Országos informatikai mérés

A mérést az Országos Közoktatási Intézet (OKI) végezte 2006 májusában az OKM támogatásával, az Educatio Kht. Sulinet Programirodájával együttműködve. Online kérdőíveket használtunk, amelyeket az iskolák a Sulinet honlapján érhettek el. A tervek szerint évenként ismétlődő mérés figyelemmel kíséri, hogyan alakul az informatikai eszközök használata a tanítási-tanulási folyamatban a fejlesztések, a továbbképzések, valamint a társadalmi elvárások hatására, és mennyire ismerik, hogyan veszik birtokba az iskolák a Sulinet Digitális Tudásbázist (http://sdt.sulinet.hu).

Nem reprezentatív mintával dolgoztunk, hanem az OKM kérésének megfelelően minden intézményt megkértünk, hogy töltse ki a kérdőíveket. Az igazgatótól, az informatikáért is felelős igazgatóhelyettestől és a rendszergazdától, valamint két tanártól kértünk válaszokat. Összesen öt kérdőívet töltöttek ki. Az igazgatói kérdőívvel a vezetés attitűdjét vizsgáltuk, a rendszergazda és az igazgatóhelyettes kérdőívei közül az egyikkel inkább az általános technikai felszereltséget, a másikkal a modern módszertani elvárásokhoz szükséges technikai és személyi feltételeket mértük fel.

Az igazgatóhelyettesek válaszainak elemzésével készült tanulmány 2007 májusában megjelent az Új Pedagógiai Szemlében. A tervek szerint a technikai feltételek elemzését nem az OKI (OFI) végzi, hanem valamely más intézmény^[1], de a legfontosabb adatokat mi is vizsgáltuk. A tanároktól arra vártunk választ, hol tart a gyakorlat, vagyis milyen eszközöket, milyen célra, milyen módszerekkel, milyen rendszerességgel használnak, mit gondolnak az informatika által támogatott tanításról és tanulásról. Nagyon sok adattal dolgoztunk: 1991 igazgató, 3718 tanár, 2784 informatikáért is felelős igazgatóhelyettes vagy rendszergazda válaszait elemeztük. Ez a tanulmány a tanári kérdőívekkel gyűjtött adatok elemzését tartalmazza.

A tanárok kiválasztását az iskolavezetésre bíztuk, de azt kértük, hogy lehetőleg egy-egy olyan, a számítógép-használatban jártas humán és reál szakos tanár töltse ki a kérdőívet, aki nem informatikus. Nem arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen az átlagos kép, hanem arra, hogy az élenjárók mire és hogyan használják a számítógépet munkájuk során. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy kérésünk nem teljesült maradéktalanul, hiszen nagyon sok olyan választ is kaptunk, amely gyakorlatlanságra, a számítógép-használatban való járatlanságra utal. Feltételezzük, hogy a kérdőívre kapott válaszok elemzése során feltáruló általános kép jobb a magyar átlagnál, de az adatok szerint nem lehet nagyon nagy a különbség.

A válaszadók életkora, neme és a tanított tantárgyak

A tanári kérdőívet 3718 pedagógus töltötte ki, 70%-ban nők. A legfiatalabb 21, a legidősebbek 76 évesek voltak a kitöltés évében, 2006-ban (14 fő!). Legtöbben a harmincas és negyvenes éveikben járnak, de örvendetes, hogy viszonylag sok egészen fiatal kolléga is volt a válaszadók között. A reál és humán szakterület aránya megegyezik, ám a szakok megoszlása nagyon változatos. Arra kértük a pedagógusokat, hogy csak azokat a tárgyakat vagy szakokat tüntessék fel, amelyeket a felmérés évében is tanítottak, mint ahogy a számítógép használatára vonatkozó minden információt az éppen folyó tanévre vonatkozóan kértünk. A matematika (1252) és a magyar (1077) szakot jelölték meg a legtöbben, és bár kifejezetten kértük, hogy a kérdőívet ne informatika szakos tanárok töltsék ki, mégis ez a tantárgy szerepel a harmadik helyen (862), ezt követi a történelem (670) és a fizika (651). Még a testnevelés szakos tanárok is elég szép számban vannak képviselve (181), bár bizonyára a másik szakjukra, szakjaikra vonatkozóan töltötték ki a kérdőívet az informatikai eszközök tanórai alkalmazásáról. A 3718 pedagógus összesen 6612 tantárgyat tanított a felmérés idején.

Az iskolatípusok sokféleségéből adódó problémát azzal szerettük volna feloldani, hogy a pedagógusoknak a tanított évfolyamokat kellett bejelölniük. Ez az adat szolgál az IKT-használat^[2] tanulói korcsoportok szerinti különbségeinek feltárására. Az arányokból úgy tűnik, hogy sokkal több általános, mint középiskola vállalkozott adatszolgáltatásra, és az 5–8. évfolyamon tanítók közül töltötték ki a legtöbben a kérdőívet. Viszonylag kevesen képviselik a mérésben a legkisebbekkel és a 18. életévet betöltött tanulókkal foglalkozó pedagógusokat. Világosan elkülöníthető arányban töltötték ki a kérdőívet az 1–4., az 5–8., a 9–12., illetve a 13–15. évfolyamon tanítók (1. ábra). A nagy számok abból adódnak, hogy egy pedagógus egy tanévben átlagosan 3,5 évfolyamon tanít.

1. ábra • A kérdőívet kitöltők által tanított évfolyamok a kitöltés évében

A kitöltők informatikai képzettsége és önértékelése

A pedagógusok az utóbbi években számos tanfolyamon vehettek részt. Ezek egy része a számítógépes eszközfejlesztésekhez kapcsolódott (tanárok számítógéphez jutási pályázata, Phare-pályázatok^[3] az iskolaépület korszerűsítésére és az eszközpark fejlesztésére stb.), valamint elindultak az SDT kipróbálásához kapcsolódó tanár-továbbképzési programok is. A felmérés idején sem az SDT-hez kapcsolódó, az Educatio Kht. gondozásában kifejlesztett akkreditált képzések, sem az EPICT-kurzusok nem kezdődtek még el, így ezek hatása nem mutatkozhatott a válaszokban. Ugyanakkor sokan magánúton, a családban, barátoktól, kollégáktól tanulták meg a számítógép kezelését. A tanulás módja és a használat biztonsága nincs feltétlenül összefüggésben, magabiztos használók lehetnek azok is, akik csak így szereztek ismereteket. A pedagógiai célú, különösen a tanórai számítógép-használat azonban nem megy magától, szükség van módszertani képzésekre, bemutatókra, a jó gyakorlat terjesztésére.

Érdekes, hogy azok között, akik semmilyen képzésben nem vettek még részt (206 fő), igen sokan használnak számítógépet különböző célokra, például viszonylag gyakran készít feladatlapokat 76 fő, internetet is használ a felkészüléshez 63 fő, sőt a folyó tanévben 16-an a tanári magyarázat során is alkalmaztak számítógépet. Ha a képzetteket tekintjük, természetesen sokkal gyakoribb használatot találunk, például a 307 oktatási informatikusi végzettséggel rendelkező tanár között elenyésző számban vannak olyanok, akik nem vagy alig készítettek feladatlapot (16 fő), vagy alig használtak internetet (22 fő) a felkészüléshez. Az órai használat azonban náluk sem gyakori, bár többször előfordul, mint a teljes mintában.

Képzettség

A tanárok több lehetőséget is megjelölhettek az informatikai tudás megszerzésének módjai közül. Így előfordul, hogy a legképzettebbeknél is szerepel az önképzés és a barátok, kollégák segítségével való tanulás. Feltűnően sok a magasan képzett kitöltő. Informatikatanári, oktatási informatikusi, illetve szoftverüzemeltetői képesítéssel és ECDL-bizonyítvánnyal^[4] is viszonylag sokan rendelkeznek, e bizonyítványok összesített száma 1879, majdnem minden második kitöltőre jut egy. A válaszadók közel 30%-a végzett valamilyen, legalább 30 órás informatikával, számítógép-használattal kapcsolatos tanfolyamot, és figyelemre méltó, hogy 8,3%-uk részt vett már valamilyen informatikával kapcsolatos módszertani képzésen is, ami viszonylag új lehetőség. A módszertani jellegű tanfolyamok kínálata még kialakulóban van. Kifejezetten a Sulinethez, illetve az SDT-hez kapcsolódó képzésben, tájékoztatásban csak 212 fő, a kitöltők 5,8%-a részesült. Az iskolavezetők válaszaiból derült ki, hogy az iskolák 75%-ában tartottak már helyi képzéseket is.

Önértékelés

A képzettség mellett a magabiztosság is alapvető szerepet játszik abban, hogy a tanárok alkalmazzák-e a technikát az órán. Ahogyan ez az igazgatók esetében is történt, önértékelésre kértük a kollégákat (2. ábra).Ám míg az igazgatóktól azt kérdeztük, hogy felkészültnek érzik-e magukat tanári és vezetői szerepükben az IKT használatára, addig a tanárok esetében a tanórai használatra való felkészültséget vizsgáltuk. A 3718-ból csak 195 tanár mondta azt, hogy egyáltalán nincs felkészülve erre a feladatra (5,2%). Reményteli kezdőnek minősítette magát 729 fő (19,6%), úgy tartja, hogy jól halad 991 fő (26,7%). 1162 tanárnak már egészen jól megy a technika használata (31,3%), 641 fő (17,2%) teljesen felkészültnek tekinti magát.

2. ábra • A tanárok önértékelése az IKT tanítási célú felhasználásáról

Ez a kép majdnem olyan kedvező, mint az igazgatók esetében. Az igazgatóknál a két felső érték összege („jól halad”, „teljesen felkészült”) pedagógusi szerepükben 58%, a tanárok esetében ez a kumulatív érték majdnem 10 százalékkal alacsonyabb (48,5%), de így is messze meghaladja a várakozásunkat. A későbbiekben azt is megvizsgáljuk, milyen hatással van a pozitív énkép a tényleges használatra (4. táblázat).

A pedagógusok otthoni számítógépes tevékenységei

A saját számítógép segít megbarátkozni az eszközzel. Ebben a tekintetben pozitív a kép, a válaszadók közül csak 233 kolléga, a kitöltők 6,3%-a nem rendelkezik otthon számítógéppel. Ennél azonban részletesebb, árnyaltabb képet szerettünk volna kapni, ezért azt is megkérdeztük, hogy milyen tevékenységekre, illetve milyen gyakorisággal használják otthoni gépüket a pedagógusok. A válaszlehetőségek között szerepelt az is, hogy egy-egy tevékenységre a számítógép nem alkalmas, különösen, mert nem rendelkezik internetkapcsolattal. A válaszadók negyedének gépe nem alkalmas kapcsolattartásra, vagy ő maga nem használja erre az eszközt, vagyis nem levelezik. Ugyanakkor sokan hetente, illetve ennél is gyakrabban kommunikálnak a számítógép segítségével, a megkérdezett tanárok 27,8%-a napi gyakorisággal teszi ezt. A magánéleti célok között az információkeresés vezet, és bár a számítógépes tevékenységek között a nyelvtanulás a legritkább, örömmel tapasztaltuk, hogy meghaladja a 18%-ot azok aránya, akik legalább heti gyakorisággal erre is használják a gépet.

Nagyon sokan használják munkavégzésre az otthoni gépet, a 3. ábra azt szemlélteti, hogyan oszlik meg azok aránya, akik valamilyen okból egyáltalán nem (1-2), ritkán (3), illetve gyakran (hetente: 4, gyakrabban: 5, naponta: 6) használják a gépet egyes célokra. A tevékenységek között vezet a feladatlapok és dolgozatok készítése, alig haladja meg a 10%-ot azok aránya, akik erre nem használják a számítógépet, ugyanakkor majdnem 70%-uk számára ez legalább heti gyakorisággal előforduló feladat. Második helyen a szakmai fejlődés, felkészülés áll, a tanárok 59%-a rendszeresen használja otthon az internetet ezekre a célokra. A szakmai kapcsolattartás esetében nagyjából ugyanannyian nem élnek, illetve ritkán vagy gyakran élnek a számítógépes lehetőségekkel. Bár – különösen az NFT-programoknak köszönhetően – a tananyagfejlesztések korát éljük, mégis meglepő, hogy a tanárok 55%-a fejleszt valamilyen tananyagot. Már az igazgatói kérdőívek feldolgozása során is utaltunk arra, hogy ez a szám valószínűleg alacsonyabb lenne, ha a tananyagfejlesztés jelentését meghatároztuk volna a kérdőíven.

3. ábra • Számítógéppel végzett szakmai tevékenységek gyakorisága otthon

Igen sokan jelezték, hogy egyéb tevékenységeket is végeznek számítógéppel. A felsorolásban a következők szerepeltek: banki ügyintézés, blogírás^[5], CD-ROM-ok, videók használata, fordítás, irodalmi művek olvasása (!), fotózás, fényképek szerkesztése, rendszerezése, hanganyagok összeállítása, rajzolás, ismerkedés, játék, zenehallgatás, utazások megszervezése, üzleti tevékenységek, weblapkészítés, kísérletezés, kottázás, könyvírás, internetes vásárlás, jelentések és statisztikák készítése, adatfeldolgozás, általában az adminisztrációs feladatok, kiadványszerkesztés (pl. iskolaújság), kapcsolattartás a diákokkal, bemutatók (ppt) készítése, virtuális tanulási környezet irányítása, kirándulástervezés, meghívók, emléklapok, oklevelek készítése, műsorszerkesztés, pályázatírás, versenyeztetés stb.

A tanárok iskolai számítógépes munkája

Kérdőívünk gerince, a vizsgálat legfőbb tárgya az volt, hogy az iskolában – és különösen a tanórán – milyen célra, milyen módszerekkel és milyen gyakorisággal használják a tanárok a számítógépet. A tevékenységeket nyolc csoportba soroltuk, ebből kettő az iskolai, de tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozott (felkészülés, adminisztráció). A gyakoriságot a folyó tanévre vonatkozóan kérdeztük, a válaszok jelentése tehát az, hogy a 2005/2006-os tanévben az adott tevékenységet a felmérés időpontjáig még egyáltalán nem, összesen 1-2, 3-5 alkalommal vagy ennél többször, illetve gyakran végezte a tanár. A felmérés május közepén folyt, a tanév gyakorlatilag teljesnek tekinthető, így a tanévben előforduló tevékenységek gyakoriságáról beszélhetünk.

A tanárok tanórán kívüli számítógéphasználata az iskolában

Az órán kívül, de az iskolában számítógéppel végzett munkák sorában a feladatlapok készítése és nyomtatása vezet. A tanárok 17%-a nem vagy alig végezte ezt a munkát. Ez meglehetősen magas érték, hiszen egyébként elterjedt tevékenységről van szó, a gyakori előfordulás (többször, gyakran válasz) meghaladja a 70%-ot. Azt is mondhatjuk, hogy ez jelzi leginkább a tanárok közötti digitális szakadékot. Azok, akik kézzel készítik a feladatlapot, még nem kerültek át a túlsó partra. A tanulók (különösen a nagyobbak és a városiak) általában elvárják a számítógéppel készített feladatlapokat, és nagyon mívesnek, érdekesnek kell lennie ahhoz egy kézzel készült feladatlapnak vagy dolgozatnak, hogy erről az elvárásról megfeledkezzenek. Az otthoni és az iskolai tevékenységek összehasonlításából az derül ki, hogy bár otthon is nagyon sok feladatlap készül, mégis többen végzik ezt a munkát az iskolában.

A tanórára való felkészülés is nagyon gyakran történik az iskolában. 60%-ot is meghaladja azoknak a száma, akik meglehetősen gyakran használják az internetet erre a célra az iskolában, és sajnos 23% fölött van azok aránya, akik a felkészülés során nem vagy szinte soha nem élnek (az iskolában) az internet kínálta szakmai tájékozódási lehetőségekkel.

Természetesen előfordul, hogy egyes tevékenységeket csak az egyik vagy másik, illetve mindkét helyszínen végzik a tanárok. Szerettük volna megtudni, hányan vannak olyanok, akik szinte soha, sehol nem használják a számítógépet a legalapvetőbb feladatokra sem. Ez az arány a feladatlap-készítés esetében szerencsére elég alacsony (6,7%). Ennél többen vannak azok, akik az internetet nem vagy szinte soha nem használják az órákra való felkészülés során (10,1%).

Ugyanakkor nagyon sokan rendszeresen végeznek számítógépes tevékenységeket otthon és az iskolában is. Feladatlapot, illetve dolgozatot a tanárok 60%-a készít, az internetet 48%-uk használja a felkészülés során rendszeresen mindkét helyszínen. Rendszeresnek tekintettük ebben az esetben azokat a tevékenységeket, amelyeket a tanév során az iskolában már ötnél többször, otthon pedig legalább hetente végeztek.

Relatíve alacsony, ugyanakkor mégis meglepően magas azoknak a száma, akik valamilyen módon részt vesznek az iskola honlapjának frissítésében, készítésében (14,3%), illetve van saját honlapjuk (8,1%). Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a felmérés nem az országos átlagot tükrözi, hanem eredeti szándékunknak megfelelően az élenjárók gyakorlatát, még akkor is, ha sok olyan tanár került a kitöltők közé, akire még nem hatottak az informatikai eszközök által kínált lehetőségek.

Az iskolai adminisztrációt is egyre inkább számítógéppel végzik a kollégák, szinte érthetetlen, hogy ennek ellenére milyen sokan válaszolták azt, hogy nem vagy csak egy-két alkalommal kellett számítógépet használniuk a tanulók eredményeinek nyilvántartására (43,3%), jelentések, beszámolók készítésére (32%). A szülők tájékoztatása legtöbbször egy-egy levél vagy meghívó írására korlátozódik, itt nem kell az interneten keresztüli kapcsolattartásra gondolnunk. Így is csak 21% körül van azoknak az aránya, akik ezt a tevékenységet számítógéppel végezték. Természetesen árnyalja a képet, hogy a tájékoztatási kötelezettség elsősorban az osztályfőnökökre vonatkozik, és nem minden válaszadó osztályfőnök. A pályázatírás is egyre inkább az iskolai mindennapok részévé válik, kézzel írt pályázatokat már nem is fogadnak el a meghirdetők. A válaszadók majdnem 20%-ának ez is a gyakori számítógéppel végzett feladatai közé tartozik.

Az iskolában való felkészülés (és egyéb szakmai munka) gyakoriságát egyszerűsítve mutatja be a 4. ábra. A „nem” és az „1-2 alkalommal”, valamint a „többször” és „gyakran” válaszokat összevontuk, így a három oszlop a három alapvető gyakoriságnak felel meg minden tevékenység esetében. Örvendetes az iskolán túlnyúló projektekben való részvétel viszonylagos gyakorisága, hiszen ez is olyan tevékenység, amely megerősítésre szorul Magyarországon. A magyar iskolák együttműködése, a hazai iskolák, a kutatóintézetek és az egyetemek közös munkája, illetve a nemzetközi projektekben való részvétel egyelőre nem általános. Az Európai Unió által kezdeményezett és támogatott európai ikeriskola-program (eTwinning) talán javít a nemzetközi együttműködések arányán, hiszen az első három év kedvező tapasztalatai alapján 2013-ig meghosszabbították.^[6] 2007. novemberben 32 851 regisztrált iskola szerepelt a nyilvántartásban, közöttük 625 magyar is. Igaz ugyan, hogy még viszonylag kevesen találtak partnert, de 213-an már dolgoznak valamilyen nemzetközi projekten.

4. ábra • A számítógéppel való felkészülés gyakorisága az iskolában

A válaszadók több mint 40%-a nem használja a számítógépet a tanulók eredményeinek nyilvántartására, statisztikák készítésére (vagy olvasására). Ez azt jelenti, hogy egy-egy dolgozat után sem számolják ki ilyen módon az eredményeket, nem követik számítógépen a változásokat, és nem foglalkoznak a mások által készített iskolai statisztikák követésével sem. A válaszadó tanárok harmada szinte soha nem használja a szövegszerkesztőt beszámolók, jelentések írására. A felmérésből nem derül ki, hogy kézzel kell-e ilyen dokumentumokat készíteniük.

A tanárok számítógép-használata a tanórán

Legnagyobb várakozással azokat a kérdéseket elemeztük, amelyek a számítógép tanórai használatára vonatkoztak. Nem voltak illúzióink, hiszen minden korábbi felmérés azt mutatta, hogy ezen a téren még sokat kell fejlődnünk, ha fel akarunk készülni a tudástársadalom kihívásaira, ha azt akarjuk, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen az egész életen át tartó tanulásra és az önálló ismeretszerzésre. Egy kérdéscsoport azt vizsgálta, hogy a tanárok használják-e a számítógépet a tanítási órán, és ha igen, akkor mire és milyen gyakran. Ehhez már megvannak a feltételek, szinte minden iskolában több hordozható számítógép, projektor és vetítővászon áll rendelkezésre, ám sok helyen nem szorgalmazzák, hogy ezeket az eszközöket a tanárok valóban használatba vegyék, hanem elzárva őrzik őket a „nagy” alkalmakra. Igyekeztünk felderíteni az igazgatói és a tanári kérdőívvel is, hogy az iskolavezetés mennyire ösztönzi a számítógép használatát a tanítási órákon. Az igazgatók egyötöde nem várja el, hogy a tanárok többsége használjon számítógépet az órán, és a tanároktól is hasonló adatot kaptunk az iskolavezetés elvárásaival kapcsolatban.

Nincs ok az elégedettségre: minden megkérdezett tevékenység, illetve eszköz esetében többen vannak azok, akik soha nem (egy esetben, soha, vagy csak egyszer-kétszer) alkalmazták az adott tanévben a számítógépet. Bármilyen meglepő is, már 1999-ben az informatikában kissé járatos tanárok 39%-a úgy nyilatkozott, hogy órán is használ számítógépet (ritkán vagy rendszeresen), a felkészülés során ez az érték majdnem 80% volt (Tóth 2000).

Bár a 2006-os felmérésben nem volt ilyen direkt kérdés, megállapítható, hogy nagyon sok tanár még ma sem használja az órán a számítógépet (minimum a kitöltők harmada). Összhangban vannak ezzel a Microsoft éves mérési eredményei (Microsoft 2005), amelyek szerint 2004-ben még 38%, 2005-ben 30% körül volt azoknak a tanároknak az aránya, akik nem használnak oktatási célra szoftvereket, gyakorlatilag számítógépet.

1. táblázat • Órai tanári tevékenységek gyakorisága számítógéppel a 2005/2006-os tanévben
Órai tanári munka számító-géppel	Nem	1-2	3-5	Többször	Gyakran
A tanulók tesztelése (mérés-értékelés)	1461	643	426	816	372
	39,3%	17,3%	11,5%	21,9%	10,0%
Feladatok/megoldások kivetítése	2041	507	311	541	318
	54,9%	13,6%	8,4%	14,6%	8,6%
Multimédia-használat magyarázat közben (pl. CD-ROM)	2020	602	367	490	239
	54,3%	16,2%	9,9%	13,2%	6,4%
Internet-használat magyarázat közben	2004	574	321	570	249
	53,9%	15,4%	8,6%	15,3%	6,7%
SDT-használat magyarázat során	2939	370	208	167	34
	79,0%	10,0%	5,6%	4,5%	0,9%
Prezentáció (PowerPoint)	2027	638	354	473	226
	54,5%	17,2%	9,5%	12,7%	6,1%
Aktív (számító-géphez kapcsolt) tábla használata	3442	112	54	73	37
	92,6%	3,0%	1,5%	2,0%	1,0%
Valamilyen virtuális tanulási környezet használata	3566	80	28	32	12
	95,9%	2,2%	0,8%	0,9%	0,3%
Tanulásfe-lügyeleti menedzs-mentrend-szer használata	3615	36	19	21	27
	97,2%	1,0%	0,5%	0,6%	0,7%

A negatív népszerűségi lista élén a tanulásfelügyeleti menedzsmentrendszerek használata áll, ami nem is csoda, mert kevés iskolában van ilyen rendszer, és ahol van, ott főként a nyelvtanulás vagy az informatikatanítás segítője. Ennek segítségével a tanár egy központi számítógépen láthatja bármely tanuló munkáját, minden képernyőkép átvihető az összes többire, egyszóval az egyéni és a kooperatív munka tanári felügyeletére és segítésére egyaránt alkalmas. A tanárok között három százalék sem akad, aki ezt a rendszert használta volna.

Manapság sok európai és néhány hazai projekt célja vagy eszköze a virtuális tanulási környezetek létrehozása, és sokan ezt az eszközt tartják az aktív és egyénre szabott tanítás és a tanulás érdekében folytatott kommunikáció leghatékonyabb, nagy jövő előtt álló segítőjének. Magyarországon egyelőre kevés ilyen szoftvert használnak az iskolák, többek között tudomásunk van a Moodle, a Fle3, a Think.com, a Movelex és a Learning Gateway Class Server alkalmazásáról. Összesen 55 tanár nyilatkozott úgy, hogy többször vagy gyakran használt ilyen szoftvert a tanév során, összesen 103 kolléga, a válaszadók 4,1%-a számolt be arról, hogy bármilyen tapasztalata van a virtuális tanulási környezetek használata terén.

Hasonlóan jelentéktelen szerepet játszik egyelőre az aktív tábla is. Ez az eszköz teljesen úgy néz ki, mint egy tábla, egyesíti a tábla és az érintőképernyős számítógép előnyeit. Az aktív tábla most kezd terjedni, pályázatok útján juthatnak hozzá az iskolák. A felmérés idején a válaszadó iskolákban összesen 639 ilyen tábla állt rendelkezésre, ám a kitöltő tanárok 96,2%-a soha nem használta, további 3%-uk is épp csak kipróbálta. Bizonyára azért alkalmazták eddig nagyon kevesen, mert kifinomult eszköz, használatbavételéhez technikai és módszertani képzésre van szükség, és ez még kevés helyen történt meg. Nagyon fontos lenne a jó gyakorlat terjesztése, bemutatóórák szervezése és bemutatófilmek terjesztése.

Az Apertus Kht. és a Coedu Távoktatási Kft., igazodva az Oktatási és Kulturális Minisztérium középtávú tervéhez, 2005-ben pilotprojektet indított „Segédanyagok a whiteboard technológiák magyarországi bevezetéséhez” címmel. A projektet segítő weblap még most is elérhető (http://www.aktivtabla.hu). A résztvevők tapasztalatai és próbatanításai alapján kétféle segédanyag is létrejött a digitális táblák bevezetéséhez, praktikus használatához, egy nyomtatható és egy DVD. E projekt eredményeként született meg az Apertus Kht. akkreditált tanár-továbbképzési programja is. 2006-ban egy olyan DVD-ROM is készült, amely a tábla használatához módszertani segítséget nyújt különböző korcsoportok és tantárgyak tanárai számára.^[7]

A tanulók számítógépes munkája a tanítási órán

A tanárok több mint fele (56,3%) tartott olyan órát is a 2006/2007-es tanévben, amikor a diákok számítógépet használtak. Ez az arány messze meghaladja minden várakozásunkat. Az adat értelmezése során két feltételezésre jutottunk. Egyrészt azt gondoljuk, hogy a kollégák – részben társadalmi nyomásra, a korszerűség kedvéért – szívesen próbálkoznak a számítógép használatával, mert kíváncsiak arra, hogy valóban érdekesebbé teszi-e az oktatást, szeretnék tudni, milyen előnyei vannak. Ugyanakkor számolnunk kell az úgynevezett Hawthorne-effektussal is, vagyis azzal a jelenséggel, hogy a kutatásban részt vevők pozitívan viszonyulnak a feltételezett elvárásokhoz, és a válaszaikkal is segíteni akarják annak sikerét.

Mely tanári tényezők befolyásolják a diákok tanórai számítógép-használatát?

Szerettük volna megtudni, hogy a technikai feltételeken kívül mi minden befolyásolja a tanárokat abban, hogy használnak-e óráikon a tanulók számítógépet. Több férfi tart ilyen órát (68,8%, nők 50,8%). Nincs nagy különbség az életkori csoportok között, a legfiatalabbak 56,3%-a, a legidősebbek 47,3%-a válaszolta, hogy a diákok használnak számítógépet a tanítási órán. A legmagasabb értéket a 30–39 éves korosztálynál találtuk (62%). Érdekes módon a nyugdíjkorhatárt elértek (60–69 évesek) következnek (60,8%), és nem nagyon maradnak le azok sem, akik messze a nyugdíjkorhatáron túl is tanítanak még. Ugyanakkor meglepő, hogy a legfiatalabbak a középmezőnyben találhatók. Az adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a számítógép tanórai használatára való hajlandóság nem áll összefüggésben a tanár életkorával.

5. ábra • A tanulók órai számítógépes munkája a tanárok életkora szerint

Megnéztük a különbségeket az egyes tantárgyak között is (2. táblázat). Kissé meglepődtünk azon, hogy 16 informatikatanár óráin a tanulók nem használnak számítógépet, csak reménykedhetünk benne, hogy ők tévesen vagy tréfás kedvükben jelölték be a választ. A közismereti tantárgyak közül a fizika vezet (64,5%), és ez egyáltalán nem meglepő, hiszen kísérletek, illetve a nem szemlélhető jelenségek bemutatására kiválóan alkalmas tananyagok léteznek. A különbségek akkor is nagyon nagyok, ha az informatikától eltekintünk. A magyartanárok 41,9%-a használ a diákokkal gépet a tanítási órán, ez a fizikánál 20%-kal rosszabb arány. Ezek az adatok a korábbi eredményekkel összevetve minden valószínűség szerint sokkal jobbak az országos átlagnál, bár az alábbiakban idézett 2003-as felmérés óta nagyon sokat változott a helyzet.

2. táblázat • A tanulók számítógép-használata az egyes tantárgyak tanítási óráin a 2005/2006-os tanévben
Tantárgy	Összes tanár	Igen válasz (fő)	%
Informatika	862	846	98,1
Szakismeret	91	64	70,3
Egyéb	539	356	66,0
Fizika	651	420	64,5
Integrált természetismeret	125	80	64,0
Matematika	1252	754	60,2
Földrajz	226	135	59,7
Biológia	253	150	59,3
Rajz és vizuális kultúra	184	105	57,1
Kémia	349	197	56,4
Idegen nyelv	568	320	56,3
Művészetek	85	42	49,4
Történelem	670	307	45,8
Ének-zene	219	97	44,3
Magyar	1077	451	41,9

A 2003 májusában készült országos közoktatási informatikai felmérés Gyorsjelentése szerint (KIR 2003):„Elenyésző azoknak a pedagógusoknak a száma, akik rendszeresen használnak az oktatás során olyan anyagokat, információkat, amelyek az internetről származnak. Azoknak az aránya, akik legalább heti gyakorisággal használják erre a világhálót, becslésünk szerint körülbelül 19 százalék.^[8] … „Az IKT-eszközök oktatásban való közvetett és közvetlen megjelenése nem ad okot az elégedettségre. Egyértelműen az a kép rajzolódik ki, hogy az informatikai eszközök közvetlen megjelenése csak az informatikai tárgyakkal kötődik össze. Szinte egyáltalán nem jelennek meg sem a különböző oktatóprogramok, sem az internet használata a humán tárgyaknál. A válaszadó iskolák közel háromnegyedében egyszer sem használtak az elmúlt két esztendőben oktatói szoftvereket magyar nyelv és irodalom, kémia-, történelem-, földrajz- stb. órákon, míg az internet esetében ez az arány a 80%-ot is meghaladja. A választóvonal nem a reál és a humán tárgyak között húzódik, hanem egyértelműen a számítástechnika és a többi tárgy között.”

Igyekeztünk összehasonlítható eredményekhez jutni azért, hogy a 2003-as mérés adatait is felhasználhassuk (3. táblázat). A 2006-os mérésben nem a havi gyakoriságot kértük, a tanároknak azt kellett bejelölniük, hogy az adott tanévben az egyes tevékenységeket nem, csak 1-2 alkalommal, 3-5 alkalommal, ennél többször vagy gyakran végezték. A 2003-as mérésben az öt alkalomnál gyakoribb használatot tekintettük havi gyakoriságnak.

3. táblázat • A tanulók számítógép-használata az egyes tantárgyak tanítási óráin a 2005/2006-os tanévben
Tantárgy	2003. (havi) tanár és diák %	2006. (5-nél többször) tanár, %	2006. (5-nél többször) diák,%
Számítástechnika	70,0	50,3	51,9
Angol nyelv	16,4	17,0	26,4
Német nyelv	14,3
Fizika	10,0	28,4	29,6
Matematika	8,5	25,4	27,7
Földrajz	8,4	24,1	29,4
Biológia	8,3	22,5	26,3
Történelem	8,1	15,3	19,7
Kémia	6,4	20,7	24,4
Magyar irodalom	6,2	12,5	19,1
Magyar nyelv	3,2
Integrált természetismeret	Nincs adat	21,1	29,3
Rajz és vizuális kultúra	Nincs adat	18,6	22
Ének-zene	Nincs adat	9,6	16,3
Művészetek	Nincs adat	16,7	24,9
Szakismeret	Nincs adat	42,9	36,9

A másik eltérés az, hogy a 2003-as mérés még nem tárta fel az órai számítógép-használat módját, ezért nem lehet külön vizsgálni az eredményeket tevékenységek vagy tanár/diák szempontból. Ezért 2006-ban a válaszok alapján a leggyakoribb öt tevékenység átlagát vettük figyelembe a tanároknál – tesztelés, feladatok és megoldások kivetítése, multimédiás tananyag (pl. CD kivetítése), internethasználat a magyarázat során (prezentáció) – és a diákoknál is, de külön-külön.

További óvatosságra int, hogy 2006-ban nem kértük a tanároktól, hogy az egyes szakjaikra vonatkozóan külön nyilatkozzanak, így nem lehet egészen pontosan tudni, hogyan oszlik meg a számítógép-használat az egyes tárgyak között a két-három tárgyat is tanítók esetében. Ez az oka például annak, hogy a testnevelést egyáltalán nem vizsgáltuk, holott 181 aktív testnevelő is kitöltötte a kérdőívet. Az ő esetükben szinte bizonyos, hogy a tanított második szak több lehetőséget nyújt az informatikai eszközök használatára.

Az informatika/számítástechnika tantárgy területén tapasztalható látszólagos csökkenés azzal magyarázható, hogy a gép működésének, illetve egyes programok kezelésének tanítása és tanulása nem szerepelt a felkínált tevékenységek között. Minden egyéb tantárgy esetében jelentős változás történt^[9], amelyet a 3. táblázat mutat be. A tanulók a szakismereti tantárgyak kivételével minden esetben gyakrabban használnak számítógépet a tanítási órán, mint a tanárok. Minden tantárgyra vonatkozóan kigyűjtöttük és átlagoltuk a tanulók öt leggyakoribb tevékenységét; és ugyanúgy, mint a tanárok esetében, az ötnél többszöri, már rendszeresnek számító internethasználatot vizsgáltuk.

A fenti adatokat összevetettük a Microsoft Magyarország által 2005 végén készített felmérés (Microsoft 2005) eredményeivel, amelyek meglepően jobbnak mutatkoznak. Azokat az igen válaszokat összesítettük a Microsoft mérési adataiból, amelyek szerint a tanár óráinak legalább 10%-ában használ oktatási célra szoftvereket (számítógépet). Az általuk vizsgált tárgyak sorrendje 2005-ben a következő volt: informatika (95%), szakismeret 65%, fizika (47%), történelem (43%), idegen nyelv és biológia (40-40%), magyar (38%), földrajz (37%), matematika (30%).

A pókhálódiagramon (6. ábra) az óra járásával megegyező irányban csökken a 2006-os országos mérés szerinti használati gyakoriság. Az informatikát (51,9%), amely 15 százalékkal megelőzi a következő tantárgyat, nem ábrázoltuk, hogy a többi adat jobban szemléltethető legyen. A szakismeret után a fizika, a földrajz és az integrált természetismeret következik, mindegyik tantárgy esetében megközelíti a 30%-ot azoknak a tanároknak a száma, akiknek az óráin a 2005/06-os tanévben a tanulók ötnél többször használtak számítógépet. A matematikától a rajz és vizuális kultúra tantárgyig ez az arány 22%-ra csökken, a többi tantárgynál 10 és 20% közötti gyakoriságot találtunk. Az ábra tanúsága szerint nincs különbség az általában csoportbontásban, illetve az osztálykeretben tanított tárgyak között a számítógép-használat gyakoriságát tekintve. A reáltárgyak a kissé alacsonyabb gyakoriságot mutató kémia és a biológia kivételével megelőzik a humán tárgyakat. A humán tárgyak közül a nyelvórákon használnak leginkább számítógépet, de nem olyan gyakran, mint azt az autentikus anyagok és a kifejezetten nyelvtanulási célú portálok gazdagsága indokolná.

6. ábra • A rendszeres tanórai számítógép-használat aránya tantárgyanként (a tanulók adatai)

Minden tantárgy esetében összesen hét tanulói tevékenység közül került ki az öt leggyakoribb, a kép tehát nagyon egységes (7. ábra). Ezek között az internetes információkeresés vezet (1), a tanárok felének az óráin a tanulók igen gyakran kapnak ilyen feladatot. Ezt követi a CD-k, DVD-k használata információkeresésre (2), majd ezeknek az eszközöknek a tananyagként való használata következik (3). Ezt követi a kész tesztek megoldása a számítógépen (4). Örvendetes és váratlan, hogy viszonylag gyakran használnak a tanulók e-mailt a tanítási órán a feladatok megoldására vagy beadására (5), ennél csak kissé ritkább a tanár által készített feladatlapok megoldása (6), és viszonylag sokan használnak a diákokkal nem SDT-ből származó internetes tananyagokat is (7). Az internetes információkeresés, a CD-ROM-ok és DVD-k információkeresésre való használata, illetve a tanár által készített feladatlapok megoldása minden tantárgy esetében benne van a leggyakoribb öt tevékenységben. E-mailezni viszont többször szoktak a természettudományi tárgyat tanító tanárok óráján a tanulók (15-20%), mint a nyelvórán (13,9%) vagy magyarból (8,9%), holott az utóbbiak esetében a levelezés része a tananyagnak.

7. ábra • A tanulók leggyakoribb számítógépes tanórai tevékenységei (lásd a magyarázatot fent)

Az egyes évfolyamok átlagos számítógép-használata között nincs jelentős különbség. Mindenütt 50-60% között van azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik az adott tanévben használtak a diákokkal is számítógépet a tanítási órán. Érettségi után emelkedik ez az arány 70–80% közé. A 15. évfolyamra vonatkozó értéket az alacsony elemszám miatt (7 fő) figyelmen kívül kell hagynunk.

6,5% az igen válaszok aránya azok között, akik részt vettek már valamilyen módszertani képzésben is (vagyis használják órán a számítógépet). Ez jól mutatja, hogy ilyen tanfolyamokra feltétlenül szükség van. A válaszadók közül csak 39 tanár vett részt SDT-képzésben, négy kivétellel mindegyikük óráin használnak a tanulók számítógépet. Ugyanilyen arányban válaszoltak igennel a különböző, informatikával összekapcsolódó projektekben részt vevő tanárok is.

A számítógép tanórai használatára való felkészültség mértéke természetesen erősen összefügg a tényleges használattal. A biztonságérzet fontos, bátrabban kísérleteznek azok, akik más úton-módon már valamilyen gyakorlatra tettek szert. Világos összefüggés mutatkozik a pozitív énkép és a tanórai számítógép-használat között. A „reményteli kezdők” kicsit több mint negyede, a teljesen felkészült tanárok majdnem 90%-a használ diákjaival számítógépet a tanítási órán (4. táblázat). Ugyanakkor meglepődve tapasztaltuk, hogy sok olyan tanár óráján is dolgoznak a diákok számítógéppel, aki maga nem használ IKT-t az órán, például nem vetít ki semmit a számítógép segítségével. Megdőlt az az elképzelésünk, hogy a tanár órai IKT-használata a tanulók órai számítógépes tevékenységének előfeltétele.

4. táblázat • Az önértékelés szerinti felkészültség és a tényleges használat
	A felkészültség mértéke (önértékelés, fő)					Összesen
	Nem felkészült	Reményteli kezdő	Jól halad	Egészen jól megy	Teljesen felkészült
Nem használ-ja	166	529	502	352	75	1624
Használ-ja	29	200	489	810	566	2094
Össze-sen	195	729	991	1162	641	3718
Haszn-álók aránya (%)	14,9	27,4	49,3	69,7	88,3	56,3

A tanulók számítógépes tevékenységei a tanítási órán

Azokat a tanárokat, akiknek az óráin a tanulók a 2005/2006-os tanévben legalább egyszer használtak számítógépet, arra kértük, jelöljék meg, milyen tevékenységeket végeztek a tanulók. A tevékenységeket öt csoportba soroltuk: (1) feladatlapok, tesztek megoldása számítógéppel; (2) digitális tananyagok használata; (3) információkeresés; (4) egyéb tanórai feladatok; (5) kommunikáció.

Feladatlapok, tesztek megoldása számítógéppel

A tesztelés a népszerű tevékenységek közé tartozik, a tanárok általában úgy gondolják, hogy a számítógép – különösen az interaktív tesztek esetében – megkönnyíti a tanulók tudásának ellenőrzését, és hatékonyan csökkenti a tanári munka idejét, mert a javítás általában automatikusan történik. Jelentős időráfordítást igényel, ám egyben sikerélményt is jelent, és a hatékonyság érzését kelti, ha a tanár maga készít ilyen teszteket. A válaszok szerint kész teszteket kissé többen alkalmaznak, a különbség azonban nem jelentős. A kész tesztek, gyakorlófeladatok alkalmazása válaszaiban a többször és a gyakran összevont értéke meghaladja a 20%-ot, míg a saját készítésűek értéke a 17%-hoz közeli. A tanárok 51,5, illetve 61,4%-a nem használ az órákon számítógépes feladatlapokat, teszteket.

A kereszttantervi obszerváció kapcsán (Kerber 2005) az derült ki, hogy nagyon ritka a számítógéppel, illetve internettel végzett órai munka (5. táblázat). Egy olyan ötfokú skálán, amelyen az 1-es azt jelenti, soha, és az 5-ös azt, hogy nagyon gyakran, egyik sem éri el a két egész értéket.

5. táblázat • A kereszttantervi obszerváció által mért értékek (2004-2005)
Tanórai tevékenységek	Magyar	Matematika	Általános iskola	Középiskola	Összesen
Számítógép-használat	1,79	2,01	1,9	1,91	1,9
Internet-használat	1,86	1,76	1,75	1,88	1,8
Multimédia	2,46	1,94	2,12	2,23	2,2

Digitális tananyagok használata

Megkérdeztük, használnak-e a tanulók digitális tananyagokat az órákon, és azt is szerettük volna tudni, hogy ha igen, milyen típusúakat és milyen gyakorisággal (6. táblázat). Azt vártuk, hogy egyelőre a nem online tananyagok, elsősorban a CD-ROM-ok, újabban a DVD-k vezetnek. Azért gondoltuk így, mert az oktató CD-ROM-ok sok éve kezdték iskolai pályafutásukat, és a használatuk is egyszerű. Korlátozó tényező, hogy hálózatos verzióval vagy megfelelő számú példánnyal kell rendelkezni a jogszerű tanórai használathoz, esetleg differenciálással, munkaszervezéssel lehet megoldani, hogy kevesebb is elég legyen. A válaszadó tanárok kevesebb mint fele próbálkozott ezzel a munkával, ám meghaladja a 20%-ot azoknak az aránya, akik ötnél többször éltek vele. A számítógép tanórai használatának mai elterjedtségét figyelembe véve a CD-k tehát jelentős szerepet játszanak, bár a nemzetközi gyakorlat szerint már lejárt az idejük. A hálózatos verziók nálunk még nem elterjedtek. Az alacsony elterjedtség azzal is magyarázható, hogy szinte csak nyelvi és informatikai tananyagok léteznek ilyen formában, ráadásul igen drágák. Így is eléri a 7%-ot azok aránya, akik ötnél többször használtak az órán ilyen szoftvereket az adott tanévben.

6. táblázat • Diákok által használt digitális tananyagok a 2005/2006-os tanévben
Digitális tananyagok használata	Nem	1-2	3-5	Többször	Gyakran
CD-k, DVD-k (iskolai vásárlás)	1723	772	448	636	139
	46,3%	20,8%	12,0%	17,1%	3,7%
Vásárolt hálózatos tananyag (pl. nyelvi oktatóprog-ram)	3008	318	131	192	69
	80,9%	8,6%	3,5%	5,2%	1,9%
Az iskolában fejlesztett digitális tananyag	3246	216	99	108	49
	87,3%	5,8%	2,7%	2,9%	1,3%
SDT	3048	357	159	131	23
	82,0%	9,6%	4,3%	3,5%	0,6%
Más, ingyenes internetes tananyag	2124	675	388	416	115
	57,1%	18,2%	10,4%	11,2%	3,1%
Diákok által készített tananyag	2985	404	156	130	43
	80,3%	10,9%	4,2%	3,5%	1,2%

Az utóbbi években a különböző pályázatoknak köszönhetően sok iskolában folyt tananyagfejlesztés. Például az egyik Phare-pályázat, amely iskolaépület-korszerűsítésre és eszközvásárlásra biztosított fedezetet, megkövetelte, hogy a tanárok tananyagot is fejlesszenek. Sokan vettek részt az Educatio és az Apertus Kht., illetve más intézmények tananyagfejlesztő programjaiban, illetve olyan továbbképzéseken, ahol elsajátíthatták a digitálistananyag-fejlesztés különböző módjait. Ez azonban nem könnyű munka, technikai tudást és speciális pedagógiai érzéket is igényel, így nem meglepő, hogy viszonylag még mindig kevés ilyen tananyag van, és csak 4,2% azoknak az aránya, akik a tanulókkal az iskolában fejlesztett tananyagot ötnél többször használtak az órákon.

Örvendetes, hogy a tanulók is készítenek digitális tananyagot, hiszen valamilyen produktum létrehozása során sokat lehet tanulni. A tanárok majdnem 20%-a arról számolt be, hogy diákjaik legalább egy-két alkalommal részt vettek ilyen munkában, és 4,7% esetében ez meghaladja az adott tanévben az öt alkalmat is.

A 2002 tavaszán az általános iskolákban folytatott obszervációs felmérés (Kerber 2004) tanúsága szerint a tanárok által kívánt kiegészítő anyagok, segédeszközök között a videó állt az első helyen, a többi elektronikus segédeszköz (hanganyag, CD, internet) alig szerepelt a kívánságok között, diaképeket például háromszor annyian igényeltek volna, mint internetes segédanyagokat.

A felmérésből az derült ki, hogy bár a tanárok keveslik az iskolájukban rendelkezésre álló számítógépes tananyagot, gyakorlatilag azt sem használják, ami van. A számítógép-használat általában az informatika tanítására korlátozódott, hiszen amikor a multimédia és az internet használatáról érdeklődtek, még alacsonyabb értékeket kaptak. Magyarból például utolsó helyen szerepelt a tanórai tevékenységek között a számítógép használata (szövegszerkesztés).

Információkeresés

Az információkeresés a legegyszerűbb és a leggyakrabban szükséges tevékenység a tanítás és a tanulás során. A számítógép – különösen az internet – kitágítja ennek lehetőségeit. A tanár és a tankönyv magyarázatán túl egyéb forrásokat nyit meg a tanulók számára, ugyanakkor maga a tevékenység is rendkívül fontos. Az információkeresés, az információk relevanciájának és igazságtartalmának megítélése, a feldolgozás és a felhasználás módja szinte minden tantárgyban alapkövetelmény. Azt szerettük volna megtudni, hogy abban az esetben, ha használják a tanulók a számítógépet a tanórán információkeresésre, milyen forrásokat milyen gyakorisággal nyitnak meg. Meghaladja a 30%-ot azoknak az aránya, akik ilyen célra sem használják az órán a számítógépet. A ritka használók körében a CD-ROM-ok vezetnek, míg a tapasztaltabbaknál az internet áll az első helyen. Az SDT-nek még fel kell zárkóznia, de ennél is fontosabb, hogy a sokat kárhoztatott egykönyvűséget váltsa fel a változatos információforrásokkal való tevékenység.

Egyéb tanórai feladatok

Egyéb tanórai feladatoknak neveztük a számítógéppel tartott kiselőadást, a kísérletezést és a digitális fényképezőgép használatát feladatmegoldás során. Kiselőadást viszonylag gyakran tartanak a tanulók, ám ez messze elmarad a technikai feltételek kínálta lehetőségektől, hiszen laptop már majdnem mindenhol van, és sok esetben a tanulók is hozzá tudnak jutni, ha ezen múlik a siker. A tanárok majdnem egyharmada élt az adott tanévben ezzel a lehetőséggel.

A számítógéppel végzett vagy segített kísérletezés (különösen a természettudományi tantárgyak óráin) közelebb viszi a tanulást a valósághoz, a tanulást hasonlatossá teszi a tudósok munkájához, így mindenképpen élményt jelent. Ehhez a munkához azonban különleges szoftverekre vagy nagy tanári kreativitásra van szükség, ezért is örvendetes, hogy a tanárok 12,7%-a számolt be ilyen tevékenységről. A digitális fényképezőgép tanulási célú használata is kezd terjedni, ennek összesített előfordulási aránya 21,5%. Ez több szempontból is örömre ad okot. Egyrészt oldja a szövegközpontúságot, másrészt az elmélet irányából a gyakorlat felé mozdul el a tanulás, és igazi tevékenységet is jelent.

Kommunikáció

A tanulás során folytatott kommunikáció a kooperatív munkaformák velejárója. Ezen a téren akkor van szükség számítógép segítségére, ha az együttműködő felek térben vagy időben távol vannak egymástól, illetve ha azt akarjuk, hogy a különböző tevékenységet folytató párok, csoportok ne zavarják egymást. E-mailre vagy egyéb fájlküldési lehetőségre akkor is szükség van, ha a tanulók önálló részmunkáit egy közös digitális dokumentumban szeretnék egyesíteni. Tanórán tehát viszonylag ritkán van rá szükség, mert olyan tevékenységek esetében nyújt segítséget, amelyek nem jellemzőek a mai iskolai gyakorlatban. A digitális (számítógépes) kommunikációs lehetőségek közül a legismertebbek a chat, a fórum és az e-mail. A felmérés tanúsága szerint (8. ábra) az e-mail vezet, második helyen a fórumozás áll, a chat még ezeknél az egyébként sem gyakori munkaformáknál is kisebb szerepet tölt be. A tanárok kevesebb mint 20%-a próbálta ki az órai fórumozást és a számítógépes csevegést, az e-mailt kipróbálók aránya 37,4%, ami szép számnak tekinthető. Ugyanakkor óvatosan kell kezelni ezt az adatot, talán elkerülte egyes kollégák figyelmét, hogy minden esetben az órai munkára és nem az órák utáni tanulói együttműködésre vonatkoztak a kérdések.

8. ábra • A számítógépes kommunikáció gyakorisága az órán

Számítógépet igénylő házi feladatok

Számítógépes házi vagy szorgalmi feladatot akkor is adhat a tanár, ha a tanteremben nem tud vagy nem akar számítógépet használni. Gyakran felmerül ellenérvként, hogy ennek diszkriminációs hatása van, mert az ilyen feladat kiemeli a tanulók közötti vagyoni különbségeket. Mivel szinte minden iskolában van a tanulóknak lehetőségük arra, hogy délutánonként használják a számítógépeket tanulásra vagy játékra, ez az érv nem állja meg a helyét. Éppen így teremthetünk értelmes lehetőséget arra, hogy a digitális szakadék túlsó partján álldogáló tanulók is megfelelő jártasságot szerezzenek a célszerű eszközhasználatban. Ezt a tanárok kétharmada fel is ismerte, körülbelül 25%-uk pedig viszonylag rendszeresen (az adott tanévben ötnél többször) adott efféle feladatot.

A Sulinet Digitális Tudásbázis, valamint a Sulinet honlap ismertsége és használata

A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)

A Sulinet Digitális Tudásbázis tesztverzióját az első tananyagpályázat eredményeként létrejött digitális tananyagokkal feltöltve 2004 decemberében publikálták, és azóta tartalmi és technikai szempontból is folyamatosan fejlesztik. A 2006 májusában végzett országos informatikai felmérés idején tehát másfél éve ismerkedhettek a tanárok ezzel a keretrendszerrel és a benne található tananyagokkal. Ez viszonylag rövid idő, az országos mérés egyik legfőbb célja éppen az volt, hogy a kezdeti állapotot és a véleményeket rögzítse egy korai bázisévben, hogy a későbbiekben évről évre összehasonlíthassuk az adatokat, és megállapíthassuk használatbavételének és alkalmazásának főbb jellemzőit.

A válaszadók 61,9%-a a felméréskor valamilyen mértékben már ismerte az SDT-t, a Tudásbázist viszonylag jól vagy jól ismerők aránya azonban egyelőre elég alacsony (17,6%). E két választ mutatja be összesítve a 9. ábra.

9. ábra • Az SDT ismertsége a tanárok körében

Az SDT-ben található anyagok megítélése elég vegyes. Kicsit többen vannak, akik azt mondják, hogy nincs a tantárgyukhoz kapcsolódó hasznos anyag, vagy csak kevés található az SDT-ben, mint azok, akik nem tudják, mi a helyzet (7. táblázat). Valamivel több mint 20%-uk nyilatkozik mérsékelt lelkesedéssel (néhány hasznos anyagot találtak már), míg az elégedettek aránya 8% körül van, ők jó néhány vagy sok hasznos anyagra bukkantak már.

7. táblázat • A válaszadó tantárgyához kapcsolódó hasznos anyagok mennyisége az SDT-ben
Sok	Jó néhány	Néhány	Kevés	Nincsenek	Nem tudom
50	254	771	1069	352	1222
1,3%	6,8%	20,7%	28,8%	9,5%	32,9%

Bár még kevesen alkalmazzák az óráikon rendszeresen az SDT-t, eléri a 10%-ot azoknak az aránya, akik már kipróbálták, de még nem használják (1-2 alkalom), és nagyon magas (79%) azoknak az aránya, akik a tanórákon egyszer sem használtak SDT-t a tanév folyamán. Ez az érték minden bizonnyal gyors növekedésnek indul a tanártovábbképzések, valamint a szükséges tartalmi és technikai javítások hatására.

A tanulók órai SDT-használatának gyakorisága egyelőre nem éri el a más forrásból származó internetes tananyagok használatának arányát és gyakoriságát (10. ábra). Az SDT-t a válaszadók 82%-a még soha nem használta órán a tanulókkal, és majdnem 10%-uk 2005/2006-ban csak egyszer-kétszer próbálkozott vele. Legalább három alkalommal próbálkozott a tanárok 8,4%-a, míg az egyéb internetes tananyagok esetében ez az érték 24,7%. Azt mondhatjuk tehát, hogy az SDT elterjedésének elsősorban nem a technikai feltételek hiánya szab határt, hanem minden bizonnyal hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a pedagógusok széles körben megismerjék. Remélhetőleg a képzések hozzájárulnak majd a módszertani problémák megoldásához is.

10. ábra • Az SDT és más online tananyagok használatának gyakorisága az órán (tanulók)

Igyekeztünk részletesebb képet kapni arról, hogy milyen eloszlást mutat az SDT használata a tanításban és a tanulásban az egyes tantárgyak esetében (11. ábra). A tanárok 10,9–41%-a legalább egyszer már használta az SDT-t az órai magyarázat során (átlagosan, az összes tanárra vetítve 22,7%-ukra igaz ez), legtöbben informatikaórán, ezt a szakismeret és a fizika követi. Legkevésbé a magyar-, az idegennyelv-tanárok és az ének-zenét tanítók használták órán a számítógépet. Ennél kissé több tanár teszi lehetővé, hogy az óráin a tanulók használják az SDT-t (23,1%), ezen belül inkább információkeresésre (26,7%, tanulók 1), mint a benne található tananyagok feldolgozására (19,5%, tanulók 2). Információkeresésre viszonylag sok kémia- és biológiatanár óráján használják az SDT-t a tanulók, többen, mint a szakismereti órákon. Ez az egyetlen különbség a tanárok és a tanulók tanórai számítógép-használatának gyakorisága között a tantárgyak sorrendjében.

11. ábra • Az SDT tanórai használatának gyakorisága (%)

Feltűnően nagy arányban vannak az egyszer kipróbálók a tanári és a tanulói tevékenységek gyakorisága esetében is. A gyakoriság tantárgyakra és felhasználókra lebontott adatai (8. táblázat) elsősorban arra jók, hogy a jövőben tendenciákat állapíthassunk meg mindhárom változó mentén (tantárgyak, felhasználók, gyakoriság), illetve az egyes tantárgyak, területek iránt érdeklődők összevessék azok helyzetét a többivel.

8. táblázat • A tanórai SDT-használat gyakorisága tantárgyanként (%)
	Tanárok					Tanulók, tananyag-feldolgozás					Tanulók, információkeresés					Tanulói átlag
	Többször	Gyakran	Összesen	1-2	3-5	Többször	Gyakran	Összesen	1-2	3-5	Többször	Gyakran	Összesen	1-2	3-5
Matematika	11,3	6,3	4,9	1,0	23,6	11,7	4,7	3,6	0,7	20,7	10,3	6,5	7,7	3,0	27,4	24,4
Fizika	13,7	8,8	6,3	1,5	30,3	14,1	3,7	5,8	1,2	24,9	12,7	6,3	10,6	4,5	34,1	29,5
Kémia	10,3	6,6	5,2	2,6	24,6	10,3	5,4	3,7	2,0	21,5	7,7	5,7	10,0	4,3	27,8	24,6
Biológia	13,4	7,1	4,7	1,6	26,9	10,3	5,5	3,2	0,8	19,8	11,5	5,1	9,5	1,7	27,8	23,6
Földrajz	11,5	8,0	7,1	0,4	27,0	12,4	5,3	4,4	0,4	22,6	9,7	6,6	9,7	0,1	26,2	24,4
Integrált természetismeret	8,0	6,4	5,6	0,8	20,8	4,8	7,2	3,2	0,8	16,0	8,8	1,6	9,6	3,2	23,2	19,6
Magyar	5,9	2,9	2,0	0,0	10,9	6,0	2,1	1,9	0,2	10,3	8,7	3,8	4,4	0,8	17,7	14,0
Történelem	10,3	4,8	3,7	0,6	19,4	9,9	3,0	3,1	0,6	16,6	9,6	4,5	6,9	1,6	22,5	19,6
Rajz és vizuális kultúra	8,7	2,7	4,9	0,0	16,3	9,8	2,7	3,8	0,0	16,3	8,2	6,0	5,4	1,6	21,2	18,8
Ének-zene	5,9	4,6	0,9	0,0	11,4	6,8	3,2	1,4	0,0	11,4	8,2	4,6	3,2	0,0	16,0	13,7
Művészetek	10,6	4,7	1,2	0,0	16,5	7,1	7,1	2,4	0,0	16,5	9,4	8,2	7,1	1,2	25,9	21,2
Informatika	16,6	11,9	10,3	2,6	41,4	16,5	8,9	8,0	1,0	34,5	15,3	10,2	12,8	5,7	44,0	39,2
Idegen nyelv	5,6	2,5	3,7	0,2	12,0	5,3	2,8	3,2	0,2	11,4	7,2	3,5	5,5	1,1	17,3	14,3
Szakismeret	9,9	12,1	7,7	1,1	30,8	11,0	5,5	6,6	1,1	24,2	4,4	4,4	12,1	4,4	25,3	24,7
Átlag	10,5	6,2	5,0	1,0	22,7	10,4	4,5	4,0	0,7	19,5	10,2	5,8	8,0	2,7	26,7	23,1

Az elemzés készítője magyar- és angoltanárként is érdekesnek találja az eredményeket. Idegen nyelvből a mérés idején az SDT nem tartalmazott tananyagot, így a nyelvtanárok vélhetően a Sulinet által biztosított egyéb nyelvtanulási lehetőségekre gondoltak, például az eTananyag^[10] nyelvek alportáljára vagy az Innovatív Iskolák által használt angol hálózatos szoftverre (Qew). Egyébként is érdemes megjegyezni, hogy a tanárok általában nem különböztetik meg világosan az eTananyag és az SDT által kínált forrásokat.

Sajnálatos, hogy a magyar nyelv és irodalom a sor végére szorult. A számítógép általános (nem SDT-re szűkített) felhasználásának vizsgálatakor is csak az ének-zene tantárgyat előzte meg. Igaz ugyan, hogy a tantárgyhoz biztosított anyagok interaktivitása alacsony, hogy a hatalmas versgyűjtemény versszakokra tagolása még nem történt meg, a kereső nem elég felhasználóbarát. Mégis olyan sok lehetőséget rejteget a gazdag kínálat, hogy javítani kell a technikai megközelítését, és módszertani támogatással feltétlenül segíteni kell a tanórai használatát. A számítógép általános használatát illetően sok feladat hárulna erre a tantárgyra: a levelezés, általában a számítógépes kommunikáció vagy a szövegszerkesztés például természetes részét alkothatná a tanórai és a tanórán kívüli munkának is.

A Sulinet által biztosított egyéb tananyagforrások és szakmai kommunikációs lehetőségek

A kérdések egy csoportja arra vonatkozott, hogy a válaszadók ismerik és használják-e a Sulinet már hagyományosnak nevezhető lehetőségeit a tanítás, a tanulás és a szakmai fejlődés érdekében.

eTananyag

A Sulinet eTananyag elnevezésű portálja tantárgyakra bontva kínál olyan cikkeket, forrásokat, gyakran interaktív tevékenységeket is, amelyek nem tartoznak az SDT anyagai közé. A válaszadók 18,8%-a soha nem látogatja ezt az internetes portált, 62,5%-uk azonban havonta megnézi, a heti gyakorisággal látogatók aránya 18,2%. 0,5%-ot tesz ki azoknak a száma, akik szinte minden órához megnézik a portál kínálta lehetőségeket. Ezek a számok is azt igazolják, hogy ez a Sulinet által kínált forrásanyag, adatbázis nagyon ismert és népszerű. Elsősorban tájékozódásra használják a tanárok (76,6%), a felkészülés során használja 18,9%, míg az órai használat aránya 4,5%.

A tantárgyi rovatok látogatottsága változó, felmérésünk csak azt tükrözi, hogy a kérdőívet kitöltő tanárok hány százaléka látogatja a szakjának megfelelő rovatokat. A látogatottság tekintetében három csoport különül el. Legtöbben a matematika, a magyar és az informatika rovatokat látogatják (25-30%), ezt követi népszerűségben a történelem, a művészetek, a nyelvek és a fizika (15-20%), míg viszonylag kisebb az érdeklődés a biológiai, a kémiai és a földrajzi anyagok iránt (5-10%). Kivétel nélkül minden tanár azt állította, hogy ajánlotta már diákjainak a Sulinet eTananyag portálját, és tudják, hogy a tanulók látogatják is. Természetes, hogy a tanárok és a tanulók adatai ebben a tekintetben valamelyes összhangot mutatnak, hiszen a tanulók szokásairól csak akkor tudnak a tanárok, ha ez téma az órán. A tanárok véleménye szerint három tantárgyból (informatika, biológia, földrajz) a tanulók kissé gyakoribb látogatók, mint tanáraik, míg a nyelvek esetében nagyjából megegyezik az arány. A legjelentősebb különbség (11%) a matematika látogatottságában mutatkozik a tanárok javára.

A tanárok szakmai kapcsolatai és szakmai kommunikációja

A tanárok szakmai kapcsolatai és szakmai kommunikációja jelentős szerepet játszik módszereik, eszközeik megújításában. A projektekben azt tapasztaltuk, hogy a tanári pálya magányos hivatás, kevesen beszélgetnek bárkivel is munkájuk valódi tartalmáról, csak az apró örömöket és bosszúságokat osztják meg egymással, valódi szakmai kommunikáció alig folyik. Ebből a bezártságból természetes kitörési lehetőség, ha valamilyen projektben vesznek részt. A válaszadók 9,4%-a részt vett valamilyen digitálistananyag-kipróbálási projektben, és 9,1%-uk a gyerekekkel együtt dolgozott már többnyire nemzetközi projektben, például Comenius- vagy eTwinning-programban. Ez a szakmai kommunikáción túl azért is fontos, mert számítógépes kommunikációt igényel, tehát fejleszti a tanárok IKT-kompetenciáját is.

A tanárok 89,8%-a rendelkezik egy vagy több e-mail címmel, jellemzően egyfélével (webes, iskolai vagy otthoni). Azok között, akiknek kétféle e-mail címe is van, az iskolai és a webes kombinációja vezet (36,6%), ezután az otthoni és webes következik (23,5%), míg azok aránya, akik webes e-mail címmel nem rendelkeznek, ám otthonival és iskolaival igen, alacsonyabb (18,2%).

Sajnálatos, hogy a tanárok több mint felének (52,5%) nincs iskolai e-mail címe (9. táblázat). Egy szabványos munkahelyi e-mail cím az iskolához tartozás kifejezője, ma már joggal elvárható gesztus a munkahelytől, ugyanakkor olyan eszköz is egyben, amelynek segítségével a munkáltató is könnyen eljuttathat minden szükséges információt az alkalmazottakhoz. Hivatalos kommunikációban nem is hat jól a webes e-mail cím, arról nem is beszélve, hogy bizonyos előnyei mellett is sokkal megbízhatatlanabb. Ennek ellenére webes e-mail címmel a tanárok háromnegyede rendelkezik (74,4%), otthoni e-mail cím esetében ez az arány nem éri el az egyharmadot sem (32,3%). Bármely e-mail címet tekintjük, jellemzően nem haladja meg a húsz főt azoknak a száma, akikkel az adott címen kapcsolatot tartanak a válaszadók. Ötvennél több e-mailes kapcsolata nagyon kevés tanárnak van, bár webes cím esetén ez eléri a 8%-ot.

9. táblázat • Tanári e-mail címek és a hozzájuk tartozó kapcsolatok száma
e-mail kapcsolatok	Nincs	1–20	21–50	51–100	Több személy
Iskolai e-mail címen	1952	1299	324	105	38
	52,5%	34,9%	8,7%	2,8%	1,0%
Webes e-mail címen (freemail, yahoo stb.)	952	1742	726	224	74
	25,6%	46,9%	19,5%	6,0%	2,0%
Előfizetéses e-mail címen	2517	790	267	108	36
	67,7%	21,2%	7,2%	2,9%	1,0%

Az e-mailen kapcsolatot tartó partnerek száma még nem ad képet arról, hogy milyen kiterjedt egy tanár szakmai kommunikációja, ezért külön megkérdeztük, hogy kikkel, milyen módon beszélik meg tanítási tapasztalataikat (10. táblázat). Az eredmény nem igazolja a tanári pálya elszigeteltségéről korábban kialakított képet, az arányok élénk szakmai kommunikációt tükröznek, bár ennek tartalmára, mélységére nem mutatnak rá.

10. táblázat • Szakmai beszélgetopartnerek
Partner vagy fórum	%
1-2 kolléga	90,9
Munkaközösség	81,3
Tantestület	74,2
Iskolán kívüli kollégák	66,3
Szakmabeli barátok	75,3
Internetes fórum	7,3
Levelezőlista	8,5

Tanári attitűdök a számítógép-használattal kapcsolatban

Az igazgatókhoz hasonlóan a tanárokat is megkérdeztük, hogy véleményük szerint miben és mennyire segítheti a számítógép az iskolai munkát (11. táblázat). A válaszokat a nem alkalmas és a nagyon alkalmasvégpontú ötfokú skálán kellett elhelyezni. A tanárok is az adminisztrációban látják a legnagyobb segítséget, 93%-uk a két legmagasabb érték valamelyikét jelölte meg, és alig akad (2,7%, a két kérdésre válaszolva összesen 87 fő), aki egyáltalán nem bízik a számítógép ilyetén hasznosságában.

11. táblázat • A számítógép hasznossága az iskolai munkában (%)
	Nem (0)	1	2	3	Nagyon (4)
Adminisztráció
Tanuló-nyilván-tartás	1,5	1,6	4,9	16,6	75,4
Jelentések, statiszti-kák készítése	0,9	1,4	3,8	16,4	77,5
Átlagosan	1,2	1,5	4,4	16,5	76,5
2-2 szélső érték átlagát összevon-va	2,7		4,4		93,0
Mérés-értékelés
Tesztelés, számon-kérés	2,5	5,5	18,7	35,6	37,8
Az eredmé-nyek nyilván-tartása és elemzése	1,5	2,9	9,1	27,5	58,9
Átlagosan	2	4,2	13,9	31,6	48,4
2-2 szélső érték átlagát összevon-va	6,2		13,9		80,0
Tanári munka, tanítás
A tanárok felkészü-lése	1,2	2,9	19,2	41,4	35,4
Tanári magyará-zat, szemlél-tetés	2,3	5,7	22,3	39,3	30,4
A tanárok szakmai fejlődése	1,3	3,3	19,4	40,9	35,1
A tanulók munkájá-nak szervezé-se	6,5	16,3	34,2	27,5	15,5
A feladatok kiadása és beszedése	13,2	19,6	28,8	24,3	14,2
Átlagosan	4,9	9,6	24,8	34,7	26,1
2-2 szélső érték átlagát összevon-va	14,5		24,8		60,8
Diákmunka, tanulás
Felkészü-lés a tanórára, vizsgára	2,6	7,3	28,6	39,1	22,4
Egyéni kutató-munka, tehetség-gondozás	2,1	3,8	11,6	31,8	50,8
Egyéni gyakorlás, fejlesztés	2,3	7,6	23,3	38,0	28,7
Kiselőadás	3,2	4,7	14,4	34,7	43,1
Koopera-tív munka órán és óra után	6,8	11,3	27,3	34,6	20,0
Projekt-feladat órán és óra után	8,6	9,8	20,0	33,9	27,8
Átlagosan	4,3	7,4	20,9	35,3	32,1
2-2 szélső érték átlagát összevon-va	11,7		20,9		67,5
Kapcsolattartás
Szülőkkel	29,1	23,6	25,1	13,9	8,2
Tanárok és diákok	21,3	23,2	25,0	19,2	11,3
Diákok egymással	9,0	9,8	20,5	30,3	30,4
Tanárok egymással	7,0	7,9	18,9	32,1	34,1
Átlagosan	16,6	16,1	22,4	23,9	21,0
2-2 szélső érték átlagát összevon-va	32,74		22,4		44,9

A számítógép szerepe a tanári munkában

A tanári munka terén sokkal kevésbé ítélik hasznosnak a számítógépet. A válaszadók 60%-a jelölte be a két felső érték valamelyikét, és 14,5%-uk könnyedén el tudja képzelni nélküle a tanári munkát (0-1). Az igazgatók válasza is hasonló volt, bár ott az alsó érték csak 9%. A tanulók munkájának szervezése, valamint a feladatok kiadása és beszedése jelentősen csökkenti az átlagot. Ezeket a tevékenységeket ma még nagyon kevés iskolában oldják meg a számítógép segítségével, és sokan nem is láttak még olyan szoftvereket, amelyek erre alkalmasak.

A számítógép szerepe a tanulók munkájában

A válaszadók kissé hasznosabbnak ítélik számítógépet a diákok munkájában, mint a tanárokéban. A legkedvezőbb értékeket az egyéni kutatómunka és a kiselőadás kapta, holott a gyakorlatban még nem jellemző ez a feladat számítógéppel. Meglepő a kooperatív feladatok és a projektmunka magas értéke. Ez bizonyára nem a gyakorlatból táplálkozik, hiszen ezek a munkaformák alig szerepelnek a mindennapi módszertani repertoárban. Érdekes, hogy a tanárok körülbelül egyharmada minden tanulói tevékenység esetében a 3-as értéket jelölte meg, elképzeléseik tehát pozitívak, ha a gyakorlatra még nem is hatnak kellően.

A számítógép szerepe a kapcsolattartásban

A kapcsolattartásban kapta a számítógép a legalacsonyabb értékeket, különösen azokban az esetekben, amikor az oktatási hierarchia eltérő fokai közötti kommunikációról van szó (tanár – szülő; tanár – diák). A diákok egymás közötti, valamint a tanárok között folytatott számítógépes kommunikációt sokkal hasznosabbnak, valószínűleg sokkal elképzelhetőbbnek tartják. A kommunikációban betöltött szerep összesített felső értéke körülbelül 45%, ami azt vetíti előre, hogy a gyakorlat valószínűleg fel fog nőni ehhez a képhez.

A számítógép-használat jelentősége tanulás közben

Ma már nincs vita abban, hogy a számítógép eszközszerű használatát, a digitális írástudást az iskolában kell elsajátítani. Az igazgatókat és a tanárokat is megkérdeztük, hogy szerintük miért fontos már az iskolában megbarátkozni az informatikai kultúrával és a digitális munkamódszerekkel. Kilenc válaszlehetőséget kínáltunk, ezekből többet is meg lehetett jelölni, de nem kellett az egyes válaszokat (célokat, indokokat) értékelni (12. táblázat). Az igazgatói válaszok összesítésével felállított sor- és értékrend csak két esetben tér el a tanároknál: az igazgatók kétszer olyan fontosnak tartják az alkalmazkodást az iskolát környező valósághoz és a megfelelő szórakozást is, mint a tanárok.

12. táblázat • Miért szükséges megbarátkozni az iskolában az informatikai kultúrával (%)
Miért fontos, hogy a diákok megbarátkozzanak az informatikai kultúrával és a digitális munkamódszerekkel?	Igazgatók	Tanárok
A tanulást (is) szolgálják	84,0	85,5
Motiválóak, szívesen dolgoznak így a tanulók	81,7	80,6
Így könnyebben megszerzik a szükséges információkat	77,4	72,4
Így könnyebben eligazodnak az információs társadalomban	77,1	73,5
Így az iskola közelebb kerül a környező valósághoz	71,5	30,7
Így könnyebben találnak megfelelő szórakozást	70,9	31,5
A tanulási képesség fejlődését (is) szolgálják	59,3	57,8
Felkészítenek a munkahelyeken elvárt munkamódszerekre	58,6	55,1
Így könnyebben kielégíthetik érdeklődésüket	53,9	55,3

Fenntartások – negatív képzetek

A tanárokat is megkérdeztük, milyen veszélyeket látnak a számítógép-használatban. Ugyanazokat az állításokat kellett minősíteniük, mint az igazgatóknak (13. táblázat). Ők is jelentősnek ítéltek minden problémát, de kiugróan magasabb értéket adtak annak a veszélynek, hogy a tanulók munka és tanulás helyett kész anyagokat töltenek le az internetről. Míg ez az érték az igazgatóknál csak 3,7% volt, a tanároknál 84,6%. Ezenkívül csak egy veszélyforrás megítélésében bizonyultak borúlátóbbnak a tanárok, akik 4,4%-kal nagyobb esélyt látnak arra, hogy a számítógép-használat beszűkíti a tanulók érdeklődését (59,8%). A többi esetben jelentéktelen, mindössze 1–3%-kal kisebb érték keletkezett a veszélyt feltételező válaszok összesítésével, mint a vezetők esetében. Azok is bátran nyilatkoztak a veszélyekről, akik maguk nem használnak számítógépet, a nem tudom válaszok aránya általában 2-3%, ez csak a szóbeli kommunikáció szerepének (11%) és a rossz szándékú idegeneknek való kiszolgáltatottság megítélésében (6,3%) magasabb. Kevesen vannak, akik semmilyen veszélyt nem látnak a számítógép-használatban (1,8-9,7%), az érdeklődés beszűkülésétől egyáltalán nem tart a válaszadók 15,2%-a. A nyitott kérdésben legtöbben a számítógép egészséget és személyiséget károsító hatásairól írtak: a szem- és gerincproblémákról, a fokozódó mozgáshiányról, a játékok agresszivitásáról, arról, hogy nagy a függővé válás veszélye. Megemlítették azt is, hogy a számítógépes gyakorlat hatására hozzászokhatnak a tanulók ahhoz, hogy név nélkül mondjanak véleményt.

13. táblázat • Vélemények a számítógép- és az internethasználat veszélyeirol (%)
Veszélyforrás-e?	Igazgatói igen	Tanári igen
Ellenőrizetlen információkat használnak fel a tanulók	91,2	87,9
Csökken a szóbeli kommunikáció szerepe	88,8	86,3
Romlik a nyelvi kifejezőképességük	82,5	81,4
Nem tanulnak meg szépen írni	77,4	73,3
Virtuális világban élnek a valóság helyett	76,8	73,5
Kevesebb társas kapcsolatot létesítenek	70,2	69,7
Elidegeníti egymástól a tanulókat	67,9	66,2
Ki vannak szolgáltatva a rossz szándékú idegeneknek	66,8	65,7
Beszűkíti az érdeklődésüket	55,4	59,8
Munka és tanulás helyett kész anyagokat „szereznek”	3,7	84,6

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy van-e összefüggés a tanárok informatikai énképe és a veszélyekkel kapcsolatos attitűdök között. A számítógép elidegenítő hatása az egyik legismertebb ellenérv a használattal szemben. Azok között, akik nincsenek felkészülve a számítógép tanítási célú felhasználására, nagyobb arányban vannak olyanok, akik ezt igazi veszélynek látják, illetve akik nem tudnak véleményt alkotni, mint a náluk pozitívabb énképpel rendelkezők esetében.

Az internetes plágium esetét külön is megvizsgáltuk, hiszen itt nagy volt az eltérés az igazgatók és a tanárok véleménye között. Szerettük volna árnyalni a képet, de nem találtunk jelentős eltérést abban, ahogyan a különböző énképű tanárok ezt a kérdést megítélték.

Elvárások az órai számítógép-használattal kapcsolatban

A kérdőívet kitöltő tanárok iskolájában az oktatás minden szereplője részéről felmerül az órai számítógép-használat igénye. Legkevesebbet a szülők és a fenntartó ezzel kapcsolatos véleményéről tudnak a tanárok, a válaszok tanúsága szerint az iskolavezetés, majd a tanárok, illetve a tanulók oldaláról jelentkezik a legerősebb igény. Az igazgatói kérdőívek tanúsága szerint csak a vezetők egyharmada várja el, hogy a tanárok többsége viszonylag gyakran használjon számítógépet az órákon, míg a tanári válaszok szerint ez az elvárás 78,6%. A pedagógiai programban – amennyire a tanárok erre emlékeznek – az esetek 58,2%-ában szerepel a számítógép tanórai használata az informatikaórán kívül más órákon. A vezetői elvárások elemzése során ez az érték 43,2% volt. Az igazgatói és a tanári válaszok ellentmondása azt mutatja, hogy a tanárok érzik a kor vagy a társadalom nyomását, és rávetítik ezt az iskolai elvárásokra is. Ugyanakkor bizonyos verbális megnyilatkozásokat valószínűleg szigorúbban értelmeznek, mint maguk a vezetők, akik ezeket a jelzéseket adják.

A tanórai számítógép-használat tárgyi feltételei

Az iskola informatikai felszereltségével egy másik kérdőív foglalkozott, amelynek feldolgozása az OKM kompetenciájába tartozik, ám a tanárokat is megkérdeztük, hogy a számítógép tanórai használatára mennyire felelnek meg a technikai feltételek iskolájukban.

A helyszín és az eszköz

A számítógép-használat egyik alapvető feltétele az, hogy az iskola rendelkezzen megfelelő eszközökkel, a tanárok és a tanulók pedig hozzáférjenek ezekhez. A felmérés azt mutatja, hogy a számítógép-használat leggyakoribb helye még mindig a számítástechnika-terem, a tanárok majdnem fele (48,8%) tartott itt számítógéppel segített tanórát a válaszadás évében. Ezt követi a tanteremben, laptoppal tartott óra (29,4%), és majdnem ugyanennyien tartottak számítógépes órát a könyvtárban is (28,5%). A szaktanteremben stabil asztali géppel (21,3%), majd a szaktanteremben laptoppal tartott órák (19,2) következnek a sorban. Valószínűleg azért került utolsó helyre a tanteremben stabil asztali géppel tartott órák aránya, mert ehhez vannak meg legkevésbé a technikai feltételek (16,7%). A laptopok használata már egyáltalán nem ritka.

Az iskola felszereltsége az egyes tevékenységek szempontjából

A tanárok általában tájékozottnak mondták magukat a feltételeket illetően, csak a számítógéppel segített kreatív és kooperatív csoportmunka tekintetében voltak bizonytalanabbak, valószínűleg azért, mert ez az igény sokukban még nem merült fel, nem gondolták át a helyzetet a feladat tükrében. Nagyon érdekes és semmivel nem indokolható módon a tanári prezentáció tűnik a legkevésbé kivitelezhetőnek, holott már sok erre alkalmas mobil eszköz van az iskolákban. Az első három tevékenység esetében az iskolák 10%-ában kiválóak a feltételek, és legalább az iskolák felében minden felsorolt feladat megoldható (12. ábra).

12. ábra • A megfelelő feltételek aránya egyes tanórai tevékenységekhez

Ajánlások

A felmérés jó alapot szolgáltat annak a folyamatnak a monitorozásához, amelyben az informatikai eszközök egyre inkább teret nyernek az oktatásban, a tanítás és a tanulás folyamatában. Megmutatja, hogy 2006-ban, az SDT bevezetése után rövid idővel milyen elvárások és attitűdök tapasztalhatók a vezetők részéről, mennyire érzik magukat felkészültnek a pedagógusok az IKT tanórai használatára, illetve milyen feladatokra és milyen gyakorisággal használták a számítógépet a 2005/2006-os tanévben. Fontos, hogy a felmérés ismétlődjék, valóban kövesse a folyamatok alakulását, és befolyással legyen a szükséges döntésekre.

Ilyen szükséges döntés például a valóban minőségi módszertani képzések számának növelése, a mentorrendszer kialakítása (tapasztaltabb segítő tanárok hálózatának megszervezése), a jó gyakorlat terjesztése különösen bemutató órák formájában, akár videón is, valamint az is, hogy szülessenek kézikönyvek, segédanyagok.

Fontos, hogy az informatikai írástudás, az informatikai és kommunikációs kultúra mint kiemelt fejlesztési terület valóban megjelenjen az iskola pedagógiai dokumentumaiban, és kialakuljon a megvalósítás gyakorlata is. Ennek érdekében az iskolák önértékelésének képezze részét az informatikai eszközök fenntartható fejlesztésének terve, a tanárok és a tanulók hozzáférésének és biztonságos internethasználatának szabályozása és ösztönzése. Javasoljuk az angol gyakorlat, valamint a magyar Ökoiskola-modell mintájára az ICT Quality Label vagy ICT Mark rendszer kidolgozását és bevezetését, természetesen valamilyen magyar elnevezéssel.

Az SDT-ben a további fejlesztésekkel párhuzamosan vagy akár azok rovására is meg kell történnie a már publikált anyagok folyamatos felülvizsgálatának és javításának. A rendszer működését folyamatosan egyszerűbbé kell tenni, hogy alapvető funkcióit külön képzés nélkül, egymástól és egyedül próbálkozva is megérthessék és elsajátíthassák a pedagógusok. A korszerű pedagógiai alapelvek és szempontok érvényesülését a pályázati kiírások megfogalmazásában, a tananyagfejlesztés során, illetve az SDT-keretrendszer fejlesztésének és napi működtetésének területén is megfelelő számú állandó szakértővel kell biztosítani. Csak így érhető el, hogy az SDT a fejlesztés volumenének megfelelő súllyal szolgálhassa a közoktatás modernizációját.

Hivatkozott irodalom

Kerber Zoltán (szerk., 2004): Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Kerber Zoltán (szerk., 2006): Hidak a tantárgyak között. Kereszttantervi kompetenciák és tantárgyközi kapcsolatok. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

KIR (2003): Közoktatási informatikai felmérés, gyorsjelentés. Educatio Kht., Közoktatási Információs Iroda, Budapest, Kézirat.

Microsoft éves informatikai mérések 2004., 2005., 2006. Microsoft Magyarország, Budapest, Kézirat.

Tóth Éva (2000): A számítógép mint a tanárok kommunikációs eszköze. In Tanulás-tanítási módszerek fejlesztése. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-tot-szamitogep (Letöltve: 2008.02.26.)

Felhasznált irodalom

Harnessing Technology: Transforming learning and children’s service’s DfEL. London, 2005.http://www.dfes.gov.uk/publications/e-strategy/

Impact of ICT in schools: a landscape review. BECTA, London, 2007. jan. 9.http://publications.becta.org.uk/display.cfm?resID=28221&page=1835

Kőrösné Mikis Márta: Az IKT innovatív iskolai gyakorlatának vizsgálata nemzetközi kitekintésben. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 7–8. sz. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-07-it-Korosne-Informacios

Virtual Learning Environments for European Schools. EU, Brüsszel, 2003.http://insight.eun.org/ww/en/pub/insight/misc/specialreports/vle.htm

What is the self-review framework? BECTA, London, 2007. jan. 19.http://publications.becta.org.uk/display.cfm?resID=28629&page=1835

What the Research Say about ICT and Whole School Improvement. Becta, London, 2005.

Footnotes

1. ^ Várhatóan az OKM.
2. ^ Az IKT betűszó az információs és kommunikációs technológiák rövidítése, általában a számítógépet és a hozzá kapcsolható eszközöket értjük alatta. Tágabb értelmezésébe a mobil technológiák, valamint a televízió és a rádió is beletartozik.
3. ^ Információs technológia az általános iskolákban HU2002/000-315-01-05 és HU2003/0045-347-000-05-04 számú Phare-pályázatok. 
4. ^ European Computer Driving Licenceázatok.
5. ^ Blog: számítógépes interaktív napló. 
6. ^ Az eTwinning hazai honlapja: http://www.etwinning.hu
7. ^ Bővebb információ az Apertus honlapján: http://portal.apertus.hu/index.php/doc/Display?doc_id=90
8. ^ A Jelentés nem tesz különbséget, hogy a tanár vagy a diákok használják-e a gépet, minden bizonnyal mindkét alkalmazás benne van ebben a számban.
9. ^ Szükséges ismételten hangsúlyozni, hogy a gyakorlott felhasználókat kértük válaszadásra, így a kép kedvezőbb az országos átlagnál, amelyről nincs adatunk.
10. ^ Sulinet, eTananyag? http://www.sulinet.hu/tart/kat/Ra