Author

Nemzetközi együttműködésben megvalósuló doktori képzések mint a szervezeti tanulás forrásai

IRODALOM

Aerden, A., Braathen, K. és Frederiks, M. (2010): Joint programmes: Too many cooks in the kitchen? European Consortium for Accraditation. Letöltés: http://ecahe.eu/w/images/c/c0/Eca-publication---joint-programmes-too-man... (2018. 03. 10.)

Asgary, N. és Robbert, M. A. (2010): A cost-benefit analysis of an international dual degree programme. Journal
of Higher Education Policy and Management
, 32. 3. sz. 317–325.

Bakacsi Gyula és Gelei András (1999): Szervezeti tanulás – tanulószervezet. In: Bakacsi Gyula és mtsai
(szerk., 2004): Stratégiai Emberi Erőforrás Menedzsment. KJK, Budapest. 307–346.

Bátyi Emese (2014): A bolognai folyamat és a doktori képzés. Publicationes Universitatis  Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus. 32.  21–37. Letöltés: http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_32_2014/ISSN_0866-6032_to... (2017. 12. 10.)

Berács József (2012): Nemzetköziesedés, nemzetközi piacorientáció. In: Hrubos Ildikó (szerk.): Elefántcsont-
toronyból világítótorony. A felsőoktatási intézmények misszióinak bővülése, alakulása.
Aula, Budapest. 133–179.

Berács József (2018): Nemzetköziesedés és hallgatói mobilitás. In: Kováts Gergely és Temesi József (szerk.):
A magyar felsőoktatás egy évtizede. 2008–2017. NFKK, Budapest. 147–170. Letöltés: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3302/1/MF_2008-2017.pdf (2018. 03. 14.)

Billet, S. (2010): Workplace Learning Frameworks. In: Peterson, P., Baker, E. és McGaw, B. (szerk., 2010):
International Encyclopedia of Education. 1. kötet. Elsevier, Oxford. 58–63.

Blakemore, M. és Burquel, N. (2012): EMQA – Erasmus Mundus Quality Assessment Handbook of excellence – Doctoral Programs. Letöltés: http://emqa.eu/Downloads/Handbook%20of%20Excellence%202012%20-%20Doctora... (2018. 03. 06.)

Burquel, N., Shenderova, S. és Tvogorova, S. (2014): Joint Education Programmes between Higher
Education Institutions of the European Union and Russian Federation.
Európai Bizottság, Brüsszel.
Letöltés: https://www.researchgate.net/profile/Nadine_Burquel2/publication/2721687... (2018. 03. 10.)

Cohen, W. és Levinthal, D. (1990): Absorptive Capacity. A New Perspective on Learning and Innovation. Administrative Science Quarterly. 35. sz. 128-152.

de Rosa, A. S. (2008): New Forms of International Cooperation in Doctoral Training: Internationalisation and the International Doctorate – One Goal, Two Distinct Models. Higher Education in Europe, 33. 1. sz. 3–25.

de Wit, H., Hunter, F., Howard, L. és Egron-Polak, E. (2015): Internationalisation of Higher Education.
European Parliament Policy Department, Brüsszel. Letöltés: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/540370/IPOL_STU(2015)540370_EN.pdf (2017. 12. 01.)

EUA (2005): Doctoral Programmes for the European Knowledge Society. Report on the EUA Doctoral Programmes Project. European University Association, Brüsszel. Letöltés: http://www.eua.be/eua/jsp/en/upload/Doctoral_Programmes_Project_Report.1... (2018. 03. 14.)

EUA (2010): Salzburg II Recommendations. European Universities’ Achievements Since 2005 in Implementing the Salzburg Principles. European University Association, Brüsszel. Letöltés: http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/Salzburg_II_Recom... (2018. 03. 14).

EUA (2015): The European Higher Education Areain 2015: Bologna Process Implementation Report. EUA, Brüsszel.

Európai Bizottság (2016): Horizon 2020 Work Programme 2016–2017: 3. Marie Skłodowska-Curie Actions. Európai Bizottság, Brüsszel. Letöltés: http://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/wp/2016_2017/ma... (2018. 02. 18.)

Fazekas Ágnes (2014): A szervezeti jellemzők hatása a fejlesztési programok iskolai szintű megvalósulására.
Neveléstudomány, 4. sz. 43–66. Letöltés: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_4_43-... (2018. 03. 14.)

Gömöri János (szerk., 1999): A Borostyánkő út. Scarbantia Társaság, Sopron.

Halász Gábor (2010): A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban. In: Drótos György és Kováts Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment. Aula, Budapest. 13–31. Letöltés: http://halaszg.ofi.hu/download/BCE_(teljes)_(2010).pdf (2017. 11. 29.)

Halász Gábor (2012): Az oktatás az Európai Unióban – Tanulás és együttműködés. Új Mandátum, Budapest.

Hénard, F., Diamond, L. és Roseveare, D. (2012): Approaches to internationalisation and their implications for strategic management and institutional practice. OECD IMHE Institutional Management in Higher Education, Párizs. Letöltés: http://search.oecd.org/edu/imhe/Approaches%20to% 20internationalisation%20-%20final%20-%20web.pdf (2017. 12. 17.)

Horváth László (2017): A szervezeti tanulás és az innováció összefüggései a magyar oktatási rendszer alrendszeriben. Neveléstudomány, 4. sz. 44–66. Letöltés: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2017/nevelestudomany_2017_4_44-... (2018. 03. 13.)

Hrubos Ildikó (2014): Verseny – értékelés – rangsor. Educatio, 23. 4. sz. 541–549. Letöltés: http://epa.oszk.hu/01500/01551/00070/pdf/EPA01551_educatio_2014_04.pdf (2018. 03. 13.)

Huber, G. P. (1991): Organizational Learning. The Contributing Processes and the Literatures. Organization Science, 2. sz. 88–125.

Kasza Georgina (2017): A felsőoktatás nemzetközivé válása: reflexiók és megközelítések a nemzetközi szakirodalomban. In: Kereszty Orsolya, Kovács Zsuzsa és Kraiciné Szokoly Mária (szerk.): A felnőttek tanulásának és képzésének meghatározó trendjei. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 49–66.

Kezar, A. (2005): What campuses need to know about organizational learning and the learning organization.
New Directions for Higher Education, 131. sz. 7–22.

Knight, J. (2008): Joint and Double Degree Programmes: Vexing Questions and Issues. The Observatory, London. Letöltés: http://ecahe.eu/w/images/c/cc/Joint_and_double_degree_programmes_-_vexin... (2018. 03. 14.)

Knight, J. (2011): Doubts and Dilemmas with Double Degree Programs. Globalisation and Internalisation of Higher Education, 8. 2. sz. 297–312.

Kovács István Vilmos, Tarrósy István és Kovács Krisztina (2015): A felsőoktatás nemzetköziesítése. Kézikönyv a felsőoktatási intézmények nemzetközi vezetői és koordinátorai számára. Tempus Közalapítvány, Budapest. Letöltés: http://www.tka.hu/docs/palyazatok/a-felsooktatas-nemzetkoziesitese-c-kia... (2017. 12. 01.)

Michael, S. O. és Balraj, L. (2003): Higher Education Institutional Collaborations: an analysis of models of joint degree programs. Journal of Higher Education Policy and Management, 25. 2. sz. 131–145.

Nerad, M. és Heggelund, M. (szerk., 2011): Toward a global PhD? Forces and Forms in Doctoral Education Worldwide. University of Washington Press, Washington.

Obst, D., Kuder, M. és Banks, C. (2011): Joint and Double Degree Programs in the Global Context – Repont on an International Survey. Institute of International Education. Letöltés: http://blog.univ-provence.fr/gallery/32/Joint%20and%20Double%20Degree%20...
(2017. 04. 10.)

OECD (2016): Trends Shaping Education 2016. OECD Publishing, Párizs. Letöltés: http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/trends-sh... (2017. 02. 27.)

Rauhvargers, A., Deane, C. és Pauwels, W. (2009): Bologna Process Stocktaking Report 2009. 

Sántha Kálmán (2010): A trianguláció és az MTMM-mátrix kapcsolata a pedagógiai kutatásban. Iskolakultúra, 7–8. sz. 54–62.

Senge, P. M. (1990): The Fifth Discipline. The Art & Science of The Learning Organization. Random House, London.

Suddaby, R. (2006): From the editors: what grounded theory is not. Academy of Management Journal, 49. 4. sz. 633–642.

Sursock, A. és Smidt, H. (2010): Trends 2010: A decade of change in European Higher Education. European University Association, Brüsszel. Letöltés: http://www.eua.be/Libraries/higher-education/trends2010.pdf?sfvrsn=0 (2018. 01. 14.)

Svetlik, I. és Braček, L. A. (2016): The impact of the internationalisation of higher education on academic staff development – the case of Slovenian public universities. Studies in Higher Education, 41. 2. sz. 364–380.

Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, Budapest.

Teo, H. H., Wang, X., Wei, K. K., Sia, C. L. és Lee, M. K. O. (2006): Organizational Learning Capacity and Attitude Toward Complex Technological Innovations: An Empirical Study. Journal of the American Society for Information Science and Technology. 57. 2. sz. 264–279.

Varga Bálint (2014): Az Erasmus Mundus közös mesterképzések: Jó gyakorlatok az ELTE példáján keresztül. In: Őrsi Gábor (szerk.): Tudásexport: A felsőoktatás nemzetköziesítésének eszközei. Campus Hungary esettanulmányok 2014. Balassi Intézet, Budapest. Letöltés: http://www.campushungary.hu/rolunk/sajtoszoba/kiadvanyok (2018. 01. 19.)

Vera, D., Crossan, M. és Apaydin, M. (2011): A Framework for Integrating Organizational Learning, Knowledge, Capabilities, and Absorptive Capacity. In: Easterby-Smith, M. és Lyles, M. A. (szerk.): Handbook of Organizational Learning and Knowledge Management. John Wiley and Sons Ltd, Chichester, 153–182.

Yin, R. K. (2003): Case study research design and methods. Sage Publications, Thousand Oaks, CA.