Új Pedagógiai Szemle, 2019/11-12

ÖSSZEFOGLALÓ

Az állampolgári felkészítés évezredek óta, a demokráciára nevelés iskolai tanítása pedig több mint negyedszázada áll az európai és hazai pedagógia gondolkodás középpontjában (Crick-jelentés,^[1] A Demokráciára Nevelés Éve,^[2] EU-kulcskompetenciák,^[3] a NAT változatai^[4]). A dokumentumokban önállóan gondolkodó, kritikai képességgel rendelkező, mérlegelni tudó polgárság nevelése jelenik meg mint meghatározó cél. Az állampolgári kompetencia (civic competence vagy citizenship competence)^[5] fogalma pedig olyan ismeretek, képességek, attitűdök és értékek együttesére utal, amelyek képessé teszik az egyént arra, hogy hatékonyan részt vegyen a demokratikus értékeken alapuló mindennapi életben, illetve a civil társadalomban (Hoskins és Crick, 2008, idézi Kinyó, 2012). Az iskolai felkészítés különböző modelljei abból indulnak ki, hogy az állampolgári tudásnak vannak azonosítható ismeretelemei, amelyek tanulhatók, taníthatók (pl. a jogi dokumentumok szövegei, az alkotmányossági alapelvek, az államszervezet struktúrája), ugyanakkor az állampolgári „tudás” inkább attitűdök elsajátításából és bizonyos képességek begyakorlásából áll. A tanulmány egy fejlesztést megalapozó kérdőíves kutatás adataira támaszkodva arra keresi a választ, mennyire érvényesül a mindennapi gyakorlatban a demokráciára és állampolgárságra nevelés, milyen problémákat látnak a szereplők ezen a téren, illetve milyen javaslataik vannak a nehézségek orvoslására.

ÖSSZEFOGLALÁS

A technológiával támogatott és a technológia adta új módszerek képesek arra, hogy alapjaiban megváltoztassák a tanulást és az oktatást. Az eszközök oktatási integrációját több oldalról támogathatjuk, mindenképp szem előtt tartva, hogy ne a technológia maga határozza meg a változtatások irányát, hanem az legyen a változtatások katalizátora. Nem realisztikus elvárás, hogy az eszközök tantermi megjelenése automatikusan magával vonja azok produktív használatát, ezért minden új eszköz iskolákba telepítésének feltétlen kísérője kell, hogy legyen az új módszerek elsajátítása. Az oktatási informatika első három évtizedének legnagyobb problémája az, hogy az új technológia előbb érkezett az iskolába, mint a módszertani kultúra, amelyet támogattak az eszközök. A tanulmány célja a digitális technológiák adta új lehetőségek áttekintése a formális és informális tanulás és oktatás terén. Jó gyakorlatok bemutatásával szemléltetjük a technológia hatékony oktatási integrációjának lehetőségeit, érzékeltetjük, hogyan lehet/kellene a hatékonyság maximalizálása érdekében a módszertani repertoárt a kihívásokhoz igazítani, illetve milyen hatással vannak a digitális alkotó eszközök a fiatalok kreativitására és kifejezőképességére. Részletesebben írunk a 2013-ban létrehozott SMART School projektről, a személyre szabott oktatás és tanulás támogatásának lehetséges eszközeiről (eDia, eLea), a hazai tanárképzésben megjelenő innovatív kezdeményezésekről, továbbá a digitalizáció kreatív önkifejezésre gyakorolt hatásáról.

A Visegrádi Együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségéhez kapcsolódva az oktatási kormányzat célul tűzte ki a V4 szövetségi rendszer történetének és működésének népszerűsítését a középiskolai korosztály körében – online tananyag közvetítésével. Az alábbi tanulmány a V4-tananyag fejlesztésének ismertetése előtt átfogó képet nyújt az ingyenesen

Gyermekeink iskolai keretek között hol személyesen egymással, hol a közösség, hol az intézmény szabályai szerint versenyeznek. Eközben együttműködésük is szembetűnő, az óvodások szerepjátékaitól a serdülők bandázásán át a jóbarátok intim összebújásáig. Összefoglaló írásunk célja annak bemutatása, hogy ennek a társadalmi gyakorlatban oly feltűnő

^[1]„Századunk – és napjaink – új problémái elindították a tömegoktatás, az alfabetizáció, a leánynevelés (nemek különböző nevelése), a tanárképzés történetének kutatását.” E gondolatok Kéri Katalin 1997-ben közreadott, s mindmáig a neveléstörténet alapkérdéseit átfogóan

Ismert tény, hogy a szakterületek egyik sajátossága maga a szakterületre jellemző terminológia, amelynek értése, használata nem csupán idegen nyelven, egy fordítási feladat során, hanem magyar nyelven is kihívást jelenthet a kívülállók számára. Terminológiai kérdésekkel bárki szembesülhet, aki egy adott szakterülettel kapcsolatba kerül, de különösen a szakterületet művelő szakember, a