Reziliencia és SNI – Tanulási zavarral küzdő középiskolások lemorzsolódásának háttérváltozói
IRODALOM
Alpek B. Levente és Tésits Róbert (2014): A munkaerőpiaci szenzitivitás. Területi Statisztika, 2014/5. sz.,
333–359. o.
Bakó Tamás és mtsai (2017): A 2015–2018. évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása
a növekedésre, államháztartásra. MTA KRTK KTI, Budapest.
Ceglédi Tímea (2012): Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier.
Szociológiai Szemle, 22. 2. sz., 85–110.
Csehné Papp Imola (2007): A munkaerőpiac és az oktatás problémáinak elemzése napjaink szakemberképzésének tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 57. 3–4. sz., 193–199.
Fehérvári Anikó (2015): Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei. Neveléstudomány, 2015/3. sz., 31–47.
Józsa Krisztián (2000): Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, 10. 8. sz., 69–82.
Kozma Tamás és mtsai (2015): Régió és oktatás XI. Tanuló régiók Magyarországon – Az elmélettől a valóságig.
A Debreceni Egyetem Felsőoktatási K&F Központjának (CHERD-Hungary) könyvsorozata, Debrecen.
Kőpatakiné Mészáros Mária (2007): Akadálypályán. Sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú iskolákban.
SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest.
KSH (2018): Statisztikai Tükör. Letöltés: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt1819.pdf,
2019. 11. 22.
Lányiné Engelmayer Ágnes (2014): Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika, Neveléstudomány, 2014/3. sz., 33–52.
Lányiné Engelmayer Ágnes (2017): Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Medicina, Budapest.
Nagyné Réz Ilona és mtsai (2015): A szakértői bizottsági tevékenység protokollja. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.
Nemes Gyöngyi (2016): A nyelvi hátrányos helyzet és az anyanyelvi olvasás diagnosztikus értékelése – elméletek, módszerek. Iskolakultúra, 26. 7–8. sz., 47–53.
Oláh Tünde és Mészáros Andrea (2011): WISC-IV teszttel végzett vizsgálat a magyar nyelvfejlõdési zavarral küzdő gyermekek intelligenciaprofiljának jellegzetességeinek feltárására. Gyógypedagógiai Szemle, 39. 1. sz., 39–56. Letöltés: https://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=35&jaid=513 (2019. 11. 01.)
Polónyi István (2013): Iskolázottság, gazdasági fejlettség és kapitalizmusmodellek. Educatio, 2013/4. sz., 447–468.
Radó Péter és Békési Kálmán (2004): Fenntartható-e a közoktatás? Új Pedagógiai Szemle, 54. 7–8. sz., 4–21.
Réger Zita (2002): Utak a nyelvhez. Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Rózsa Sándor és mtsai (2008): Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.
Szekeres Ágota: (2014): A sajátos nevelési igényű (SNI) fiatalok lemorzsolódása. Kézirat. (A tanulmány a QALL- Végzettséget mindenkinek! című projekt keretén belül készült.) Letöltés: http://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/Projektek/2013/QALL/snis_f... (2017. 08. 01.)
Vida Gergő (2016): A sajátos nevelési igény megjelenése a hazai pedagógiai rendszerekben. In: Mrázik Julianna (szerk.) A tanulás új útjai. HERA évkönyvek, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, Budapest. 214–231.
Vida Gergő (2017): Miként lesz a tanulási zavar diagnózisa stigma – Avagy mi a fontosabb: a diagnózis vagy
a gyermek? Új Pedagógiai Szemle, 67. 3–4. sz., 16–33.
Vida Gergő (2019): SNI integráció az anyagi ráfordítások tükrében. In: Juhász, Erika; Endrődy, Orsolya (szerk.) Oktatás-gazdaság-társadalom. Debreceni Egyetem, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), Budapest. 452–468. o.