Rövid történet elemzése az internet segítségével

A szlovéniai Ledina és a Novo Mestó-i gimnázium megegyezett abban, hogy a rövid Tantadruj-történetet fogják tanulmányozni az internet révén, olyan rendszerek használatával, mint amilyen a chat, az IRC vagy ICQ és az e-mail. Hol az egyik iskola tanulói tesznek fel kérdéseket és elemzik a másik iskola tanulóitól érkezett válaszokat, hol fordítva történik ugyanez. A tanulók megpróbálják megtalálni és kicserélni egymással a tartalommal kapcsolatos információkat, és versengenek azért, hogy ki tudja beazonosítani az egyes kulcselemeket és összeállítani a weboldalakat.

Bevezetés

Az új tanterv Ciril Kosmac rövid elbeszélését, a Tantadrujt (Az és ott) felvette a gimnáziumok és a műszaki szakközépiskolák harmadik osztályos tanulói számára kiadott kötelezőolvasmány-listára. Általános az a vélemény, amely szerint a szlovéniai gimnazisták nagyon keveset vagy egyáltalán semmit nem olvasnak. A tanulók inkább kézi- és műszaki könyveket olvasnak, és kevesebb időt szánnak az értékes szépirodalom olvasására. Sokat beszélgettünk erről a diákokkal is, akik megérttették velünk, hogy az olvasási kedv fokozására megfelelő ösztönzésre és egy olyan barátra lenne szükségük, akivel el lehet beszélgetni arról, amit olvastak.

Úgy határoztunk, hogy új didaktikai eljárásokat fogunk alkalmazni, abból a célból, hogy azok a tanulói kívánságokkal is találkozzanak.

A projekt menete

Mindkét iskola tanulóinak kérdéseket tettünk fel, miután elolvasták a történetet. Ezek között például az alábbiak szerepeltek:

• Értelmezd az elbeszélés címét!
• Írd le Tantadruj küllemét és jellemét!
• Mit kíván Tantadruj? Miért?
• Ki akarja megtagadni a kívánságát? Miért?
• Milyen szimbolikus jelentése van Tantadruj csengőgyűjtő szokásának?
• Nevezd meg a történetben szereplő különlegességeket, és mutasd is be őket!
• Milyen hatást gyakorolnak a falura a bolondok elképzelései? Beszéljétek meg!
• Milyen módon tréfásak ezek a bolondok? Vajon tragikusak is egyben? Vitatkozzatok erről!
• Ki látja a bolondokat másként, mint a többség? Miért?
• Milyen két világot mutat be a történet? Indokold meg állításodat!
• Milyenek a falubeliek? Ők is mulatságosak?
• Kihez hasonlítanak a lelkészek: a falusiakhoz vagy a bolondokhoz? Beszéljétek meg!
• Milyen elképzelést támogatnak a bolondok? Magyarázzátok meg, ki más támogatta még ezt az elképzelést!

 

Első óra a számítástechnikai szaktanteremben

A foglalkozás teljes időtartama alatt mindegyik tanuló interneten elküldte saját válaszát a másik iskola tanulóinak. Azután megvitatták a válaszokat, amelyek (tartalmukat tekintve) igencsak eltértek egymástól, utána megpróbáltak rátalálni a helyes megoldásra. Végül összegezték az első órán elvégzetteket, és instrukciókat kaptak az elbeszélés további elemzéséhez.

 

Második óra a számítástechnikai szaktanteremben

A második foglalkozáson a tanulók megnéztek két jelenetet abból a filmből, amely az elbeszélés eseményei alapján készült. Mindkét filmet a Ledina Gimnázium tanulói készítették. A Novo Mestó-iak elektronikus úton kapták meg mindkét epizód videofelvételét.

Az első jelenet Tantadruj gyermekkorát mutatta be, a második képsorban pedig Tantadruj keresi a meghalás különféle lehetőségeit. A bemutatott epizódok megtekintése után a ledinai gimnazisták kérdéseket tettek fel a Novo mestó-iaknak, akik azokat megválaszolták. Kollégám és jómagam előzetesen megegyeztünk abban, hogy külön pontozzuk azt, ha a válaszok speciálisan ezekre az epizódokra, például Tantadruj élet- és halálszemléletére, valamint arra a világra vonatkoznak, amelyikben benne él.

 

A tanulók előzetesen feltett kérdései

Az volt a szándékunk, hogy a tanulók a két filmrészletet helyezzék be a történet egészébe, ezért számítottunk rá, hogy meg fogják kérdezni:

• Mi volt Tantadruj legnagyobb vágya?
• Mondhatjuk-e azt, hogy Tantadruj számára a halálnak rendkívüli jelentősége van? Vitatkozzatok erről!
• Egyetértetek azzal a véleménnyel, hogy minden egyes ember a saját sorsának ura? Magyarázzátok meg, hol végződik az élettel és a halállal kapcsolatos döntések szabadsága!
• Milyen az embereknek és a lelkésznek Tantadrujjal és kívánságával kapcsolatos attitűdje?
• Van-e valamiféle észrevehető irónia az általatok látott két filmben? Hol van? Vitassátok meg!
• Mi a lelkész véleménye életről és halálról? Vajon miért ilyen?
• Ha nagyon alaposan megfigyeltétek, hogyan viselkedik Tantadruj az utazás során, amikor a lelkész visszautasítja Tantadruj azonnali megoldását, észre kellett vennetek valamit. Mondjátok el, mi volt az, és beszéljük meg, mi a magyarázata az ilyen magatartásnak!

Ennél a pontnál először arról beszéltünk, amit eddig elvégeztünk, majd megvitattuk a tanulók által feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Ha a tanulók az interneten keresztül nem tudják meglátni azt, hogy a film létfontosságú témákkal foglalkozik, újabb kérdéseket tehetünk föl nekik annak érdekében, hogy szintetizálni tudják az összegyűlt információkat. Kérhetünk például ilyesmiket is: „Figyeljetek jól az előző válaszokra, magyarázzátok meg a >>létfontosságú elem<< kifejezést, és jelöljetek meg négyet Tantadruj tulajdonságai közül!”

 

Harmadik óra a számítógépes szaktanteremben

A harmadik foglalkozás kezdetén a tanulók ismét megnéztek a filmből két képsort. Az első jelenetben Peregrin Tantadruj dalát énekli, a másodikban pedig látható Tantadruj éjszakai temetése és a papnak az eseménnyel kapcsolatos reagálása is. A tanulók magyarázatokat fűztek a két filmrészlet témáihoz. Aztán kérdezgették egymást és összehasonlították a válaszokat. Ezt követően a tanárok tettek fel kérdéseket, ezekre mindenki azonnal válaszolt. Végezetül a válaszokat is elemezték.

 

Direkt tanári kérdések

A foglalkozáson a tanárok is kérdeztek a tanulóktól. Például:

• Határozd meg azt az elemet, amit a legfantasztikusabbnak találsz a filmrészletben! Magyarázd meg döntésedet!
• Melyik szín van túlsúlyban abban a jelenetben, amely a lelkészt mutatja be? Vajon miért?
• Milyen benyomást alakít ki ez a szín? Lehet-e azt mondani, hogy új, szimbolikus értelmet készít elő?
• Keress a jelenetekben groteszk elemeket, és részletesen értelmezd őket!

Összefoglalásképpen megbeszéltük a történet előző elemzéseit, és arra a következtetésre jutottunk, hogy „egzisztencialista elemek” is találhatók az elbeszélésben, akárcsak számos ellentmondás és irónia, meg hogy vannak benne groteszkkel keveredett „fantasztikus elemek” és néhány szimbólum is. A tanulók úgy találták, hogy Tantadruj éneke valamiképpen valóságos, mivel a napról és a hidegről szól, így ellentétet jelöl meg, ugyanakkor viszont ez a dal egyben a kortárs világ szimbólumának is tekinthető. Gyerekként a szerző úgy vélheti, hogy a dal szórakoztató és derűs, felnőttként azonban érezheti benne a szomorúságot, a szenvedést és a fájdalomtól való végső megszabadulást is.

Mivel az osztályban korábban elvégzett, részletekbe menő elemzések eredményeként a tanulók már bizonyos következtetésekig is eljutottak, a történetben lévő valós elemeket otthon, önállóan is kikereshették. Mindegyikük kiválasztotta tehát a történet egy-egy részletét (másfél-két oldal terjedelemben), elemezte a stílust és a történetben lévő valóságos elemeket is.

 

Negyedik óra a számítógépes szaktanteremben

Mindegyik tanuló bemutatta az otthon elkészített feladatát, amelyben a szöveg realisztikus elemeit határozta meg, illetve megkereste a történetben fellelhető fantasztikus és egzisztencialista elemeket. A stílusra figyelve azt állapították meg, hogy hagyományos és modern irodalmi elemek keverednek benne, például a múltból átvált a jelenbe, visszaemlékezések szövik át stb. A beszámolók alatt a többi tanuló folyamatosan ellenőrizte, hogy társuk valóban jól érti-e a szöveget, mégpedig úgy, hogy menet közben kérdéseket tettek fel neki, a megkérdezett pedig azonnal on-line-válaszokat adott.

 

Ötödik óra a számítástechnikai szaktanteremben

Az ötödik foglalkozáson a tanulók pontosan megismerkedtek a weboldalon lévő Tantadruj-elemzéssel(http://solajenora.krneki.org). Ha úgy találták – akár az egyik, akár a másik oldalon –, hogy különféle megközelítések szerint történt az elemzés, kisebb csoportokat alakítottak, és mindegyik csoport kritikailag is értékelte a látott értékelést.

Házi feladatként kritikai értékelést vagy egy vitatkozó és/vagy magyarázó esszét kellett írniuk az interneten talált anyaggal kapcsolatban. Hangsúlyoztuk, hogy a kritikai elemzésben a következő elemeket kell vizsgálni:

• a megfigyelt téma (tartalmak, jellemek, témák, motívumok, egzisztencialista elemek, realisztikus elemek stb.);
• a fenti megfigyelés és az értékelés célja;
• a weboldalon talált bármilyen hasznos információ;
• amit hiányolnak a weboldalról, vagy amit még hozzátennének;
• hozzá lehet-e kapcsolni a weboldali információt a könyvhöz, vagy jobb először elolvasni a könyvet, és úgy kialakítani a saját kritikus véleményt;
• kinek-kinek mi a véleménye a modern technikai fejlődés áldásairól, illetve arról, hogy a felhasznált technika milyen mértékben könnyíti meg a munkát.

 

Hatodik óra a számítástechnikai szaktanteremben

A hatodik foglalkozás során a tanulók megmutatták egymásnak az elkészült házi feladatokat, értékelték a munkákat, rámutattak a lehetséges hibákra, kiválasztották a legjobb szövegeket stb. Többen készítettek keresztrejtvényeket vagy fejtörőket, vagy kvízjátékot állítottak össze Ciril Kosmac életéről és munkásságáról. Ezután már ők is létre tudtak hozni egy-egy weboldalt, és így csatlakoztak a Global Schoolhouse (http://www.gsn.org) által szponzorált projekthez, és részt vettek abban a versenyben is, amelyik a legjobb, tanulmányi célból kialakított weboldal létrehozásáért folyt.

Végül egy kérdőívet adtunk a tanulóknak, hogy megismerjük véleményüket a Tantadruj-történet internethasználattal megvalósított elemzéséről, illetve a többi iskola tanulóival kapcsolatos együttműködésről. Arra is megkértük őket, hogy tegyenek javaslatot a módszer javítására, értékeljék magát az eljárást. A tanárok további munkájuk során felhasználják a kérdőív eredményeit is.

Következtetés

Az elemzés azt mutatta, hogy a tanulók ezzel a módszerrel többet és spontánul tanultak. Feltámadt az érdeklődésük az adott szövegre vonatkozó újabb információk iránt, még fordításban is, és rendkívül kreatívaknak bizonyultak a tekintetben, hogy éltek a film, a rajzfilm, a karikatúrák és más média lehetőségeivel is. Képesek voltak az erre vonatkozó véleményüket másokkal kicserélni, érvelni tudtak mellettük, kérdéseket fogalmaztak meg és válaszoltak rájuk, ezzel a kritikai gondolkodásukat is sikerült fejleszteni. Az új kommunikációs technikák használatának és az új források felkutatásának köszönhetően a foglalkozásokat nagyon élvezték, és még az órák után is szívesen maradtak az iskolában. A szövegen dolgozva a tanulók még több személyes eszmecserét akartak, ami ugyancsak felélesztette bennük az egymással való találkozás kívánságát. Nemcsak a tanárok, hanem maguk a tanulók is felhívták a figyelmet a beszélt nyelvnek az IRC-n keresztül megnyilvánuló problémáira, és ez nagyon jó kezdetet jelent ahhoz, hogy a továbbiakban többet foglalkozzanak a nyelvvel is.