IRODALOM

Bandura, A. (1986): Social foundations of thought and action. A social cognitive theory. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, NJ.

Bandura, A. (1993): Perceived self-efficacy in cognitive development and functioning. Educational Psychologist, 28. 2. sz., 117–148.

Bandura, A. (1997): Self-efficacy: The exercise of control. Freeman, New York.

Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris, Budapest.

Biddle, S. J. H. és Asare, M. (2011): Physicalactivity and mental health in children and adolescents: a review of reviews. British Journal of Sports Medicine, 45, 11. sz., 886–895.

Bognár József (2009): Az iskolai testnevelés célja, feladata, tartalmi vonatkozásai. In: Szatmári Zoltán (szerk.): Sport, egészség, életmód. Akadémiai, Budapest. 662–668.

Bognár József és Révész László (2009): Testnevelés tantervek. In: Szatmári Zoltán (szerk.): Sport, egészség, életmód. Akadémia. Budapest. 668–672.

Bognár József, Pál Katalin, Császár Judit és Huszár Anikó (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle, 55. 6. sz., 25–32.

Chapman, B. P., Duberstein, P. R.,Sörensen, S. és Lyness, J. M. (2007): Gender Differences in Five Factor Model Personality Traits in an Elderly Cohort: Extension of Robust and Surprising Findings to an Older Generation. Personality and Individual Differences, 43. 6. sz., 1594–1603.

Costa, P. T., Terracciano, A. és McCrae, R. R. (2001): Gender differences in personality traits across cultures: Robust and surprising findings. Journal of Personality and Social Psychology. 81. 2. sz., 322–331.

Csányi Tamás és Révész László (2015): A testnevelés tanításának didaktikai alapjai. Középpontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

Csányi Tamás, Révész László, Prihoda Gábor és Vass Zoltán (2018): Megalapozó tanulmány a testmozgásalapú iskolai mozgásprogramok fejlesztéséhez. Líceum Kiadó, Eger.

Donnellan, M. B. és Lucas, R. E. (2008): Age Differences in the Big Five Across the Life Span: Evidence from Two National Samples. Psychol Aging. 23. 3. sz., 558–566.

Dörgő Sándor és Bognár József (2013): Historical and Current Trends in the K-12 Education, Physical Education, and After-School Sports Programms: the Hungarian Perspective. In: Jepkorir, E. C.-T. és Shan-Hui, H. (szerk.): Global perspectives on physical education and after-school sport programs. New York, University Press of America. 151–171.

Dumith, S. C., Hallal, P. C., Reis, R. S. és Kohl, H. W. (2011): World wide prevalence of physical inactivity and its association with human development index in 76 countries. Preventive Medicine, 53. 1–2. sz., 24–28.

Goddard, R. D., Hoy, W. K. és WoolfolkHoy, A. (2004): Collective efficacy beliefs: Theoretical developments, empirical evidence, and future directions. Educational Researcher, 33. 3. sz., 3–13.

Göncz, L. (2017): Teacher personality: a review of psychological research and guidelines for a more comprehensive theory in educational psychology, Open Review of Educational Research, 4. 1. sz., 75–95.

Haerens, L., Vansteenkiste, M., De Meester, A., Delrue, J., Tallir, I., VandeBroek, G., Goris, W. és Aelterman, N. (2018): Different combinations of perceived autonomy support and control: identifying the most optimal motivating style. Physical Education and Sport Pedagogy, 23. 1. sz., 16–36.

Hagger, M. S., Chatzisarantis, N. L. D., Hein, V., Pihu, M., Soos, I. és Karsai, I. (2007): The perceived autonomy support scale fo rexercise settings (PASSES): Development, validity, and cross-cultural invariance in young people. Psychology of Sport and Exercise, 8. 5. sz., 632–653.

Hagger M. S. és Chatzisarantis N. L. D. (2012): Transferring motivation from educational to extramural contexts: A review of the trans-contextual model. European Journal of Psychology of Education, 27. 2. sz., 195–212.

Hagger M. S. és Chatzisarantis N. L. D. (2016): The Trans-Contextual Model of Autonomous Motivationin Education. Conceptual and Empirical Issues and Meta-Analysis. Review of Educational Research. 86. 2. sz., 360–407.

Hamar Pál (2016): A testnevelés tantervelmélete. Eötvös József Kiadó, Budapest.

John, O. P. és Srivastava, S. (1999): The Big-Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical perspectives. In: Pervin, L. A. és John, O. P. (szerk.): Handbook of personality: Theory and Research (Vol. 2). Guilford Press, New York. 102–138.

Judge, T. A., Heller, D. és Mount, M. K. (2002): Five-factormodel of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87. 3. sz., 530–541.

Király Tibor és Szakály Zsolt (2011): Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

Kuntze, J., van der Molen, H. T. és Born, M. Mp. (2016): Big Five Personality Traits and Assertiveness do not Affect Mastery of Communication Skills. Health Professions Education, 2. 1. sz., 33–43.

Pannekoek, L. Piek, J. P. és Hagger, M. S. (2013): Motivation for physical activity in children: A moving matter in need for study. Human Movement Science, 32. 5. sz., 1097–1115.

Péter-Szarka Szilvia, Tímár Tünde és Balázs Katalin (2015): Az iskolai kreatív klíma kérdőív. Alkalmazott pszichológia, 15. 2. sz., 107–132.

Prinzie, P., Stams, G.J., Deković, M., Reijntjes, A. H. és Belsky, J. (2009): The relations between parents’ Big Five personality factors and parenting: a meta-analytic review. Journal of Personality and Social Psychology. 97. 2. sz., 351–362.

Ryans, D. G. (1960): Characteristics of teachers. American Counsil on Education, Washington, D. C.

Schmitz, G. S. és Schwarzer, R. (2002): Individuelle und kollektive Selbst wirksamkeitserwartung von Lehrern [Individual and collectiveself‐efficacy of teachers]. Zeitschrift für Pädagogik, 44. sz. (Beiheft: Selbstwirksamkeit und Motivationsprozessein Bildungs institutionen), 192–214.

Schwarzer, R., Schmitz, G. S. és Daytner, G. T. (1999): Teacher self efficacy. Letöltés: http://userpage.fu-berlin.de/health/author.htm (2018. 12. 10.)

Serfőző Mónika (2005): Az iskolák szervezeti kultúrája. Iskolakultúra, 15. 10. sz., 70–83.

Serfőző Mónika (2017): Az iskola mint szervezet. In: N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris, Budapest, 455–488.

Strong, W. B., Malina, R. M., Blimkie, C. J.,Daniels, S. R.,Dishman, R. K., Gutin, B., Hergenroeder, … Trudeau, F. (2005): Evidence based physical activity for school-age youth. The Journal of Pediatrics, 146. 6. sz.,
732–737.

Szakály Zsolt, Bognár József, Lengvári Balázs és Koller Ákos (2018): Effects of daily physical education participation on the somatic and motoric development of young students. Hungarian Educational Research Journal (HERJ), 8. 2. sz., 24–38.

Tóth László és Reinhardt Melinda (2018): Az edző-sportoló kapcsolat meghatározói: az empátia mint személyiségvonás jelentősége az edzői munkában In: Hamar Pál és Köpf Károly (szerk.): Mozgás – biológia – sport – tudomány: Tanulmányok a 47. Mozgásbiológiai Konferencia előadásaiból. [A konferencia helye, ideje: Budapest, 2017.11.16–17.] Magyar Edzők Társasága, Budapest. 142–154.

Wheatley, K. F. (2005): The case for reconceptualizing teacher efficacy research. Teaching and Teacher Education, 21. 7. sz., 747–766.

WHO (2010): Global Recommendations on Physical Activity for Health. WHO Library Cataloguing-in-Publication Data. Letöltés: https://www.who.int/dietphysicalactivity/global-PA-recs-2010.pdf (2019. 04. 20.)