem érik el a Harry Potter és A Gyűrűk Ura átütő erejét. Sejtésünk szerint törésponthoz érkeztünk, értékvilágok állnak egymással szemben. Jó és rossz, furfang, varázslat, küzdelem, érzelmek, de egyúttal atomizálódó társadalomkép. A korábbi, történelmi tudatot erősítő, a családi, nemzeti összetartozást, a kölcsönös felelősségvállalást hangsúlyozó „mesék” helyett egyre inkább talán maga az izgalom, a fordulatos cselekmény, a permanens feszültség, az egyéni létbiztonság keresése, a család szétesésének kétségbeesett átélése, az iskolán, az osztályon belüli erőviszonyok, szerepek átalakulásával járó szorongások, félelmek, válnak elsődleges témává, központi értékké?

Szinte csupán lábjegyzetként említjük, hogy a fentiekhez nagyon hasonló tendenciát tapasztaltunk a 2001 tavaszán, középiskolások körében felvett adatok értelmezése közben (Nagy 2003).

A válaszok megfogalmazása előtt lépjünk még közelebb az adatokhoz. Elsőként vegyük szemügyre a legkedveltebb művek listájának, majd azok hőseinek nemenkét bontott listáit (24., 25. táblázat)! Hátha így több alapunk lesz a fentiekben vázolt hipotézis árnyaltabb megfogalmazásához, illetve az előttünk álló tennivalók körvonalazásához.

24. táblázat • A lányok emlékezetes olvasmányai

Szerző, cím	Szavazat (fő)
1. Cabot, Meg: A neveletlen hercegnő naplója	33
2. Sachar, Luis: Laura titkos társasága	29
3. Kästner, Eric: A két Lotti	26
4. Sachar, Louis: Bradley az osztály réme	24
5. Shan, Daren: Daren Shan-sorozat	21
6. Wilson, J.: Kettős játszma	18
7. Defoe: Robinson Crusoe	16
8. Milne: Micimackó	15
9. Wilson, J.: Lányok pácban	14
10–11. Brezina, Thomas: Hogyan változtassuk békává a tesónkat?	13
10–11. Berezina, Thomas: Te vagy a kedvenc ellenfelem	13
12–13. Janikovszky Éva: Aranyeső/Velem mindig történik valami stb.	12
12–13. Szabó Magda: Abigél	12
14. Wilson J.: A kofferes kislány	11
15–16. Fekete István: Vuk	10
15–16. Travers, P. A.: Mary Poppins	10
17–18. Feket István: Tüskevár	9
17–18. Wilson, J.: Micsoda anya!	9
19. Lowry, Lois: Az emlékek őre	8
20–22. Dumas, A.: A három testőr	7
20–22. Cabot, Meg: Egy igazi amarikai lány	7
20–22. Wilson, J.: Szerelmes lányok	7
23–25. Schmidt, Annie: Macskák Társasága	6
23–25. Exupéry, A.: A kis herceg	6
23–25. Időcsavar	6
26–34. Móra Ferenc: A rab ember fiai	5
26–34. Tatai Sándor: Kinizsi Pál	5
26–34. Twain, Mark: Koldus és királyfi	5
26–34. Sushton, R.: Poppy	5
26–34. Berezina, Thomas: Számláld meg a csillagokat	5
26–34. Montgomery, L. M.: Anne-sorozat (1–8.)	5
26–34. Montgomery, L. M.: Emily-sorozat (1–5.)	5
26–34. Fehér Klára: Bezzeg az én időmben	5
26–34. Libabőr-sorozat	5

 

25. táblázat • A fiúk emlékezetes olvasmányai

Szerző, cím	Szavazat (fő)
1. Fekete István: Tüskevár	21
2. Defoe: Robinson Crusoe	20
3. Fekete István: Vuk	18
4–5. Shan, Daren: Daren Shan-sorozat	13
4–5. Twain, M.: Tom Sayer, Hucklebery Finn	13
6–7. Sachar, L.: Stanley, a szerencse fia	12
6–7. Salvatore, R. A.: Star Wars-könyvek	12
8. Exupéry, A.: A kis herceg	11
9. Milne: Micimackó	10
10. Tündérmesék (népmesék, Grimm-mesék)	9
11. Verne J.: Némó kapitány	8
12–17. Dumas, A.: A három testőr	7
12–17. Tolkien: A Babó	7
12–17. Móra Ferenc: A kincskereső kisködmön	7
12–17. A vér szava (Diablo)= Szerepjátékkönyv	7
12–17. Sachar, L.: Bradley az osztály réme	7
12–17. Kniht, E.: Lassie-könyvek	7
18–21. Kästner, Eric: A két Lotti	6
18–21. Fekete István: A koppányi aga testamentuma	6
18–21. Sachar, L.: David nem hagyja magát	6
18–21. Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? stb.	6
22–26. Móra Ferenc: A rab ember fiai	5
22–26. Sachar, L.: Az emlékek őre	5
22–26. Verne, J.: Kétévi vakáció	5
22–26. May, K.: Winnetou	5
22–26. Tolkien: Szilmarilok	5

Jelentősen módosul a 24. táblázat, ha nem a művek, hanem a szerzők szerint csoportosítjuk a válaszokat: 1. Wilson: 59, 2. Sachar: 53, 3. Cabot: 40, 4. Brezina: 31, 5. Kästner: 26, 6. Shan: 21, 7. Defoe: 16, 8. Milne: 15, 9–10. Szabó Magda, Janikovszky Éva, 11–12. Fekete István, Montgomery: 10–10.

A fiúk esetében is érdemes a szerzők összesített rangsorát itt felvillantani: 1. Fekete István: 45, 2. Sachar, Louis: 31, 3. Defoe, D.: 20, 4–6. Twain, Verne, Shan: 13–13, 7–8. Tolkien, Salvatore: 12–12, 9. Exupéry: 11, 10. Milne: 10 szavazattal áll a sorrendben. Összesen 413 fiú adott vissza kitöltött kérdőívet!

Szembetűnő a két névsor közötti különbség mind a lányok válaszadói hajlandóságát, mind az olvasott, emlékezetes élményként megőrzött szerzők, könyvek összetételét illetően. Kiáltó az ellentét az érdeklődési körökben, a témákban, és mi mégis azonos tantervek szerint, azonos tankönyvekből, azonos szempontok szerint oktatjuk őket!

Ideje lenne végre tudomásul venni, éppen a hatékonyság növelése érdekében, hogy a nemekhez kötődő érzelmi, intellektuális igények ezekben az években már radikálisan különböznek.

A lassanként formálódó, erősödő nemi szerepekhez igazodó érdeklődési profilok fiús és lányos vonásai jól felfedezhetők a két listában. Ezek tudatos felhasználására ad jó példát a Tóth Krisztina és Valaczka Andrásáltal 5. osztályosoknak írt, szerkesztett tankönyv (Irodalmi ikerkönyvek), amelynek folytatása már nyomdában van, illetve szerkesztés alatt áll. Önmagában a műválasztás is alkalmanként megengedő mindkét nem számára, továbbá a szöveghez kapcsolódó kérdések (önismereti, ismeretterjesztő jellegű elágazások) és a szöveget követő olvasmányajánlások ugyancsak tekintetbe veszik a fiúk és a lányok sajátos érdeklődési köreit, választási szokásait, élményfeldolgozási stratégiáit.

A kedvelt szerzők nemektől független, összesített listájának eleje ugyancsak a kortárs (amerikai) szerzők dominanciáját bizonyítja: Sachar: 84, 2. Wilson: 59, 3. Fekete I. 55, 4. Cabot: 40, 5. Defoe: 36, 6. Shan: 34, 7. Brezina: 31, 8. Kästner: 26, 9. Milne: 25, 10. Twain: 18, 11. Exupéry: 17 szavazat.

Azonos kérdésre 1978-ban – negyedszázaddal korábban – egy országos vizsgálat adataiból még a következő névsor állt össze: May, Gárdonyi, Fekete I., Petőfi, Cooper, Molnár Ferenc, Jókai, Benedek Elek, Arany János és Verne. A nemzeti klasszikusok dominanciája (7 fő) jól láthatóan megtört, egyedül Fekete István maradt „hírmondónak”. A 21. században már nem (és/vagy sokkal kevésbé) kell Gárdonyi, Jókai, Molnár Ferenc, Arany, Petőfi, nem is szólva Benedek Elekről? (Nagy 1984, 1991)

Végül vegyük szemügyre a vonzó, példakövetésre ösztönző hősök névsorát (26. táblázat)! „Ha visszaemlékszel legkedvesebb olvasmányaidra, azok hőseire, szereplőire, volt-e közöttük olyan, akire szerettél volna hasonlítani, akinek tetteit, gondolatait követendőnek tartottad?”

26. táblázat • A leggyakrabban választott irodalmi hosök

Fiúk		Lányok
Hős	Fő	Hős	Fő
Bornemissza Gergely	60	Nemecsek Ernő	44
Winnetou	58	Cecey Éva	43
Nemecsek Ernő	34	Bornemissza Gergely	37
Robin Hood	32	Toldi Miklós	21
Dobó István	25	János vitéz	21
Toldi Miklós	16	Lotti és Luise	19
Sztrogoff Mihály	16	Nyilas Misi	18
Vadölő	14	Winnetou	14
Robinson	12	Dobó István	13
Baradlay Richárd	11	Gergő (Kincskereső)	11

A névsor rendkívül megnyugtató. Lám, mégis fontosak a nemzeti kánont megtestesítő hősök! Valóban akkor, 1977–1978-ban még ilyen gyakorisággal jelentek meg egy 950 fős, a 10–14 éves korosztályt reprezentáló országos mintában.

No és milyen a leggyakrabban emlegetett hősök listájának eleje 2003 novemberében a budapesti XI. kerület 7. osztályos tanulóinak válaszai nyomán? (27. táblázat)

27. táblázat • A választott hosök névsora

Fiúk
Hős	Szavazat
1. Toldi Miklós	27
2. Harry Potter	20
3. Nemecsek Ernő	16
4. János vitéz	14
5. Bornemissza Gergely	8
6–7. Aragorn (Tolkien)	7
6–7. Legolas (Tolkien)	7
8–10. Gandalf (Tolkien)	6
8–10. Boka János	6
8–10. Micimackó	6
11–12. Daren Shan	5
11–12. Pókember	5
13–14. Baradlay Richárd	4
13–14. Robinson	4
15. Dobó István	3
Lányok
Hős	Szavazat
1–2. Harry Potter	22
1–2. Hermione Granger	22
3. Laura (Sachar)	12
4. Nemecsek Ernő	11
5–8. Arwen (Tolkien)	5
5–8. Mia (Cabot)	5
5–8. Cecey Éva	5
5–8. Daren Shan	5
9. Gandalf (Tolkien)	4
10–19. Boka János	3
10–19.Bornemissza Gergely	3
10–19. Bradley (Sachar)	3
10–19. Dobó István	3
10–19. Emily (Montgomery)	3
10–19. Júlia (Shakespeare)	3
10–19. Lassie	3
10–19. Vitay Georgina	3
10–19. Vuk	3
10–19. Winnetou	3

A fiúk nem egyszerűen kizárólag férfihősöket választanak – szemben a lányokkal (Hermione Granger, Laura, Arwen, Mia, Cecey Éva, Júlia, Emily, Vitay Georgina) –, hanem jól érzékelhetően kissé konzervatívabbak, a tantervben foglaltakhoz erősebben kötődnek, mint a lányok. Mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnánk le a fenti tényekből, hadd emlékeztessünk a kevesebbet olvasás, a korábbi élményeket aktualizáló fiús „magatartás” korábban is tapasztalt tüneteire s az említések számának alacsony szintjére.

Mindent összevetve, a címben szereplő változás és/vagy folytonosság dilemmát az utolsó néhány táblázat töprengő elemzése után akár nemzeti kánon és/vagy globalizáció feszültséggé is átfogalmazhatjuk. A nagyszabású piacbővítési manőverként ugyancsak leírható európai uniós csatlakozásunk egyik előzménye, szükségszerű hozadéka, kikerülhetetlen eredménye a kulturális piac egységesülése, vagyis a nemzeti szempont, a saját történelem, a nemzeti kánon háttérbe szorulása.

Hosszabb távon talán mást, az európai azonosságtudat megerősödését jelenthetik mindezek a folyamatok. Az arányokon, a mértéken azonban nagyon sok múlik. Mi marad tanterveinkben kötelező és ajánlott olvasmányként? Melyek lesznek azok a közös, kölcsönösen jól ismert „mesék”, ahol az utalások, az idézetek rendszere még jól működik, mert felidézhetővé válik egy-két szó nyomán a teljes kontextus? Vagyis jól tervezetten már most a nemzetek Európáját építjük-e iskoláinkban, a médiapolitikában, könyvkiadói, könyvtárfejlesztési stratégiákban, vagy netán éppen ezekben az években is jól láthatóan erodálódik az igényes kortárs és klasszikus irodalmi művekben kikristályosodott nemzeti kánon, a nemzeti azonosságtudat történelemi ismeretekből, emberi kapcsolatokból, valós vagy regényes történetekből összeálló „gyémántmagja”?

Irodalom