Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában folyó munka egyik kiemelt területe évek óta a társadalomismeret. Úgy gondoljuk, hogy a társadalomismeret lehet az a tantárgyi keret, amely képes integrálni az aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozó iskolai törekvéseket, és igyekszik közvetlen pedagógiai válaszokat adni a diákok szocializációs szükségleteire.
A társadalomismeret évtizedek óta makacsul próbál beépülni a magyar közoktatásba: elméletileg szinte mindenki elismeri a szükségességét, a gyakorlatban azonban mindeddig nem tudott igazán meggyökeresedni. A most induló kerettantervi szabályozás újabb lehetőséget kínál a tárgy széles körű elterjedésére. A társadalomismeret modultantárgy - ha kis óraszámban is - a 7. évfolyamtól kezdve (különböző integrációs formákban) folyamatosan jelen lesz a diákok életében. Ez a tantárgy nagyon sokféle tudományterület - a szociológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaság-tudomány, a pszichológia, a szociálpszichológia, a filozófia - elemeit ötvözi. Mindez persze fölerősítheti azokat a tanári félelmeket, melyek szerint ennek a tárgynak a tanításához polihisztorra volna szükség. Fontos tehát leszögezni, hogy a tanár feladata nem az, hogy minden tudományág magas szintű művelője legyen, hanem az, hogy pedagógusként (el)vezesse a diákokat a különböző társadalmi kérdésekhez és problémákhoz: felkeltse érdeklődésüket, segítse őket a társadalmi viszonyok értelmezésében, és bátorítsa arra, hogy következtetéseket vonjanak le a maguk számára. Egy ilyen jellegű tárgynak ugyanis az alapvető társadalomtudományi ismereteken túl politikai és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. Szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Ebben az értelemben a társadalomismeret közvetlenül is a jövő tantárgya, az egész életre szóló tanulás része. A tanítás alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek meg a tanulás idején az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd további életük során, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek.
Az persze szintén a jövő kérdése, hogy a most meghatározott tantárgyi keretekben mi folyik majd az iskolákban. Kétségkívül veszélyt jelenthet, hogy az önálló "oktatási infrastruktúrával" (képzett tanárok, stabil tanterv, hosszabb távon kipróbált taneszközök stb.) nem rendelkező tananyagok a gyakorlatban fokozatosan elveszítik önálló arcukat és "bekebelezik" őket a nagyobb óraszámú integráló tantárgyak. Az ilyen jellegű új területeknek csakis akkor van esélyük arra, hogy a közoktatásba beépüljenek, ha központilag garantálják önálló arculatuk megőrzését, és biztosítják "oktatási infrastruktúrájuk" megteremtését.
A következő három írás a társadalomismeret modultantárgy jellegéről és fontosságáról szól - ez itt a reklám helye. A hazai változások jobb megértése érdekében ismét fontosnak tartottuk az angolszász gyakorlat tapasztalatainak bemutatását is.