Szabadidős programcsomag menedzselése a baktakéki iskolaotthonban

A NAT MINT A KÖZOKTATÁS INNOVÁCIÓS FOLYAMATÁNAK ERŐSÍTŐJE A BAKTAKÉKI KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A közoktatási törvény értelmében a NAT a helyi pedagógiai programban, annak részeként a helyi tantervben szabályozza az iskolák tartalmi munkáját. Nehéz feladat elé állította tan­testületünket, hiszen napirendre került az eddigi gyakorlat felülvizsgálata, valamint lehetőség kínálkozott arra, hogy helyi tantervünket feltételeink és egyéni arculatunk szerint alakítsuk ki. Olyan céltudatosan megvalósuló változás reménye tűnt fel, amely az iskola létében (műkö­désében, folyamataiban, aktivitásában, eredményeiben stb.) a fontos és értékesnek tekintett célok jobb szolgálatát biztosítja. Ebben a helyzetben, a mi halmozottan hátrányos adottságok­kal teli életterünkben lehetőség kínálkozott a hatékonysági elvárások kielégítésére.

A PEDAGÓGUSOK ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS A FENNTARTÓI DÖNTÉS

„Az első és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni."

(Clemenceau)
 

Már 1993-ban kimunkáltuk az iskolaotthonos nevelési-oktatási formát a körzet (7 település) minden felső tagozatos tanulója részére. A fenntartói kör (7 települési önkormányzat) bizal­mat előlegezett a tantestületnek, amikor elfogadta és megvalósításra ajánlotta a tantestület pedagógiai programját. A bizalom folyamatos, a pedagógiai munkát segítő partnerkapcso­latra épül. A fenntartók hagyták érvényesülni a kollégák kreativitását, segítették az innovációs folyamatok sikeres teljesítését.

A tartalmi megújulás, az ahhoz szükséges dokumentáció előkészülete és elkészítése egy­beesett az oktatáspolitikai törekvésekkel.

Szakmai munkánk innovációs sikerességének mutatói:

• az intézményi klíma és a tartalmi megújulást segítő pályázatok;
• a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet Hogyan készít­sünk helyi tantervet című kiadványában való közreműködés;
• a tantestület 96%-a írt önálló helyi tantervet;
• 2001-ben ismét önállóan dolgoztunk a kerettantervekkel;
• megírtuk saját nevelési programunkat.

A személyiség szabadságának kibontakoztatását, a szolidaritásra, dialógusra való nyitott­ságot, a toleranciát nemcsak a gyerekeknél szándékoztunk elérni, hanem önmagunknál is.

E munka során egyre inkább alkotó kapcsolatba kerültünk egymással és a gyerekekkel. A körzet pedagógusainak igazi alkotómunkája tanítványaik személyiségének formálása. Ebben a feladatban azonban nemcsak a pedagógus szakismerete, tapasztalatai, hanem saját személyisége is domináns, vagyis ezt „munkaeszközként" használja. A kollégák magas mércét állítottak önmaguk elé. Szakmai tudásuk bővítése (a napi munka sikerességét erősítő tanfolya­mok, munkamegbeszélések, a szakkönyvtár bővítése, konzultációk, új szak tanulása, szakvizs­ga iránti igény) következetességükkel párosulva pedagógus énjüket emelte magas rangra. A tantervírást követően és vele párhuzamosan újabb és újabb szellemi termékek születtek, például tehetséggondozó nyári programok több témában, tanévközi szabadidős programok, diákújságírás: Discimus iskolaújság, sport és környezetvédelmi projektek stb. A ránk váró fela­datokat nem tehernek, hanem szakmai kihívásnak, önértékelési lehetőségnek tekintettük.

A baktakéki tantestület szakmai megmérettetésének csúcspontja az 1-8. évfolyamos iskola­otthonos oktatási forma teljes körű elfogadtatása volt. Pedagógiai programunk ennek összegzéseként született 1995-ben és újult meg 2001-ben.

SZABADIDŐS PROGRAMOK ÉS AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ VÁLTOZÁS

A helyi tantervekkel párhuzamosan készülő szabadidős programok szakmai alapokra helyezve az iskolaotthonos oktatási formát hivatottak stabilizálni. Egy öt elemre épülő nevelési-oktatási programot alkotnak: tanítási órák, szabadidős programcsomag, rendezvények, tanulási/fel­készülési tevékenység, nyári programok.

Az öt elem öt szakmai pillér, amelyek mindegyikének többféle innovációs tartalma van. Ezek közül jelentős az egész napi munkarendbe épülő szabadidős programelem.

A programok a NAT műveltségi területeihez illeszkednek. Szervezésük, tartalmi meghatá­rozásuk, életterük a kommunikációs készségek súlypontozásával valósul meg. Olyan pszicho­lógiai hatás elérése a cél, mely fejlesztő jellegű, a gyerekek személyiségét gazdagítja. Nevelő­oktató munkánk hatására tanulóink önértékelése, éntudata fejlődik, és ez segíti őket abban, hogy a hátrányos helyzet következményeitől megszabaduljanak, és belátható reményük legyen arra, hogy az általános iskola befejeztével sikeresen folytassák a tanulást, önművelést, illetve esélyessé váljanak a munkaerő-piaci megmérettetésben.

A TANULÓKAT MOTIVÁLÓ ATTITŰDÖK

A szabadidős programcsomag menedzselése tanévenként ismétlődik.

A programok feladata, hogy segítsék az iskolában a pozitív érzelmi légkör kifejlesztését és fenn­tartását, hogy a gyerekek és a pedagógusok is biztonságban és jól érezzék magukat. Olyan légkör teremtődjék, ahol a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.

A tanulók félévenként más - az adott tanévben felkínált - programot választhatnak, ha akar­nak, de maradhatnak az előző félévi programban is. Önállóan döntenek, hogy a hét egy-egy napján milyen elfoglaltságot választanak, de választaniuk kell. A baktakéki általános iskola 90%-ban többszörösen hátrányos helyzetű tanulói egész napjukat (7.30-16.30) az iskolában töltik, elfogadva minden lehetőséget, melyet számukra kínál a tantestület.

E lehetőségek felölelik a NAT műveltségi területeinek tananyagtartalmát. Az egyes progra­mok komplex tartalmakat hordoznak, így hatásuk más programra is érvényesül.

• Anyanyelv és irodalomhoz kapcsolódóan: színjátszó kör, bábosok köre, diákújságírás, olvasókör, könyvtárhasználati foglalkozás, meseillusztrációs kör
• Művészetek: zeneoktatás, képzőművészeti körök, iskolarádió, néptáncoktatás
• Elő idegen nyelv: angol társalgási körök
• Földünk, környezetünk: biológusok baráti köre, földrajzos kör, természetjárók köre, környezetvédők köre
• Ember és természet: vöröskeresztesek köre, kis fizikusok köre
• Életvitel, gyakorlati ismeretek: háztartási szakkör, barkácsolók köre, közlekedési szakkör
• Informatika: számítástechnikai, könyvtári informatika körök
• Matematika: játsszunk matematikát!
• Ember és társadalom: helytörténeti kör, diák-önkormányzati munka, médiakör
• Testnevelés, sport: tömegsportok, kondicionálótermi munka, „Hangyaboly" Sportkör, sakk-kör

A szabadidős programcsomag

• A tanulók jellemző vonásai, motiváltság a tanév elején
• Előzetes tudás: információk a programról, motiváltság, önművelődési szint.
  • Előzetes magatartás: megélés, önbecsülés, egyéni szabad döntés, választás lehető­sége, pozitív viszonyulás
  • A szabadidős programcsomag megvalósulása
    • Szabadidős programokba épített NAT-kompatibilis tanulási feladatok
    • A programok megvalósításának minősége
  • Szociokulturális eredmények (tanulási eredmények)
    • Teljesítményszint és tartalma: a tantervi követelmények teljesítésének javítása, komp­lex műveltségi szemlélet alapozása, kulturális igényszint fejlődése.
    • Nevelés, magatartási eredmények: önművelés iránti igény, örömmel történő együtt­dolgozás, magatartás-szabályozás, másság elfogadása, dialógusra késztetettség, a kötelező feladatok természetes elfogadása, higiéniai igényszint pozitív változása, társadalmi normakövetés, tolerancia.

AZ INTÉZMÉNYI MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS A PROGRAM KÖLCSÖNHATÁSA

Az iskola belső világa, az abban zajló mikroszintű folyamatok az ötelemes iskolaotthonos rendszerben egymást erősítik. Ebben a komplex hatásrendszerben a pedagógusok igyekeznek megnyerni tanítványaikat az új tömegkommunikációs eszközök és technikák használatával, miközben programjaik a fiatalság információéhségét változatos formában elégítik ki.

Körzetünk gyerekei az átlagostól nagyobb odafigyelést, törődést igényelnek, hiszen napon­ta szeretetéhesen érkeznek az iskolába. A tanulók személyiségével való fokozott törődés számtalan lehetőségét kínálják a szabadidős foglalkozások.

A gyerekeknek kínált programlehetőségek magukban hordozzák annak csíráját, hogy a tanulók önirányító, önfejlesztő, alkotó emberré fejlődjenek. Olyan szabadidős elfoglaltsá­gokat biztosítanak, amelyeket a nevelők szívesen végeznek, hiszen azok a szakjukhoz kap­csolódnak. A gyerekek pedig adottságaikat valóra váltva azt csinálják, amit szeretnek, amiben sikert remélnek. A foglalkozásokon megerősített visszajelzést kapnak, hogy fontos, amit tesznek, a nevelő elismeri minden tanuló munkáját.

A szabadidős programok esetében különösen jelentős a környezet. Az iskola külső és belső tereinek rendje, tisztaságot, nyugalmat sugalló pozitív hatása önmagában is nevelő hatású. A nevelő hatás olyan lelki egészség kialakulását segíti, mely a pedagógusok és a gyerekek számára a sikeresen és örömmel végzett iskolai tevékenységekben nyilvánul meg.

A VEZETŐ SZEREPE A MENEDZSELT PROGRAM SORÁN

A szabadidős programok menedzselése során szükségessé vált vezetői magatartás jellemzői:

• az igények elismerése,
• ösztönzőkkel erősített motiválás, önállóságra késztetés,
• a pozitív ösztönzés formái,
• a siker jutalmazása,
• differenciált igényekhez alkalmazkodó jutalmazás,
• felelősségvállalásra és újabb erőfeszítésekre indíttatás,
• új minőségű partnerkapcsolat a klientúrával,
• a teljes tantestület menedzselése.

A menedzselési folyamat újabb innovációsort gerjesztett, ennek hatására a vezető és a pro­jektmegvalósító teamek munkája újrakezdődik magasabb szinten a 2001/2002. tanévben.

A szabadidős programcsomag menedzselése a teljes tantestület kitartó munkáján alapszik, miközben szembesülünk munkánk kritikus megítélésével, a klientúra szélsőséges álláspont­jával. Türelmes, kitartó nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy a közvélemény igazán elfo­gadja, hogy a szabadidős programok vonzzák az iskolába a gyerekeket, kedvet ébresztenek a tantárgyi órákon is az együttdolgozásra.

A SZABADIDŐS PROGRAMOK ISKOLÁN KÍVÜLI MENEDZSELÉSE

A szabadidős programok működése a tanulók közösségi viselkedéskultúrájában is pozitív hatású. Immár ötödik éve rendezünk megyei szintű diáktalálkozókat könyvtárhasználatból, diákújságírásból, és öt körzeti iskolának szervezünk sportmegmérettetéseket, vállalkozunk informatikai, környezetvédelmi és sporttábor rendezésére is. A tantestület e tevékenységé­ben iskolák, tanulók, szponzorok és pályázatkiírók vesznek részt. Munkánkat figyeli a média is, számukra szívesen tudósítunk, hiszen büszkék vagyunk gyermekeink legkisebb eredményére is. Programunk főbb motiváló módszerei: csoportmunka, játszva tanulás, vita, kutató-felfedező módszer, projektmódszer. Komplex módszerként szolgál segítségül: a komputerrel segített tanítás-tanulás, oktatóprogramok, a számítógépek kezelésének ter­mészetes igénye, a korszerű kommunikációs eszközök ismerete és kezelése.

A gyerekekkel való tevékenysége során maga a pedagógus is változik, illetve változni kény­szerül, hiszen munkája akkor lesz eredményes, ha személyiségének pozitív karaktereit igyek­szik felszínre hozni. Ehhez elengedhetetlen a reális önértékelés, önképzés, igényesség, egymás értékelése és megbecsülése, kommunikációs kultúra, a konszenzusteremtés gyakorlata, a közösségi mentálhigiéné fejlesztésére irányuló pedagógiai tevékenység, a szakmai erőfeszítésekre való késztetettség stb. A szabadidős programokat a pozitív beállítottságú pedagógus képes sikerre vinni. Olyan pedagógusszemélyiség kialakítása a célunk, aki kedves, barátságos, konstruktív kapcsolatot épít tanítványaival és tiszteletet ébreszt bennük.

Interjútöredékek a szabadidős programcsomag eredményességéről

Tanulók	Pedagógusok	Szülők	Fenntartók	Külső szakmai kör
A szabadidős programcsomag megvalósulásának problémái (negatívumok)
Nem tud mindenki minden lehető- séggel élni Kevés a 60 perc	A tanulók igényeihez kell alkalmaz- kodni „ők diktálnak" Sok plusz- felké­- szü­lést igényel Túlzottan a nevelésre kell koncentrálni Programok kidol­go­zása pluszteher	A tehetséges gyer­mek együtt van a gyenge gyermekkel A plusz- juttatást ne kapja minden tanuló A gyenge tanulókat korrepe- tálják és ne a szabad- idővel fog- lalkoz- tassák	Képtelen a teljes prog- ramot finan­szí­- rozni Más forrás- keresést írnak elő Nem kell minden ta­nuló- rétegnek minden program	Túlságosan inku­bá- torban neveljük a tanulókat Más iskola nem képes ennyi programot adni ingyen, mi hogyan tudunk Túlter- heltekké válnak a pedagó- gusok
A szabadidős programcsomag eredményei, támogatottság (pozitívumok)
Nem érzik annak hát­rányát, hogy e tér­ségben élnek Bárhol megállják a helyüket Sikeresen tudnak tovább tanulni Jó iskolába járni A tanítási órákat is el lehet viselni Bizton- ságban érzik magukat Törődnek velük Minden tanulónak joga van részt venni a progra- mokon Beleszól- hatnak az iskola életébe	A sok pluszmunka meghozza ered­mé­nyét Megtanulnak nevelni Az iskolai klíma teljesítmény- növelően fejleszthető „Erre is képes va­gyok" Szakmailag erősítő hatású Önfejlesz- tésre kész­tető Jó iskolában lenni Sikeresség Teammunka sze­mélyiség- fejlesztő ha­tása „Más pedagógus lettem"	A gyermekek annyi plusz-lehetőséget kapnak, amit a szülő nem tudna megfizetni Jobban tanulnak Szívesen j árnak iskolába Törődnek a gyer­mek­kel Minden tanulót egy­forma szeretettel nevelnek A gyermekek otthon is jobbak Nyugodtak, mert jó helyen tudják gyer­mekeiket Sok versenyre viszik a gyermekeket	Büszkék, hogy s ikeres az iskola Segítik a feltételek javítását Közösen pályáznak a z iskolával Menedzselik az iskolát Maximális autonómiát biztosítanak Nincs GYIV-es gondjuk Elismerik az iskola szakmai kisugárzását	Szakmai elismerés (növekvő számú sikeres pályázat) Média- kapcsolat dokumen- tumai Szakmai területről társul szegődők körének és számának növekedése Intéz- mények teamjébe tartozás Kölcsönös szakmai erősítés

Iskolaotthonos programunk - ezen belül szabadidős programcsomagunk - a hátrányos helyzetben nevelkedő gyerekek társadalmi integrációját hivatott segíteni, amelyben jelentős feladat a szociális integráció segítése. A társadalmi egyenlőtlenségek intézményen belüli kompenzálása érdekében tett erőfeszítéseink lassan sikerhez juttatják a tantestületet. A sza­badidős programok tartalmi és szervezeti sokszínűségével elértük, hogy esélye van 14 ci­gánygyermekünknek arra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamelyik gimnáziumában folytassa majd tanulmányait.