NAT 2002 – Vitaanyag

Tanulva a múltból és készülve a jövőre az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság – civil kezdeményezésként – elvégezte az 1995-ben kormányrendeletben kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT-1995) felülvizsgálatát. Tette ezt abból a megfontolásból, hogy a NAT-1995 pozitív vonásait felerősítse, ellentmondásait pedig feloldja. Szükségesnek tartotta újragondolni azokat a műveltségi alapokat, amelyek garanciát jelentenek egy demokratikus, a tudáshoz való hozzáférést mindenkinek egyenlő mértékben biztosító iskolarendszer számára. A szakmai okokon kívül a kezdeményezőket feljogosítja erre az a körülmény is, hogy a hatályos közoktatási törvény előírja a miniszter részére a NAT tartalmi felülvizsgálatát.^[1]

A NAT revíziójának legfontosabb célja, hogy a magyar közoktatás tartalmi szabályozása révén ténylegesen érvényesüljön a helyi körülményekkel, feltételekkel összhangban álló intézményi és pedagógusi önállóság, amelynek során az iskolák, tantestületek, pedagógusok felelősen dönthetnek újabban vagy régebben kidolgozott, alkalmazott vagy eredeti pedagógiai programjaikról, tanterveikről, taneszközeikről. A revízió ezért arra irányul, hogy a NAT alaptantervi jellege kidomborodjon, megerősödjön. Következésképpen lehetővé válik az 1999-es törvénymódosítással létrehozott, túlszabályozó hármas rendszer (alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv) különösebb zökkenők nélküli egyszerűsítése, a helyi tantervek mozgásterének bővítése, a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetése. Így reményeink szerint néhány éven belül meghonosodhatna a nyugat-európai közoktatási gyakorlatban széles körben terjedő, flexibilis szabályozási rendszer.

Ez a szabályozási rendszer kétpólusú (központi, helyi) és háromszintű.

A tartalmi szabályozás szintjei és jellemzői

1. Alaptantervi szint (Nemzeti alaptanterv)	Műveltségi területek szerint kidolgozott képességek és ismeretek rendszere
2. A programok szintje	Személyiségfejlesztéssel, műveltségközvetítéssel kapcsolatos akkreditált programok
3. A helyi tantervek szintje	Az iskola intézményi egyediségét kifejező, átfogó nevelési-oktatási program

Az alaptantervi szint, a Nemzeti alaptanterv szintje tíz műveltségi területet és hét kereszttantervet tartalmaz (az iskolai nevelés-oktatás közös követelményeit). Elsősorban a kívánatosnak tartott ismeretek és képességek hasznosíthatósága, munkaerő-piaci értéke felől közelíti meg az iskolai tudást és műveltséget. Ez a szint egyben a programok koordinációját is szolgálja.

A programok szintje az alaptantervben megjelenített értékek, nevelési elvek, ismeretek és képességek transzformált pedagógiai programjait tartalmazza. A programok sokfélesége lehetővé teszi az iskolák számára, hogy flexibilisen oldják meg nevelési-oktatási feladataikat. Az adaptálható, választható programokat pedagógiai kutató intézetek, szakértők és alkotó iskolai műhelyek készítik, melyeket központi minősítő bizottság (előzetesen elfogadott szempontok alapján) hagy jóvá.

A helyi tantervek szintje teret nyit a tartalommal kapcsolatos szakmai döntések helyi meghozatalához. Mozgósítja a tantestület innovatív energiáit, elősegíti a tantárgyi programok fejlesztését, és támogatja az intézményi önfejlesztés és önértékelés technikáit.

A Nemzeti alaptanterv revíziójára az Eötvös Társaság háromtagú szerkesztőbizottságot kért fel. A szerkesztőbizottság megfogalmazta a változtatás koncepcióját, és tanárokat, tantervi szakértőket kért fel, hogy ezt a koncepciót a NAT-1995 tíz műveltségi területén érvényesítsék. A vitaanyag egy tájékoztató jellegű bevezető fejezetet, a hét kereszttantervet és a tíz műveltségi terület fejlesztési követelményeit fogja át.

A NAT-1995 szerkezetén és tartalmán több – néhány esetben radikális – változtatást végeztünk. A legfontosabbak ezek közül a következők.

„Fogyókúra” ~ A kritikusok mindig is emlegették, hogy a NAT-1995-ben túlságosan sok a követelmény, ami az iskolák jelentős részében – és éppen a hátrányos helyzetűekben – a tanulók túlterheléséhez vezet, leszűkíti a helyi mozgásteret, és formálissá teszi a NAT alkalmazását. Ezért fontos feladatnak tekintettük a NAT-1995-ben megfogalmazott követelmények átstrukturálását, átalakítását. Következésképpen a tíz műveltségi területnél feltüntetett részletes követelmények nagy részét a szakértők elhagyták, illetve a fontosabb elemeket az általános fejlesztési követelmények közé emelték át.

Képesség-központúság ~ A tanulás kognitív felfogásának megfelelően a NAT-2002-ben igyekeztünk kiemelni a képességek fontosságát, különös tekintettel a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplexitás és az információk kezelésével kapcsolatos képességekre (kulcskompetenciák). Abból indultunk ki, hogy a képességfejlesztés útjai-módjai igen különbözők lehetnek, sokféle ismereten, az ismeretek változatos kombinációin alapulhatnak, így azok részletes megfogalmazása és állami előírása szükségtelen. Ezen elv érvényesítése érdekében a munka során a szakértők a NAT-1995 műveltségi területek első részét, az általános fejlesztési követelményeket módosították vagy újrafogalmazták.

Közös követelmények ~ A képességkoncepció értelmében a műveltségi területek közös követelményeinek (kereszttantervek) tantervi szerepe és fontossága is jelentősen megnőtt.

Tartalmi prioritások ~ A tíz műveltségi terület közül a NAT-2002-ben társadalmi fontosságuk miatt előnyben részesítettük a modern idegen nyelvek (főként az angol nyelv) és az informatika tanítását. Elképzelésünk szerint mindkét műveltségi terület kezdő évfolyama előbbre kerül, és tanítási ideje növekedik.

Az iskolai műveltség integratív és interdiszciplináris szemlélete ~ Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek sokféle új megjelenési formája és a társadalom számos kihívása a megszokottól eltérő feladatokat jelent az iskola, a pedagógusképzés és továbbképzés számára. Olyan tudásfajták jelentek meg, melyek nem sorolhatók be a tudományok jelenlegi rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak konstruálására. Ezt a tartalmi fejlődést főként a természettudományok, az embertudományok és a művészetek területén észlelhetjük. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és az interdiszciplináris tantervi szemlélet a tanulók érdeklődéseit és tapasztalatait is figyelembe veszi, ezért jelentősége a tanulás iránti motiváció szempontjából is tagadhatatlan.

A középiskolai oktatás expanziója ~ Tekintettel arra, hogy a közoktatási törvény 1996. évi módosítása {131. § (3)} előírja a tankötelezettség meghosszabbítását a 18. életévig, és tekintettel arra is, hogy az érettségiig tartó középiskolai oktatás kezd általánossá válni (vélhetőleg 4-5 éven belül a 16–18 éves korú népesség 75-80%-a járhat érettségit adó középiskolába), szükségesnek éreztük a második NAT-ciklus két évvel való meghosszabbítását. Így a NAT-2002 két ciklusa átöleli az alapozó oktatást (1–6. évfolyam) és a középiskolai oktatás alsó és felső szakaszát (7–12. évfolyam). A második ciklus tartamának növelése reményeink szerint elő fogja segíteni a középiskolázás további expanzióját, az alapműveltségi és az érettségi vizsgakövetelmények megfogalmazását, és közvetve jótékonyan hat majd a felsőoktatás minőségi kitágítására és a felnőttképzés új útjainak meghonosítására is.

Az iskolai oktatás közös értékei

A NAT-2002 követelményeit meghatározzák az alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek.

A NAT-2002 követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Másrészt a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1–12. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.

A NAT-2002 nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

A NAT-2002 a követelmények meghatározásánál ugyanakkor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

A dokumentum – a fentiekkel összhangban – figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A NAT-2002 a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel.

Egységes alapokra épülő differenciálás

A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez.

A NAT-2002 nemcsak megengedi a különböző tantervi változatok, tankönyvek és taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részének tekinti.

A NAT-2002-ben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A NAT-2002 a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül: helyi tanterve) nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT-2002 tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A NAT-2002 fejlesztési követelményei

A NAT-2002 a tíz műveltségi és a hét kereszttantervi területen – azok tartalmával összefüggő, de a személyiségfejlesztés általános céljainak is megfelelő – fejlesztési követelményeket tartalmaz. Elvárható, hogy az iskolai nevelő, oktató munka során a fejlesztési követelmények a két szakasz végére (6. és 12. évfolyam) teljesüljenek. Ezzel lehetőség nyílik a tanulók tudásának kellő ideig tartó érlelődésére, egyéni fejlődési különbségeinek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempójának a figyelembevételére. A szintek eléréséhez a helyi tantervekben célszerű – esetleg a megadott szakaszhatárokat is módosítva – a rugalmasság, a differenciálás érvényesítése.

A NAT-2002 alkalmazása és a helyi tanterv

A NAT-2002 nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a tantárgyi programok és a helyi tantervek számára. A helyi tanterv a közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az intézmény nevelési-oktatási céljait meghatározó pedagógiai program részeként elsősorban az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, fő témaköreit és követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai követelményeit, a differenciálás módjait, az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket tartalmazza. Ezekhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyainak a programjai. A helyi tantervet az iskolák pedagógusai a tantárgyi programok, a kereszttantervek átvétele, adaptálása útján vagy önállóan állítják össze.

A NAT-2002 és az iskolaszerkezet

A NAT-2002 dokumentumon és az iskolák helyi tantervén alapuló flexibilis szabályozási rendszer az OECD-országokban kialakult képzési szintekhez (ISCED)^[2] illeszkedik. Az 1–6. évfolyam az alapozás szakasza, míg az ezt követő négy évfolyam az alsó középfok, a záró két (három) évfolyam a felső középfok szakasza (7–12. évfolyam). Ebből következően azok a középiskolák, amelyek érettségire készítik fel tanítványaikat, kétféle megoldás közül választhatnak helyi tanterveik elkészítésekor: (1) A 7–12. évfolyamra javasolt fejlesztési követelményeket négy évre osztják el a helyi tanterveikben, és az utolsó két középiskolai évben az érettségi követelmények szerint szervezik meg a tanítást-tanulást. (2) A 7–12. évfolyamra javasolt fejlesztési követelményeket és az érettségi követelményeket hat évre osztják el. (A NAT-2002-ben a 7–12. évfolyamra javasolt fejlesztési követelmények és a jelenleg kidolgozás alatt álló érettségi követelmények egyeztetése és harmonizálása később megoldandó feladat.)

A NAT-2002, mivel egy civil szervezet javaslata, egyelőre nem tartalmazza a tanítási idő szabályozását, de megjegyezzük, hogy a későbbiekben szükség lehet tartalmi prioritásaink (idegen nyelv, informatika) érvényesítésére, valamint az időkeretek európai uniós normákhoz3 való közelítésére.

A vitaanyag szerkesztői és szerzői tisztelettel kérik kollégáikat, hogy vélemény-nyilvánításukkal segítsék elő az „új” NAT szemléletének és szövegének kialakítását.

Budapest, 2002. szeptember