IRODALOM

Agha, A. (2007): Language and Social Relations. Cambridge University Press, Cambridge.

Bahtyin, M. M. (1986): A beszéd műfajai. In: Bahtyin, M. M.: A beszéd és a valóság. Filozófiai és beszédelméleti írások. Gondolat, Budapest. 357–419.

Bailey, B. (2012): Heteroglossia. In: Martin-Jones, M., Blackledge, A. és Creese, A. (szerk.): The Routledge handbook of multilingualism. Routledge, London. 499–507.

Bakhtin, M. M. (1981): Discourse in the novel. In: Bakhtin, M.M.: The Dialogic Imagination – Four Essays.
University of Texas. 270–422.

Bell, A. (2016): Succeeding waves: Seeking sociolinguistic theory for the twenty-first century. In: Coupland, N. (szerk.): Sociolinguistics. Theoretical Debates. Cambridge University Press, Cambridge – New York. 391–416.

Blackledge, A. és Creese, A. (2014): Heteroglossia as practice and pedagogy. In: Blackledge, A. és Creese, A.(szerk.): Heteroglossia as practice and pedagogy. Springer, Dortrecht. 1–20.

Blommaert, J. és Rampton, B. (2011): Language and superdiversity. Language and Superdiviersities, 13. 2. sz., 1–22.

Blommaert, J. (2016): From mobility to complexity in sociolinguistic theory and method. In: Coupland, N. (szerk.): Sociolinguistics. Theoretical Debates. Cambridge University Press, Cambridge-New York. 242–262.

Bodó Csanád (2016): „Vittem az ünüt az ulicába.” – Heteroglosszia, diverzitás és standardizáció a moldvai magyar nyelvi revitalizációban. In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok 28. Akadémiai,
Budapest, 37–56.

Bodó Csanád (2017): Mediatizált nyelvjárások. [In: Benő Attila és Fazakas Noémi (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7–9. – előadásaiból. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár. 38–50.]

Busch, B. (2012a): Das sprachliche Repertoire. Drava, Klagenfurt – Wien – Celovec – Dunaj.

Busch, B. (2012b): Romani zwischen Stigmatisierung und Anerkennung: eine transnationale Sprache im Korsett nationalstaatlicher Bildungssysteme. In:  Cichon, P és Ehlich, K. (szerk.): Eine Welt? Sprachen, Schule und Politik in Europa und anderen Kontinenten. Praesens, Wien. 71–92.

Busch, B. (2013): Mehrsprachigkeit. Facultas.wuv, Wien.

Busch, B. (2014): Building on heteroglossia and heterogeneity: The experience of a multilingual classroom.
In: Blackledge, Adrian – Creese, Angela (szerk.): Heteroglossia as Practice and Pedagogy. Springer, Dortrecht, 21–40.

Celic, C. és Seltzer, K. (2011): Translanguaging. a CUNY-NYSIEB Guide for Educators. The Graduate Center,
The City University of New York, New York.

Czumpft Krisztina (2016): Egy tiszavasvári óvoda nyelvi programja. [Magyar BA szakdolgozat. KRE-BTK,
Magyar Nyelvtudományi Tanszék.]

Deumert, A. (2010): Imbodela zamakhumsha – reflections on standardisation and destandardisation. Multilingua 29: 243–264.

Gal, S. (2016): Sociolinguistic differentiation. In: Coupland, N. (szerk.): Sociolinguistics. Theoretical Debates. Cambridge University Press, Cambridge – New York. 113–138.

Garcia, O. és Hesson, S. (2015): Translanguaging frameworks for teachers. In: Yiakoumetti, A. (szerk.): Multilingualism and Language in Education. Cambridge University Press.

García, O. , Johnson, S. I.  és Seltzer, K. (2017): The translanguaging Classroom. Leveraging Students Bilingualism
for Learning. Caslon, Philadelphia.

García, O. és Kleyn, T. (2016): Translanguaging with Multilingual Students: Learning from Classroom Moments. Routledge, New York.

García, O. és Li Wei (2015): Translanguaging, bilingualism and bilingual education. In: Wright , W. E., Boun, S. és García, O. (szerk.): Handbook of Bilingual Education. John Wiley & Sons, Malden MA. 223–240.

García, O. (2009): Education, Multilingualism and Translanguaging in the 21. Century. In: Skutnabb-Kangas, T., Philipson, R., Mohanty, A. K. és Panda, M. (szerk.): Social Justice through Multilingual Education. Multilingual Matters, Bristol – Buffalo – Toronto. 140–158.

García, O. (2014): Becoming Bilingual and Biliterate. Sociolinguistic and Sociopolitical Considerations.
In: Addison Stone, C., Silliman, E. R., Ehren, B. J. és Wallach, G. P. (szerk.): Handbook of language and literacy: Development and disorders. The Guilford Press, New York. 145–160.

Grierson, G. A. (1907): Languages. In: Hunter, W.W. (szerk.): The Imperial Gazetteer of India Vol 1: The Indian Empire: Desrciptive (New edition). Clarendon Press, Oxford, 349–401.

Heltai János Imre (2015a): Roma/cigány gyerekek kétnyelvűségének néhány magyarnyelv-pedagógiai vonatkozása. In: Anyanyelv-pedagógia, 8. 2. sz.

Heltai János Imre (2015b): Sztenderdizációs dilemmák a romani és a beás nyelvi tervezésben. In: Cserti Csapó Tibor (szerk.): Gypsy Studies – cigány tanulmányok 35. Pécsi Tudományegyetem BTK Romológia Tanszék, Pécs. 83–91.

Heltai János Imre (2016a): Heteroglosszia: cigány/roma tanulók beszédmódjai az iskolában. In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok 28. Akadémiai, Budapest. 259–278.

Heltai János Imre (2016b): Sprachunterricht und Lehrerselbstverständnis in der Heteroglossie. In: Feld-Knapp Ilona és Boócz-Barna Katalin (szerk.): DaF-Lehrerausbildung in Mittel-Osteuropa. Iudicium Verlag, München. 116–128.

Heltai János Imre (2016c): Az egységes nyelvi repertoár pedagógiája. Magyar Nyelvőr, 140. 4. sz., 407–426.

Heltai János Imre (2017): A nyelvi hátrányos helyzet paradigmájának kritikája. Zombik az iskolában. In: Benő Attila és Fazakas Noémi (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár. 110–121.

Heltai János Imre és Kulcsár Sándorné (2017): A romani beszéd és az óvoda. Beszédfejlesztési stratégiák és integrált kétnyelvűségi ideológiák Tiszavasváriban. Anyanyelv-pedagógia, 10. 4. sz.

Jani-Demetriou Bernadett (2016): Roma gyerekek beszédmódjai az iskolában. [Tanári MA (angol – magyar mint idegen nyelv szakos) szakdolgozat, KRE-BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék.]

Jani-Demetriou Bernadett (2017a): Cigány gyerekek az iskolában: társas beszélés és társas megismerés. In: Ladányi Mária és Hrenek Éva (szerk.): Témák és szempontok a nyelvhasználat vizsgálatában. Hallgatói tanulmányok. ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 61–70.

Jani-Demetriou, Bernadett (2017b): Romák nyelvi attitűdjei. In: Fülöp József, Mészáros Márton és Tóth Dóra (szerk.): A szél fúj ahová akar – Bölcsészettudományi dolgozatok. Budapest, L’Harmattan. 135–143.

Jørgensen, J. N. (2008): Polylingual languaging around and among children and adolescents. International Journal of Multilingualism 5. 3. sz., 161–176.

Jørgensen, J. N., Karrebæk, M. S., Madsen, L. M. és Møller, J. S. (2011): Polylanguaging in superdiversity. Diversities, 13. 2. sz., 23–37.

Kiss Jenő (2003): Magyar Dialektológia. Osiris, Budapest.

Kloss, H. (1969): Research Possibilities on Group Bilingualism: A Report. International Center for Research on
Bilingualism, Publication B-18. Presses de l’Université Laval, Québec.

Lajos Veronika (2015): Mozgásban a világ. A több színterű etnográfia (multi-sited ethnography) kérdése.
In: Jakab Albert Zsolt és Kinda István (szerk.): Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum. 163–172.

Makoni, S. és Pennycook, A. (2006): Disinventing and Reconstituting Languages. In: Makoni, S. és Pennycook, A. (szerk.): Disinventing and Reconstituting Languages. Multilingual Matters, Clevedon, 1–41.

Marcus, G. (1995): Ethnography in/of the world system: The emergence of multi-sited ethnography. Annual Review of Anthropology 24. 95–117.

Olexa Gergely (2016): A tiszavasvári roma közösség beszédmódjai és az iskola. [Magyar BA szakdolgozat. KRE BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék.]

Olexa Gergely (2017): Roma gyerekek megnyilatkozásai az iskolai tanórákon. In: Fülöp József, Mészáros Márton és Tóth Dóra (szerk.): A szél fúj ahová akar – Bölcsészettudományi dolgozatok. L’Harmattan, Budapest. 121–134.

Orsós Anna és Kálmán László (2009): Beás nyelvtan. MTA Nyelvtudományi Intézet – Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Paulsrud, B., Rosén, J., Straszer Boglárka és Wedin, Å. (2017): New Perspectives on Translanguaging and Education. (Bilingual Education and Bilingualism 108.) Multilingual Matters, Bristol.

Sándor Klára (2016): Nyelv és társadalom. Krónika Nova, Budapest.

Sefotho, M. és Makalela, L. (2017): Translanguaging and orthographic harmonisation: a cross-lingual reading literacy at a Johannnesburg-school. Southern African Linguistics and Applied Language Studies. 35. 1. sz., 41–51.

Skutnabb-Kangas, T. (1997): Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Teleki László Alapítvány, Budapest.

Wee, L.(2016): Are there zombies in language policy? Theoretical interventions and the continued vitality of (apparently) defunct concepts. In: Coupland, N. (szerk.): Sociolinguistics. Theoretical Debates. Cambridge University Press, Cambridge – New York. 331–348.