Portfólió a nyelvszakos tanárképzésben
Az Európai Unió a jövőben egy ún. „nyelvi útlevél” alapján fogja értékelni polgárai nyelvtudását. Ezt az „útlevelet” egy portfólió alapján állítják majd ki, melyet a nyelvtanuló készít, ebben dokumentálja nyelvtanulását, fejlődési szakaszait, különböző teljesítményeit. Fontos, hogy ezzel a műfajjal már a tanárképzés során megismerkedjenek a leendő tanárok. Ezért a szegedi végzős tanárjelölteknek portfóliót kell benyújtaniuk iskolai gyakorlatukról. Az itt közölt tanulmány a portfólióról mint a tanári képesítés egyik lehetséges írásbeli mércéjéről szerzett tapasztalatokat ismerteti.
A tanári képesítési követelmények előírják, hogy minden tanárjelölt – szaktárgyi szakdolgozata mellett – a tanár szakos képesítővizsgára írásbeli munkát készítsen. Ennek három formája lehetséges: „A szakterületi szakdolgozatának keretén belül (kreditértékben nem elkülönítve) oly módon, hogy a szakterületi szakdolgozatnak egy külön fejezetével (ennek terjedelme a szakos szakdolgozat terjedelmi követelményein felül további nyolc-tíz oldal) vagy a szakdolgozat egész témaválasztásával azt is bizonyítania kell, hogy a hallgató képes az elvégzett szak tanításával, valamint a neveléssel összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. Ha a tanárjelölt szaktárgyi témája ezt nem teszi lehetővé, akkor a tanári képesítéshez szükséges követelmények teljesítése külön szakdolgozattal, esetleg a tanítási gyakorlat eredményeit dokumentáló ún. portfólióval is lehetséges.”1
A 2003/2004-es tanévtől a nappali képzésben részt vevő német szakos hallgatóknak – mint a szakmódszertanért felelős oktató – kötelező jelleggel a portfólió elkészítését írtam elő, ami eleinte sok magyarázatot igényelt. A korábbi gyakorlat nem volt tartható, nem felelt meg a képesítési követelményeknek, az első néhány szaktárgyi diplomamunkához készült szakmódszertani fejezet pedig egyértelműen bizonyította, hogy a nyelvszakos tanárjelöltek esetében a szaktárgyi (irodalomtudományi, illetve nyelvtudományi) szakdolgozathoz hozzátűzött szakmódszertani fejezet
- nem ad jó értékelési alapot, hiszen a témák igen eltérőek lehetnek;
- nem mond semmit a jelölt felkészültségéről, hiszen fiktív helyzetben próbál egy pedagógiai helyzetet leírni, amelynek nincs sok köze a valósághoz.
Ezek a körülmények késztettek arra, hogy a tanári képesítő követelmények teljesítéséhez portfólió elkészítését írjam elő.
A portfólió jelen esetben olyan dokumentumgyűjtemény, amellyel a portfólió készítője saját kompetenciáit bizonyítja. Kézenfekvő, hogy egy tanárjelöltnek a diploma előtt saját tanári kompetenciáinak meglétét, illetve azok fejlődését kell bemutatnia. Ezek a következő ismereteket és kompetenciákat jelentik:
- szaktárgyi tudás (idegen nyelv esetében ez alapvetően a nyelvtudást jelenti, bár természetesen idetartoznak egyéb, elsősorban nyelvtudományi ismeretek);
- szaktárgyi kompetencia (idegen nyelv esetében például a nyelvi szintek ismerete s az ehhez való nyelvi alkalmazkodás képessége);
- pedagógiai tudás (tantárgy és azon belül az egyes órák tervezése, órai munkaformák ismerete);
- pedagógiai kompetencia (a fenti ismeretek alkalmazásának képessége, reflexiós képesség különböző tanórai helyzetekben, reflexiós képesség nemcsak a tanulók, de a saját munkájára vonatkozóan is);
- szakmódszertani tudás és kompetencia (idegen nyelv esetében a kommunikatív szemléletű nyelvoktatás mibenlétének ismerete, alapelveinek, munkaformáinak alkalmazása az órákon, készségfejlesztés célnyelven stb.).
Ezeket az ismereteket és kompetenciákat kell a portfólióban bemutatni. E szövegfajta előnye továbbá az is, hogy szinte kizárt a plágium: a tanárjelölt reflexiós képességét csak úgy tudja bemutatni, ha saját maga készíti el azt.
Az első évben a következő elvárásokat fogalmaztam meg (interneten2 hozzáférhetően) a hallgatóknak.
A német nyelv és irodalom tanár szakosok záróvizsgájához a következő tartalmú portfóliót kell elkészíteni a tanár szakos képesítővizsga írásbeli részeként.
Címlap: név, szak, iskolai gyakorlat helye és ideje, a szakvezető tanár neve, a szakmódszertantanár neve, félév, a vizsgatanítás ideje.
A saját iskolai gyakorlat dokumentálása:
- a tanulócsoport bemutatása (évfolyam, létszám, a tanulók képességei) (két-három oldal);
- az egész tanítási gyakorlatra eső tanegység bemutatása (tankönyv, lecke, a lecke terve a tanítási gyakorlat idejére) (két-három oldal);
- a gyakorlat idején készült óravázlatok táblázatos formában (kb. 15 óravázlat/1 oldal=15 oldal);
- a szakvezetővel folytatott óramegbeszélések legfontosabb elemeinek, tanulságainak, saját fejlődésének összefoglalása (két-három oldal);
- a zárótanítás óravázlata kommentálva: mit miért csinált (1 oldal óravázlat + két-három oldal kommentár) + a zárótanításon felhasznált anyagok dokumentációja (pl. feladatlapok másolata).
A portfólió ezen felül tartalmazhat még más, a tanárjelölt szerint fontos anyagot, amellyel munkájának bemutatását még jobban tudja szemléltetni, de ez nem kötelező.
A portfóliót német nyelven kell benyújtani. A leadás határideje: kb. két héttel az iskolai gyakorlat befejezése után.
A portfólió része a tanár szakos hallgatók záróvizsgájának.
Az értékelés szempontjai
- Tartalom: a tervezés logikája, célok, tartalmak, órai tevékenységek összhangja, az indoklás logikája.
- Forma: a tervezés formai elemeinek betartása, a formai elemek tartalmának ismerete (pl. mi tartozik a „célok” vagy a „tanóra fázisa” rubrikába, csak olyan szerepel-e ott, ami oda való).
- Megfogalmazás: a nyelvtanítás szaknyelvének ismerete és megfelelő szintű használata.
A leírásból kiderül, hogy a portfóliónak az a része, melyet a tanárjelöltnek szövegesen meg kell fogalmaznia, nem hosszabb a szaktárgyi szakdolgozathoz készítendő fejezetnél, tehát nyolc-tíz oldalnál nem kell (de lehet) többet írnia. Az óravázlatokat elméletileg a tanítási gyakorlat során el kell készítenie, ám korábbi tapasztalatom az volt, hogy ezt nem mindenütt követelték meg az iskolákban. Ha azonban ezeket be kell tenni a portfólióba, akkor az órára is meg fogják csinálni, így nő a feltételek összehasonlíthatósága. Emellett a jelöltnek lehetősége adódik arra, hogy olyan teljesítményeket is bemutasson, amelyekre esetleg másképp nincs mód (saját készítésű feladatlapok, tanulók munkái stb.).
Arra, hogy nyelvszakos tanárjelöltek, akik egyébként csak a legritkább esetben fognak a nyelvórán irodalmat tanítani, de a nyelvtudomány tanítása sem feladatuk, megmutassák, hogy valóban képesek tanítani és ez az írásos munka értékelhető legyen, csak a portfólió műfaja alkalmas.
A 2003–2004-es tanévben úgy vezettem be a portfóliót, hogy az adott évfolyam tanár szakos diákjai már a IV. évfolyam utolsó szemeszterében szakmódszertanból egy miniportfóliót készítettek, így megismerkedhettek a műfaj alapvető céljaival és elvárásaival. Ebben a tanévben körülbelül hatvan ilyen munka készült, közülük mintegy ötvenet én bíráltam. Az értékelésnél a bevezetés első évében még aránylag enyhén bíráltam a dolgozatokat, hiszen nem akartam a diákokat az új munkaformával büntetni. Mégis nagyon jól kiderültek az alapvető különbségek. De nemcsak a diákok közti különbségekre derült fény, hanem arra is, hogy a gyakorlat igen eltérő feltételek között zajlik. A portfólió első évében volt például olyan diák, aki ténylegesen csak nyolc órát tanított, a többit egyéb feladatokkal „váltotta ki” vezetőtanára javaslatára. Az ok, hogy ez kiderült, igen egyszerű: a portfóliónak elemi tartozéka az összes óravázlat. Ha valaki nem tartotta meg az előírt óraszámot, akkor nem tudja a feladatot megcsinálni, mert egy óravázlatból hamar kiderül, ha az csak fantázia szüleménye.
A 2004–2005-ös tanévben már nem fordult elő, hogy valaki nem tartott annyi tanórát, mint amennyi elő van írva. Erre a tanévre már egy, az előző évinél részletesebben kidolgozott értékelési rendszert használtam, ami egyrészt megkönnyítette a sok dolgozat bírálatát, másrészt támpontot adott a diákoknak (és azoknak a szakvezetőknek, akiket el tudtam érni), hogy mi szerint értékelem a dolgozatukat. Az értékelés pontozással történik. A pontszámok alapján érdemjegyet lehet adni. Ha valamelyik szempont alapján az értékelés 0 pontos, akkor az egész dolgozat elégtelen. A portfóliókat tartalmi, formai és nyelvi szempont alapján értékeljük.
Részletes értékelési szempontok
Tartalmi szempontok
3 pont (kiválóan megfelelt) • A portfólió szakszerű, minden tartalmi egysége alaposan kidolgozott. A szövegből kitűnik a jelölt pedagógiai reflexiós képessége. A tanulócsoportot nemcsak általában, hanem részletesen is jellemzi. A használt tananyagot, illetve tankönyvet jól megismerte, és ezt be tudta mutatni. Ismeri és alkalmazza a kommunikatív szemléletű nyelvoktatás eszköztárát. Amennyiben ezt a szakvezetője utasítására nem teheti meg, úgy képes erre reflektálni. A szakvezetővel folytatott megbeszélések értékelése bemutatja fejlődését a gyakorlat során. Az óravázlatokban a szakmódszertani terminológiát megfelelően alkalmazza. Óravázlatai jól kidolgozottak, logikus felépítésűek.
2–1 pont (megfelelt) • A portfólió megfelel az elvárásoknak. Nem tartalmaz alapvető szakmai (szakmódszertani, pedagógiai, illetve nyelvészeti) tévedéseket. A tanulócsoportot és a tankönyvet nem teljes mélységében, ámde még általában megfelelően mutatja be. Óravázlatai alapjában véve megfelelőek, ámde néhány kisebb terminológiai hibát tartalmaznak. A szakvezetővel folytatott óramegbeszélések menetéből alapjában véve kiderül, hogy mi okozott neki nehézséget, és ezt hogyan próbálta meg leküzdeni.
0 pont (nem felelt meg) • A portfólió arra derít fényt, hogy a jelölt nem ismeri a kommunikatív szemléletű nyelvoktatás alapjait, az óratervek és a szöveges részek tárgyi tévedéseket tartalmaznak. A szakmódszertani terminológiát sok hibával alkalmazza, vagy nem alkalmazza azt. A portfólió nem a jelölt saját, önálló munkája, azt idegen segítséggel, illetve idegen forrás felhasználásával készítette el. Így nem derül ki, hogy a jelölt mennyire van tisztában a tartalmi követelményekkel.
Formai szempontok
3 pont (kiválóan megfelelt) • A portfólió minden információt, illetve tartalmi egységet hiánytalanul tartalmaz. A dokumentum felépítése világos, logikus, áttekinthető, szerkesztése igazodik a tudományos munkákra vonatkozó szerkesztési elvekhez. Az áttekinthetőséget tartalomjegyzék és oldalszámozás segíti elő.
2–1 pont (megfelelt) • A portfólió tartalmazza az összes olyan információt, amelyet az előírás tartalmaz. Ha valami információ hiányzik (pl. nincs tartalomjegyzék), az nem akadályozza meg a dokumentáció olvasását, megértését. Szerkesztése követhető, bár a struktúra nem mindig kellőképpen tagolt.
0 pont (nem felelt meg) • Formai szempontból nem felel meg a dolgozat, ha az plágium, azaz nem a jelölt saját munkája. Nem felel meg formailag akkor sem, ha lényeges információk, illetve egységek hiányoznak a dolgozatból.
Nyelvi szempontok
3 pont (kiválóan megfelelt) • A portfólió kivitelezése célnyelvi szempontból kifogástalan. A jelölt szuverén módon használja a célnyelvet, beleértve a pedagógiai, illetve szakmódszertani terminológiát is. Csak kevés, az értést semmilyen módon nem zavaró, apróbb hiba fordul elő a dolgozatban.
2–1 pont (megfelelt) • A portfólió célnyelvi kivitelezése nem kifogástalan. Előfordulnak benne nyelvi pontatlanságok és pongyolaságok, de ezek nem zavarják a szöveg megértését. A szövegben nem fordulnak elő rendszerszerű hibák.
0 pont (nem felelt meg) • A portfólió nyelvi szempontból nem felel meg,
- ha az a célnyelvben rendszerszerű hibákat tartalmaz (pl. következetesen rosszul használt igealak), vagy
- olyan hibákat, amelyek nehezítik a szöveg megértését,
- ha olyan nyelvi hibát vét, amelyet saját maga az órán tanított, illetve a célnyelvű óravezetés alapvető szókincséhez tartozik,
- ha az óravázlatokban, illetve a mellékletekben (pl. feladatlap, dolgozat) a tanulók számára kiadott anyagban bármilyen (!) nyelvi hiba van. Hibás nyelvi formát ugyanis nem szabad tanítani!
Érdemjegy: 9–8 pont: 5 (jeles); 7–6 pont: 4 (jó); 5–4 pont: 3 (közepes); 3 pont: 2 (elégséges); (de nem lehet egyik szempont szerint se 0 pontos); 2–0 pont: 1 (elégtelen).
A tanárjelöltek még az iskolai gyakorlat előtt megismerkednek a portfólió műfajával. A szakmódszertani szeminárium keretében csoportmunkában megnéznek mintadolgozatokat, ezek alapján összegyűjtik, hogy miképp épül fel a dokumentum, esetleg mivel egészítette ki a mintaportfólió szerzője a munkát és miért, valamint azt is megismerik, hogy melyek az értékelés szempontjai.
A 2004–2005-ös tanévben a portfóliók alapján különböző helyszíneken végeztek iskolai gyakorlatot tanárjelöltjeink (1. ábra).
1. ábra • Az iskolai gyakorlatok helyszínei
Az egyetemi képzésben részt vevők különböző iskolatípusokban gyakoroltak (2. ábra).
2. ábra • A gyakorlatok iskolatípusonként
A tanárjelöltek tanítási gyakorlatukat különböző évfolyamokon végezték (3. ábra).3
3. ábra • A tanítási gyakorlat eloszlása évfolyamok szerint
A tanárjelöltek önállóan tartott óráinak számát a 4. ábra szemlélteti.
4. ábra • Önállóan tanított órák száma
Az iskolai gyakorlat során a szegedi szakvezetők döntő többsége egy kommunikatív szemléletű és ifjúság részére írt tankönyvet4 használ, amelyhez igen jó tanári kézikönyv van. Ez nagyban megkönnyíti mind a tanárjelöltek, mind a szakvezetők munkáját. Ezt a tankönyvet a szakmódszertani órákon is használjuk mikrotanításhoz. Számos helyen azonban nem ezt a tananyagot használják. Így a jelölteknek nemcsak az új helyzettel kell megbirkózniuk, hanem az új tananyaggal is (5. ábra).
5. ábra • Tankönyvek az iskolai gyakorlatban
A 2004–2005-ös tanév portfólióinak értékelése
6. ábra • A portfóliók osztályzata
Az osztályzatok között nem volt elégséges, tehát nem volt olyan munka, amely mind a három szempontból csupán egy pontot ért volna (6. ábra). Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a formai szempontokat kis odafigyeléssel aránylag könnyű teljesíteni. Az elégtelen osztályzatok döntően nyelvi hiányosságokból fakadnak, ami viszont megkérdőjelezi a szakmai kompetenciát. Az elégtelen dolgozatok miatt azonban nem kellett a jelölteknek halasztani. A bírálatban lehetőséget adtam nekik, hogy elégséges osztályzatot kapjanak, amennyiben a bírálatban leírt feltételeket teljesítik. Ezek elég kemény feltételek voltak. A tanárjelölt dolgozatára ugyanis akkor kaphat elégséges érdemjegyet, ha hibaelemzést végez saját szövegén és azt a szemeszter végéig írásban benyújtja. A hibaelemzés a következő részekből áll:
- a hiba felismerése;
- a hiba típusa és oka;
- a hiba kijavítása.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a fajta munka igen tanulságos és hasznos volt a jelölteknek. Nem gondolták maguk sem, hogy a kapkodva, nem odafigyelve készített munkának ilyen következményei lehetnek. Már pedig a felkészülés, az alapos munka egyik alapfeltétele a tanári munkának.
Kisebb hibáknál is adtam néhány esetben – ha a dolgozat többi eleme nagyon jó volt – javítási lehetőséget hasonló módon (pl. négyes jegyet lehetett ötösre javítani).
Végül meg kell jegyezni, hogy születtek nagyon jó munkák is. Ezekben a tanárjelöltek nemcsak saját feladatlapjaikat, hanem tanulói munkákat (illetve azok másolatát) mellékeltek. A szépen elkészített, fotókkal illusztrált portfóliókon látszik, hogy mind a jelölt, mind a tanulók élvezték a közös munkát, kipróbálhatták magukat, és bizonyíthatták képességeiket. Mindez egyértelműen visszatükröződik a benyújtott dolgozatokban, és igazolja azt az elvárást, hogy a portfólió alkalmas a tanári kompetenciák mérésére és értékelésére.