Művészetek

A Művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes kultúra esztétikai jelentéseket is hordozó tartománya. E tág értelmezésből következően több részterületet tartalmaz, amelyek mindegyike céljának tekinti a gyerekek értékek iránti fogékonyságának fejlesztését, az érzékelés, a megértés, a hanggal, képpel, mozgással való kifejezés árnyaltságának fokozását. A művészeti nevelésnek – értékközvetítő jellege folytán – meghatározó szerepe van a kulturális identitás kialakulásában, a csoportkohézió erősítésében, egyszersmind a személyiségfejlesztésben, az önálló, alkotó magatartás kialakításában.

Különböző területeinek közös vonása, hogy többnyire aktív befogadásra, a mélyebb megértést biztosító gyakorlati, sokszor alkotó tevékenységekre épülnek, és a művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására bátorítanak.

A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja különböző területeinek integrációja, különösen pedig az, ha a művészet nem kizárólag izoláltan, önálló tantárgyakban jelenik meg, hanem más műveltségterületeknek is szerves részét képezi.

Az irodalom célja elsősorban az anyanyelvi nevelés és a műértő olvasás fejlesztése. (Követelményeit lásd az Anyanyelv és irodalom műveltségi területnél.) Ez azonban nem zárja ki az irodalomhoz fűződő alkotó viszonyt.

Zene–ének–játék „A zene az ember legősibb kifejezési formája, ősibb, mint a nyelv vagy a képzőművészet; az emberi hangból született, és az égető szükségből, hogy kapcsolatba kerüljünk embertársainkkal.” (Yehudi Menuhin: Az élet rebbenése. Az ember zenéje)

A tánc és dráma kreatív folyamata az együttes élmény révén segíti elő az ember aktivitásának serkentését; ön- és emberismeretének gazdagodását; alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját és beszédének tisztaságát.

A vizuális kultúra célja, az anyanyelvhez hasonlóan, a diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztése a teljes látható világ használata és alakítása révén. A vizuális nevelés feladata azon képességek és készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához szükségesek. A vizuális kultúra tanítása meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára.

A gyerekek a média közvetítésével szerzik információik és élményeik tekintélyes részét. A mozgóképkultúra és médiaismeret a tömegkommunikáció eszközeinek ésszerű használatára, az ismeretszerzés hatékonyságának növelésére készíti fel a tanulókat. Olyan tudás, készség és attitűd fejlesztését teszi lehetővé, amely a kritikus hozzáállást erősíti, következésképpen biztosítja az elektronikus és nyomtatott médiumok felhasználásának nagyfokú kompetenciáját.

Fejlesztési követelmények

Zene–ének–játék

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

 

Az éneklési készség fejlesztése

Gyermekjátékok	Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények
(tematikus csoportosításban)	(tematikus csoportosításban)
Önmegismerés.	Milyennek látják az emberek egymást és önmagukat? (Pl. gúnyos, ironikus dalok.)
Milyenek vagyunk?
Barátságok, ellenségeskedések (pl. névcsúfolók).
Életünk helyszínei: közvetlen, tágabb környezetünk.	Kapcsolat környezetünkkel: otthonunk, házunk, hazánk.
Mit lestek el a gyerekek a felnőttektől?
Hogyan gondozzák a kicsiket?
Milyen leszek, ha nagy leszek?	Az emberi élet szakaszai: a bölcsődaloktól a siratókig.
	Foglalkozások.
Eszközök (sípkészítés, nádi hegedű).	Hangszerek, a csontfurulyától a szintetizátorig és tovább.
Kapcsolat a virágokkal és az állatokkal: dalok névbehelyettesítéssel.	Virágszimbólumok, virágénekek természeti képek értelmezése.
Szerepjátékok, alakoskodások.	Gazdagok – szegények.
A dalok szereplőinek jellemzése.	Zenei karakterek verbális megfogalmazása.
Halandzsa nyelv – távoli és közeli népek játékdalai, eredeti nyelvükön.	A világ zenéi.
Vágyak, varázslások.	Álmaink.
Hétköznapok régen és ma.	Közlekedési eszközök szereplése a dalokban.
Párválasztó játékok.	Az érzelmek fejlődése koronkénti értelmezésben.
	Szerelem.
	A megcsalt férj, feleség.
	Az elhagyott
	Árván maradt.
	Balladák.

 

Ritmikai ismeretek

Játék mind több ritmikai elemmel, egyre változatosabb feldolgozással	• Aszimmetrikus ritmusok.
• hallás után,	• Váltó ütemű dalok.
• kottáról,	• Műzenei szemelvények, jazzritmusok.
• kottakép és hangzásának összekapcsolásával,	• Többszólamú ritmusok.
• olvasás ritmusnévvel,	• A magunk énekéhez a kánon tapsa.
• pontos megszólaltatás különböző „hangszerekkel”.
Kreatív játékok: ritmusdominó, szóban és írásban; ritmuslabda; „emberritmus” „körritmus”; „ritmus-memory”; „kártyafoglaló”

 

A zenei hallás fejlesztése

A hangok sorrendjének tanítása a gyerekdalok bővülő hangkészlete szerint.	Díszítéses népdalok tanulása eredeti felvételekről.
Éneklés szolmizálva,	A pentatónia főképp a „felnőttirodalom”, a népdalok világa.
• kézjellel,	Módosított hangok.
• fokszámokkal (a kínaiak „betűkottája”- fölöttébb hasznos!),	A dúr- és moll-hangsorok jellegének érzékelése:
• ábécés nevekkel.	• hallás után,
A kreatív játékok hatékonyak – minden szinten:	• kottáról,
dallamkígyó,	• zenetörténeti szemelvények hallgatásakor.
dallampárbaj,	Műzenei szemelvények a klasszikus összhangzattan elemeinek megértéséhez:
a dobókocka zenéje.	• hangnemiség,
A belső hallás edzése minden órán.	• zenei tagolás,
	• kadenciák meghallása.

 

Memóriafejlesztés

Minden részterületet magában foglal:	A zenetörténet gyöngyszemeinek, „alapművek” témáinak megjegyzése zenehallgatáskor partitúra vagy szólamkotta követésével.
• ritmust,	Tájékozódás kronologikus táblázaton.
• dallamot,
• szöveget,
• hallgatott műveket,
• elméleti tudnivalókat,
• lexikális elemeket.

 

Többszólamúság

A többszólamúság fokozatai megközelítőleg:	Népdalok, műdalok – kísérettel.
• dal + egyenletes mozgás, lépés, szökdelés,	Az idegen nyelvű dalok, eredeti szöveggel énekelhetők:
• ritmus,	• dalok,
• osztinátó,	• biciniumok,
• ellenritmus,	• könnyű madrigálok.
• rákfordítás a 2. szólam,
• kánon.
Quodlibetek már a Zsipp zsupptól kezdve.

 

Kommunikációs képességek

Ugyanaz a mű más-más kifejezéssel:	A népdalok minden szenvedélytől mentes előadása és a műdalok kifejezésének sokszínűsége hat karakterérzékük fejlődésére.
• gesztusokkal,
• hangszínekkel,
• tempókkal,
• hangerővel,
• karakterekkel.

 

Kooperációs képesség

Népi gyerekjátékok, amelyekben minden gyerek lehetőséget kap az önálló meg­szólalásra.

Kamaramuzsikálás.

 

Improvizációs készség

Improvizációs gyakorlatok:	Jazz-improvizációk.
• szövegváltoztatással, folytatással
• a dallam marad más ritmussal,
• a ritmus marad más dallammal ,
• versre dallam,
• karakter változtatása,
• ugyanaz a darab sokféleképpen vezényelve.

 

Kapcsolatkeresések más művészetekkel

Népszokásaink élete. Világi és egyházi ünnepek – képen és zenében. Templomok építészete és zenéje.

 

Zenehallgatás

Szempontok a válogatáshoz: - szélsőséges, egyértelmű karakterűek, - finomabb árnyalatúak, - rövid karakterdarabok, szöveges zenék, - kortárs zene, - népzenék, - programzenék, absztraktabb zeneművek

 

Tánc és dráma

1–6. évfolyam

7–8. évfolyam

 

Kifejezőképesség (mozgás-beszéd) fejlesztése

Játékos gyakorlatok során az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formák elsajátítása.	Testi adottságaiknak, koruknak és személyiségüknek megfelelő, különböző élethelyzetekhez alkalmazkodó pontos és tiszta kifejezés.
A játékbátorság kialakítása, a csoporton belüli szereplés gyakorlása.	A nyilvánosság könnyed és felelősségteljes viselése.

 

Improvizációs képesség fejlesztése

A kezdő évek játékai természetes rögtönző technikájának megőrzése némajátékban és szöveges játékokban.

Különböző technikákat tartalmazó összetett improvizációk mozgásban, táncban.

 

Elemzőképesség fejlesztése

A mindennapi élet és a különböző történetek szituációinak közös elemzése.

Jelenségek, életfolyamatok, alkotások szerkezetének felismerése, a szereplők szándékainak, tetteinek és kapcsolatainak elemzése.

 

Hagyományőrzés

Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, táncok tanulása.

Ismerkedés a nemzeti (nemzetiségi, etnikai) kultúra és más kultúrák alapvető mozdulat-, dallam- és szókincsével, szertartásaival és hiedelemvilágával.

 

Vizuális kultúra

1–6. évfolyam

7–12. évfolyam

 

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények, ismeretek feldolgozási képességének (térbeli tájékozódás) fejlesztése

Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli, írásbeli megfogalmazása.	Tájékozódás ismeretlen városi környezetben, épületekben.
Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban.	Tájékozódás természeti környezetben.
Mozgásélmények megjelenítése.	Tájékozódás térkép segítségével.
Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén.	Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és írásban.
Ismert útvonal rajzának elkészítése.	Látvány képi, szobrászi eszközökkel történő ábrázolása.
Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása.	Formák méretarányainak megítélése.
Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése.	Hangélmények vizuális rögzítése.
	Mozgások megfigyelése, megjelenítése.
	Kísérletezés az alkotáshoz használható anyagokkal.
	Új technikák kipróbálása, a technikai lehetőségek számbavétele.
	Az anyagok, technikák tartalmi vonatkozásainak figyelembevétele, tudatosítása.

 

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek – tanulási képességek fejlesztése

Ábra alapján téri helyzet rekonstruálása.	Térbeli helyzetek pontos rögzítése síkon.
Különböző mozgások vizuális rögzítése.	Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése.
A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése.	Szabadkézi rajzvázlatok készítése képzőművészeti alkotásokról.
Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése.	Látvány és emlékezet alapján szerkezeti, kompozíciós vázlatok készítése.
Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése.	Időbeli folyamatok képi tagolása, értel­mezhető megjelenítése.
Különböző tárgyak külső jegyeinek össze­hasonlítása.	Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között.
Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján.	Nem vizuális információk (pl. a népesség összetétele, családfa) érzékletes, képi megfogalmazása diagramokban, grafikonokon.
Műalkotások származási helyének megkeresése térképen.	Irodalmi, zenei alkotások szerkezetének megjelenítése.
Elemző beszélgetés műalkotásokról.	Összehasonlító tárgyelemzés (pl. különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása).
Azonosítás attribútumok alapján.	Összehasonlító műelemzés.
Vizuális jelek, jelképek alkotó használata.	Gyűjtések anyagából következtetések levonása.
Saját vagy mások alkotásának értékelése.	Műelemzés a formai jegyek alapján.
Önálló kérdések megfogalmazása a tár­gyalt témával kapcsolatban.	Művekről alkotott vélemény kifejtése szóban és írásban.
Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.	A történeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata.
Írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre.	Kiemelkedő műalkotások, jelentős művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése.
	Különböző kontinensek és korok művészetének vizsgálata a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével.
	Önálló témakutatás, lexikon-, internethasználat.
	Gyűjtés alapján írásos összefoglaló készítése.
	Szakcikk lényegének kiemelése, tömör összefoglalása írásban, szóban.
	Projektfeladatok során interjúkészítés.
	A tanári előadás önálló jegyzetelése.
	Az „áthallások” (más diszciplínák területéről származó gondolatok, módszerek, formai megoldások) adaptálása.

 

Kommunikációs képességek (kifejező-, közlőképesség) fejlesztése

Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése.	Eligazító, magyarázó, közlő ábrázolások értelmezése, létrehozása.
A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok alkalmazása.	Érzelmek, elvont gondolatok térbeli és síkbeli kifejezése.
Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása.	Az alapvető térábrázolási módok alkal­mazása.
Az emberi gesztusok értelmezése.	Látványok, képek jellemzése szóban és írásban.
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény megjelenítése.	Szóbeli utasítások alapján egyszerű téri helyzetek megjelenítése.
A sík- és térbeli kifejezés, közlés alapvető kifejezőeszközei (vonal, sík, forma, szín­kompozíció, ritmus stb.) korosztályi szintű használata.	Különböző esztétikai minőségek képi megjelenítése.
Fényképek, újságképek, reklámképek „olvasása”, értelmezése.	Egyszerű feliratok készítése.
A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

 

Alkotóképesség fejlesztése

Egyszerű tárgy létrehozása.	Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása.
Szabad asszociációs játékok.	Belső terek különböző funkciókra történő átrendezésére.
Történetek, versek, kitalált dolgok megjelenítése.	Egyszerű tárgyak tervezése, a célszerűség, illetve az esztétikai szempontok érvényre juttatásával.
Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása.	Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi, plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.
Reflektálás irodalmi, zenei filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban.	Kísérletezés új anyagokkal, technikákkal.
Új technikák kipróbálása.
A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása.
Tervvázlatok készítése.
Tárgytervezői feladatoknál természeti „előképek” alkalmazása.
Felületek dekoratív kialakítása.
Csoportos játékok.

 

Problémamegoldó képesség fejlesztése

A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása.	A kapott feladat újrafogalmazása.
A felszerelés gondozása.	Információgyűjtés alapján problémák megfogalmazása.
A kapott feladat értelmezése.	Ötletgyűjtő módszerek alkalmazása.
A terem tevékenységnek megfelelő átrendezése.	Az első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése.
Rögtönzött eszközök készítése.	A „végső” megoldás kiválasztása, megvalósítása.
Gazdaságos anyaghasználat gyakorlása.	A választás indoklása.
	A munkafolyamatok ésszerű, gazdaságos sorrendjének kialakítása.
	Az elkészült megoldás kipróbálása, bemutatása, elemzése.
	A folyamat dokumentálása.
	A folyamat elemzése, értékelése.
	A saját munka és mások munkájának értékelése.
	Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban.

 

Motoros készségek fejlesztése

Egyszerű kéziszerszámok használata, eszköz nélküli és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás.	Makettek, modellek konstruálása.
Szabadkézi rajzolás.	A kifejezés, közlés hagyományos rajzi technikáinak használata.
	Különböző festő technikák kipróbálása.
	Egy kézműves technika elsajátítása.

 

Önismereti képesség fejlesztése

Művészeti ismeretek

Személyes preferenciák tudatosítása műalkotások, a tárgyi és a természetes környezet szemlélése során.	Műalkotások elemzése, saját vélemény, a vonzódások és ellenérzések árnyalt megfogalmazása.
Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotó tevékenységekben.	A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása.
Saját munka összehasonlítása mások munkájával.	A saját alkotófolyamat, a jó és rossz döntések elemzése.
Saját képességek számbavétele.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1–6. évfolyam

7–12. évfolyam

 

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok).	A film hatásmechanizmusainak tudatosítása.
A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenet (hír, vélemény, személyiség, történet, reklám) hatása.	A mozgóképi szöveg kettős természete: technikai reprodukció és közlés.
A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbség tudatosítása.	A tér-idő szervezés (montázs) és a filmelbeszélés fejlődésének legfontosabb állomásai, összefüggésben a technikai eljárások fejlődésével.
	A műsorrend felépítése és üzenete.
	Egyes műsortípusok (hír, reklám, közvetí­tés, film, sorozat, show) szerepe és hatásmechanizmusa: információ, véleményformálás, szórakoztatás, művelődés.
	Művészet a technikai sokszorosítás korá­ban: az eredeti és a másolat.
	Műalkotások elemzése.
	Az ábrázolt világ, a stílus és a szerzői szándék, a forma és értelem, stílus és világkép összefüggéseinek felismerése.

Művelődéstörténet

A technikai képírás fejlődése (fotó, néma- és hangosfilm, televízió, digitális kép).	A mozgókép alkalmazási területei (művé­szet, szórakoztatóipar, tudomány, oktatás, tömegtájékoztatás).
A reprodukciós és távközlési technikák elterjedésének kulturális hatása.	A magyar és az egyetemes filmművészet néhány jelentős korszaka, alkotói és alkotásai.
A technikai képírás egyszerű eszközeinek használata (pl. fotó).	A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotó).
	Filmművészet és moziipar, média és tömegkultúra.

 

Kommunikációs képességek

A mozgókép „köznyelvének” használata a házi videótól a televízióig

A mozgókép megjelenési formáinak azonosítása.	A mozgóképes jelentésalkotás eszközeinek ismerete.
Gyakorlati ismerkedés a mozgókép elemi kifejezőeszközeivel: kompozíció a térben és az időben.	A látvány (és hangzóvilág) térbeli és időbeli megszervezése: a montázs.
A képsor tagolásának, illetve felépítésének egyszerű módszerei; képsor- és dialógustervezés.	A képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése szerepjátékok, szituációs gyakorlatok segítségével.
A helyes értelmezés elemeinek elsajátítása.	Fogalmazási gyakorlatok: esemény, vélemény, személyiség megjelenítése.
Történet, elbeszélés, cselekmény.	A sokcsatornás televíziózás hatása a mozgókép kifejezésmódjára.
Dokumentum és fikció – a kettős hagyomány.	A média hatása a közösségek formálódására és az emberi érintkezésre. Egyirányú kommunikáció, manipuláció.
A mozgókép elemi kifejezőeszközeinek megismerése.	„Információs országút” – interaktív médiumok (multimédia stb.).
Azonosulás, feszültség, a néző figyelmének irányítása.	Az alkotói és befogadói szerepnek a média hatására bekövetkező változásai, az idő- és a térélmény átformálódása (egyidejűség, virtuális jelenlét), a nyilvánosság szerepének átalakulása.
	A médiaszemélyiség kialakításának mechanizmusa.