Olvasási idő: 
18 perc

„Tanulás a családért” program

Okok

A tanulmányi elégtelenségben megnyilvánuló iskolai sikertelenség több egymást erősítő tényező következménye.

Az okok részben a családban keresendők: sok esetben a család nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a középiskolai helyekért való versenyfutásban, illetve a középiskolai tanulmányok sikeres teljesítésében. Ritkábban arról van szó, hogy a család egyszerűen csak másképp gondolkodik a tanulás nyújtotta perspektíváról. Legalább ennyire meghatározó, hogy a város általános iskoláit erejükön túl megterheli az iskolázásban jelenleg perspektívát nem látó gyerekek oktatása, nevelése. A hozzánk járó gyerekeknél nagy hiányosságokat tapasztalunk az alapok elsajátításában (egyes 3-4. osztályos tanulók nem tudják a nevüket leírni, szótagolva sem tudnak olvasni).

Az iskoláknak többnyire nem állnak rendelkezésükre olyan személyi és tárgyi feltételek, amelyek segítségével a gyerekekhez alkalmazkodó, a problémáik komplexitásához kialakított hatékony oktatás megvalósítható lenne. A cigány gyerekek tanulmányi sikertelenségének hátterében összetett szociálpszichológiai tényezők állnak. A tanulás eredményes támogatása ezek együttes kezelésére épülhet. Az iskolában különböző jövedelmi helyzetű rétegek gyerekei tanulnak. A gyerekek szegénysége önmagában is pszichológiai hátrányt okoz, de összekapcsolva a cigánysággal szégyenletessé vagy agresszívvá teszi egy-egy gyerek életét. Az iskola világa a társadalmi élet világa is, minden, ami a társadalomban "fontos érték", itt is azzá válik.

A program általános jellemzői

Mivel nem gondoljuk a családok többségéről, hogy "visszahúzó, ingerszegény" környezetet teremtenek a gyerekeiknek, nem kívánjuk kiszakítani őket a családból. Ezért a tanoda csak félnapos, illetve hétvégi foglalkozást nyújt. Ez nem jelenti a cigány gyerekek szegregálását, csupán megpróbáljuk mindazokat a lehetőségeket biztosítani, amelyek vagy szociális, vagy kulturális okokból eddig kimaradtak az életükből, viszont az eredményes tanuláshoz, majd a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek.

Olyan stimuláló környezetet, intenzív értelmiségi légkört kívánunk nyújtani a gyerekeknek - akiknek ez otthon nem adatik meg -, amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számukra.

Programunk tehát nem egyszerűen korrepetáló jellegű, bár természetesen igény szerint a képesített pedagógusok segítenek a napi iskolai tanulnivalóban, hanem műveltségi területenként megszervezett fejlesztő és ismeretbővítő foglalkozásainkkal, valamint szakköreinkkel a gyerekek figyelmét kívánjuk felhívni a körülöttük lévő világ ismeretforrásainak gazdagságára, a tudásnak mint értéknek a jelentőségére. Emellett felkínáljuk az egyetemes és a magyarországi cigány kultúrával való mélyebb megismerkedés lehetőségét is. Az egyéniséget nemcsak az egyes ember esetében tekintjük értéknek, hanem az etnikai közösségek vonatkozásában is. Azt szeretnénk sugallni, hogy "cigány voltuk" érték, ahogy minden etnikai másság az - egyáltalán a világ sokszínűsége érték, gazdagság. A könyvtár és a médiatár eszközkészletének felhasználása mellett igénybe vesszük a cigány értelmiség képviselőinek segítségét is.

Nagy hangsúlyt helyezünk az idegen nyelvi és számítógépes foglalkozásokra, így gyerekeink viszonylag új, az iskolától némileg független területeken is felvehetik a versenyt gazdagabb vagy más kultúrkörből származó társaikkal.

A programban benne foglaltatik az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása.

Összességében ezzel a programmal a szabad iskolaválasztás és az esélyegyenlőség elvének megvalósulását segítjük.

 

A célcsoport kiválasztása

Az általános iskola egyik kulcsproblémája, hogy igen alacsony a nyolcadik osztály elvégzése után eredményesen tovább tanuló cigány gyerekek száma. A középiskolába bekerülők jelentős része pedig lemorzsolódik, mert az eredményes tanuláshoz szükséges segítséget a család nem tudja biztosítani. Segítő programunkban e két probléma megoldására teszünk kísérletet.

Azoknak a cigány gyerekeknek kínáljuk fel tanodánk programjait, akik bár jó képességűek, külön segítség nélkül nem képesek eredményesen elvégezni a középiskolát, mivel nincsenek meg a tágabb értelemben vett eszközeik ehhez. Természetesen szükséges a szülők, a család együttműködése is.

Azokat a cigány fiatalokat, akik már középiskolába járnak, azzal szeretnénk támogatni tanulmányaik sikeres befejezése érdekében, hogy a program keretében megadunk nekik minden olyan háttérszolgáltatást, amelyet a középosztálybeli családok tovább tanulni szándékozó gyerekei megkapnak (egyéni felzárkóztatás, szakmai korrepetálás, könyvtár, számítógép, nyelvórák, háttértudás, háttérismereteket gyarapító élmények).

Azt kívánjuk elősegíteni, hogy a tanulni akaró gyerekek ne kallódjanak el, legyenek képesek végigjárni a nekik való pályát.

 

Az elindulás

A Tanodában az első évben (2000 szeptemberében) 56 általános iskolában tanuló gyerek, valamint 10 középiskolába járó fiatal számára biztosítottuk a foglalkozásokat.

A programot a város iskoláiban hirdettük meg, jelezve ezzel is, hogy együtt kívánunk működni a gyerekeket délelőtt befogadó intézményekkel. Tapasztalataink szerint a program leghatékonyabb propagálása az, amikor a velünk kapcsolatban álló, illetve idejáró gyerekek és szüleik adják tovább a hírt tágabb családi környezetükben, illetve a szomszédságban.

A meghirdetést követően az érdeklődőknek különböző programokat szervezünk a tanodában. Szeptember elején felvételi beszélgetésen vesznek részt a gyerekek, melynek elsődleges célja, hogy megállapítsuk, elképzeléseik mennyire reálisak a programról, milyen motivációs állapotban, helyzetben vannak, rászorulónak tekinthetők-e.

Az általános iskolai tagozatra azokat a tanulókat fogadjuk be, akiknek segítséggel reális esélyük van a továbbtanulásra.

középiskolai tagozat szolgáltatásait azoknak a cigány fiataloknak ajánljuk fel, akik valamely érettségit adó középiskolába járnak, valamilyen szakmát tanulnak, esetleg felsőfokú tanulmányokra készülnek.

 

A képzés tartalma

A képzés tartalmát a cigány gyerekek összetett problémáinak megfelelően igyekeztünk kialakítani.

Módszereink megválasztásakor abból indultunk ki, hogy a hagyományos iskolamodell csak meghatározott előfeltételeket teljesítő gyerekeket tud kezelni, másokhoz képtelen alkalmazkodni. Ha "alkalmazkodik", az "de facto" a szegregációban és a szisztematikusan alacsony szintű nevelésben testesül meg. A cigányság hagyományos szóbeli kultúrája és az intézményesült polgári kultúra között nincs átjárás. Amennyire nem érvényesül a cigány gyerekek sajátos tudása, ismeretanyaga az iskolában, olyan végzetszerűen érvényesül sajátos tudáshiánya (magyar nyelvi ismereteik hiánya, az absztrakciós készség hiánya stb.).

Mivel programunk ez idő szerint az iskolákhoz való alkalmazkodást választja, ezt a tudáshiányt olyan módszerekkel kívánjuk megszüntetni, amelyek építenek a gyerekek sajátos tudására.

Tanodai szolgáltatások

A tanoda szolgáltatásaiból a diákok önállóan választhatnak. Több tantárgy esetében még arra is van lehetőségük, hogy kiválasszák azt a tanárt, aki foglalkozik velük. Az igények felmérése a tanév első hetében történik, ennek alapján alakítjuk ki az egyéni órarendeket és kezdődik el a munka. Két hét elteltével a diákok és a tanárok megbeszélik az addigi tapasztalatokat. A gyerekek nyilatkoznak arról, hogy a választásuk a gyakorlatban is jónak bizonyult-e (nem választottak-e túl sokat vagy éppen keveset a foglalkozásokból), a tanárok pedig nyilatkoznak arról, hogy tudnak-e a diákokkal együtt dolgozni. Ezután véglegesítjük az órarendeket.

A foglalkozásoknak két területét alakítottuk ki: a tanulás segítését és a szabadidős programokat.

 

Tanulássegítés

Tanulószoba

A tanulószoba hétfőtől csütörtökig 15 órától 17 óráig áll a gyerekek rendelkezésére. Itt hat-hét fős csoportokban tanári segítséggel készülnek a másnapi iskolai órákra. A tanulószoba keretében tanulás-módszertani ismereteket is átadunk a gyerekeknek.

 
Kiscsoportos és egyéni fejlesztés

Erre abban az esetben kerül sor, ha a gyerek:

  • bizonyos tantárgyak követelményeinek azért nem tud megfelelni, mert a korábban tanultak elsajátításában hiányosságai vannak, így a magasabb szintű tudásnak nincs mire építkeznie,
  • az iskolában elhangzó magyarázat nem kielégítő számára,
  • rövidebb idő alatt nagyobb anyagot kell átismételnie, megtanulnia,
  • hiányzás miatt lemaradásai vannak,
  • nem túl szorgalmas, ösztönzésre, irányításra szorul,
  • kiemelkedően tehetséges,
  • felvételi vagy egyéb vizsgára készül.

A kiscsoportos fejlesztést minden évfolyamon és bármely tárgyból igénybe vehetik a gyerekek. Ez a forma alkalmas a differenciált fejlesztésre, az egyénre szabott tanulásszervezés kialakítására. Az aktuális tananyag elsajátítása mellett lehetőség van az egyéni problémák és hiányok kezelésére.

 
Projektprogramok

A projektprogramok lényege, hogy a gyerekek tanárral együtt kiválasztanak egy témát (történelmi, irodalmi, matematikai stb.), rögzítik a tevékenység célját, kijelölik az altémákat és a feladatokat, kiválasztják a munkavégzés helyszíneit és meghatározzák a munkaformákat. A munkát kiscsoportokban, belső munkamegosztással végzik. A projekt eredményeit a munkacsoportok együttesen megvitatják, az eredményeket, illetve a tanulságokat összegzik, az elkészült objektivációkat bemutatják (tanodatársaiknak, szüleiknek, a nyilvánosságnak). A leginkább alkalmazott eszköz a film- és újságkészítés, valamint a kiállításszervezés.

A projektek során gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése.

A magyarázó-illusztráló módszer helyett problémaközpontú tanításszervezést kívánunk alkalmazni, mert leginkább ez biztosítja a gyerekek aktivitását. Ebben az esetben a diák nemcsak új ismeretre tesz szert, hanem az ismeretszerzés módját is gyakorolja. A tanulás célja a problémamegoldó látásmód elsajátítása.

Az ismeretszerzés színesebbé tétele és a differenciált tanodai foglalkoztatás érdekében alkalmazzuk a ma már egyre inkább elterjedt számítógépes oktatóprogramokat (interaktív gyakorló, animációs, új anyagot feldolgozó, ismeretterjesztő, kísérleteket szimuláló, tananyagrendezésre alkalmas programokat).

 
Értékelés

Az értékelés folyamatos és természetesen elsősorban megerősítő jellegű. A gyerekek igénylik a visszajelzést, és úgy tűnik, a számokkal történő minősítéshez is ragaszkodnak. A tanár joga az értékelés módjának az eldöntése. Célszerű témakörönként megállni s a szaktanárnak személyre szabott szóbeli értékelést adni arról, ki hol tart, miben fejlődött, mit kell célul kitűznie a következő időszakban. Negyedévenként kerül sor komplex értékelésre, a további önfejlesztési szempontok megfogalmazására.

Az időszakos tantárgyi értékelés a folyamatos aktivitás és valamilyen produkció alapján történik. A produkció lehet egy projektmunka tárgyiasulása, egy témazáró teszt, dolgozat vagy tanodai versenyen való szereplés.

A jutalomnak, a pozitív megerősítésnek a legjobb módja az "önjutalmazás" (pl. eredményes szereplés egy tanodai versenyen, egy szépen elmondott vers utáni közönségsiker, egy tanodai program segítségével elért iskolai siker, külső versenyre való benevezés stb.), de eszköztárunknak részei a szimbolikus jelzések is, mint például a hagyományos pluszpontok. Egy-egy kiemelkedő órai teljesítményt jutalmazhatunk az osztálykönyvbe (külön erre a célra rendszeresített szép kötésű könyvben, az "iskolakrónika" lapjaira) történő rövid szöveges bejegyzéssel. Végül jutalmazunk tárgyi ajándékokkal: játékkal, tollal, színházjeggyel, könyvvel, csoportokat tortával, kirándulással stb. S nem feledkezünk meg a dicsérő szóról, valamint a megerősítés, az elismerés számtalan metakommunikatív jelzéséről.

 

Szabadidős programok

Az oktatómunka mellett kiemelt feladat a cigány és az általános kultúrához kapcsolódó programok szervezése mind a Tanoda falain belül, mind azokon kívül. A cél a gyerekekből olyan közösséget formálni, amelyben érték a tudás, és amelyben cigány identitásukat vállalni tudják.

Tudjuk, hogy a cigány gyerekek iskolai előmenetelének nehézségei nemcsak a tantárgyi teljesítményekben mutatkoznak meg. Vannak olyan ismeretek, tudások, készségek, amelyeket a magyar átlaggyerek otthonról hoz, otthon megtanul. Az iskolában abból indulnak ki, hogy a gyerekek rendelkeznek már ezekkel az ismeretekkel. Ózd város cigány gyerekei azonban sokszor nem kapják meg otthon sem az ismereteket, sem a késztetést arra, hogy ezeket megszerezzék. A Tanoda egyik célja ezeknek az ismereteknek az elsajátítása játékos, szórakoztató formában.

A Tanoda diákjai a heti tevékenységek folyamán optimális esetben közösséggé szerveződnek, amelyben a kreatív foglalkozások is szerepet játszanak. Ez nagy eredmény és nagy felelősség. A gyerekek igénylik és szükségük van arra, hogy segítsük őket szabadidejük okos eltöltésében. A közösségnek abban is szerepe van, hogy a gyerekek megtanulják és gyakorolják, hogy egyszerre cigányok és magyar állampolgárok, hagyományokat őriznek és elsajátítják a modern középosztály ismereteit, készségeit, értékeit és normáit.

A szabadidős programok feladata, hogy segítsen megteremteni az eredményes iskolai és társadalmi előmenetel hátterét: motiválja, ösztönözze a gyerekeket, a fiatalokat az új, modern cigány középosztálybeli identitás kialakítására. Nem szórakozóhelyet teremtettünk, hanem a Tanoda sajátos szempontú meghosszabbítását. Mivel a Tanodát látogató gyerekek, fiatalok mindennapjait nem az intellektuális tevékenységek töltik ki, éppen ezek jelenthetnek kikapcsolódást.

 
Ismerkedés a művészeti ágakkal

A foglalkozások célja, hogy a gyerekek úgy közelítsenek a művészeti alkotásokhoz, hogy rájöjjenek, mi a szép, ráismerjenek önmagukra, tisztelni tudják társukat, a folyamatokba bele tudják magukat helyezni, növekedjen érzékenységük a foglalkozások során, fölébredjen bennük az alkotás (esetleg művészi alkotás) vágya. Általánosságban is értékeljék mások és saját maguk kreativitását.

Irodalom • Olyan művek összeállítása és közös feldolgozása, amelyek nem (feltétlenül) szerepelnek az iskolai tananyagban. A válogatásnak az is célja, hogy a szabadidős foglalkozások ne kötődjenek szorosan az iskolai igényekhez, elvárásokhoz. A művek válogatása és feldolgozása olyan élmények közvetítésére alkalmas, amelyekkel ezek a gyerekek is találkoztak már a mindennapokban.

Színház • A színházlátogatások célja - a műveltség növelésén kívül -, hogy a gyerekek megismerjék a közvetíteni kívánt értékek konkrét színhelyeit. Teljes, felépített produkciót láthatnak, amelyet meg kell tanulniuk értékelni. Megtanulják azt is, hogyan viselkedjenek színházi környezetben. A színházlátogatást beszélgetések előzik meg a kiválasztott darabról, azt követően az élményekről, gondolatokról. A színház másik értelmezése alapján a gyerekekkel szituációs játékokat, helyzetgyakorlatokat játszunk. Ezek célja egymás és önmaguk jobb megismerése, az odafigyelés, koncentrálás gyakorlása, a testbeszéd fejlesztése.

Képzőművészet • A foglalkozások célja, hogy a gyerekek olyan alkotási folyamatban vegyenek részt, amelyek során megismerik saját kreativitásukat, maguk is készítenek rajzokat, montázsokat, festményeket, a rendelkezésre álló anyagoktól függően kerámiát, textiltárgyakat stb. Célunk a gyerekek vizuális készségének fejlesztése is. A foglalkozásokat általában meghívott cigány képzőművészek vezetik. A képzőművészeti foglalkozások összefüggnek az irodalmi tárgyú foglalkozásokkal, montázsok készítése versekhez, illusztrációk készítése a feldolgozott művekhez.

A Tanoda nemzetiségi programja is elsősorban a szabadidős programok keretében valósul meg. Az elterjedt néprajzi-történeti megközelítés helyett az életközelibb, a gyerekek identitásállapotát figyelembe vevő megközelítéssel próbálkozunk. Az "identitáskérdést" a családok felől közelítjük meg. Tesszük ezt azért, mert nem gondoljuk, hogy valamilyen egységes cigányképet, egységes cigány identitást kellene előtérbe helyeznünk. Ennek keretprogramja egy olyan kiállítás szervezése, ahol a gyerekek bemutatják családjaikat. Már a forrásgyűjtés is sok élményt nyújt. A gyerekek idős családtagjaiktól fotókat kérnek, és mindent leírnak, amit róluk megtudnak. Hang- és videofelvételeket is készítenek családjuk, rokonságuk körében. Elmondásuk szerint sok olyan dolgot tudnak meg legközelebbi hozzátartozójukról is, amelyek eddig nem kerültek szóba. Ezt a módszert jobbnak tartjuk a gyerekek önbecsülésének, önismeretének fejlesztésére, mint az indiai őshaza elhagyása után a cigányok vándorlási útvonalának bemutatását vagy ősi hiedelmek, hagyományok bemutatását. Természetesen fontosnak tartjuk ezt is, de nemzetiségi programunk megvalósításának egy későbbi szakaszában. Reményeink szerint a gyerekek e tágabb kitekintést maguk fogják kezdeményezni, mint ahogy a cigány nyelv oktatást is ők javasolják.

* * *

Összefoglalva: ha tiszteletben tartjuk a személyiségben megmutatkozó emberi értékeket az alkalmazkodni tudás gyakorlati megvalósításával, akkor számos problémát meg lehet előzni. A roma kérdésben nem szabad csak etnikai problémát látni, mert az mindenféle jó szándékot tönkretehet. Feladatunk segíteni a kultúrák természetes együttélését, a népek egymásra találását, az előítéletek feloldását. Az iskola és a Tanoda szocializációs funkciójából adódóan fontos szerepet tölthet be ezek megvalósításában, ezért fontos a családdal való közvetlen kapcsolat.