Az elmúlt évek egyik oktatáspolitikai döntése nyomán az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fontos innovációs fejlesztése volt az egész napos iskola nevelési-oktatási programjainak kidolgozása. A fejlesztésben több mint kétszáz pedagógus működött együtt mintegy negyven fejlesztő szakemberrel. Az együttműködés eredményeképpen öt nevelési-oktatási program keretében közel ezer, tanórán kívüli tevékenység számára készült foglalkozásterv jött létre. A foglalkozásterveket a fejlesztőkkel közös munka során iskolai keretek között próbálták ki, ezt követően módosították, majd véglegesítették a pedagógusok. A fejlesztés befejezése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy több ok miatt sem kerülhetett sor a létrehozott szakmai produktum széles(ebb) körű bevezetésére a köznevelési rendszer intézményeiben. Az okokat elemezve a tanulmány szerzői a nehezen változtatható intézményi textúrákra, szervezeti működésmódokra, valamint a megváltozott oktatáspolitikai környezetből adódó döntéshozói szándékok mellett a fejlesztés támogatásához szükséges pénzügyi feltételrendszer hiányára mutatnak rá. Zárásként a tanulmány vázolja azokat a szervezeti és anyagi kereteket, melyek ahhoz lennének szükségesek, hogy az egész napos iskolák működése rendszerszinten javítani tudja a magyar köznevelés minőségét.
Nemrégiben a Magyartanárok Egyesülete Bartók és az irodalomóra címen tartott konferenciát.[1] Szegedy-Maszák Mihályt szerettük volna meghívni nyitóelőadónak, hiszen ki volt annyira otthon zenében és irodalomban egyszerre, mint ő, de hallottuk, nincs olyan
Arany János,a diákésa tanító, a református algimnáziumban
A szalontai gymnasium szervezete szerint, Arany János tanulókora idejében, a rhetorikát és poesist hallgató szegényebb és jobb tanulók elemi tanítókul lettek alkalmazva, s ezek 40‒50 forint csekély díjaztatás mellett
A kétszintű érettségi bevezetésekor mondta egy kolléga: „A lovak is tudják, hol a cél, amikor elstartolnak.” Azóta is azt tartom az egyik legnagyobb problémának, hogy mi egyre inkább nem tudjuk. A diáknak nem kéne attól félnie, hogy milyen változások történhetnek az utolsó percben, most éppen hogyan és milyen anyagról kell számot adni az érettségin,
A reformáció 500. és Arany János születésének 200. évfordulójára gondolva találtam a hátsó borítón olvasható szöveget. (Arany János és Rozvány Erzsébet. Téka sorozat, Kriterion, Bukarest, 1973, 124-127. o.) Ha magyaráznám, biztosan gyengébbnek mutatkozna az a szál, amiként ez a személyes visszaemlékezés egyszerre mutatja a reformáció páratlan szellemi, lelki hatását a magyar
A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium 2015–16-os tanévvégi kiállításának képei elé
Az éves bemutató kiemelt eseménye iskolánk életének. A rajzcsoportok kiállítóhelyei a rajztermek, melyek ilyenkor átalakulnak. Kikerülnek a rajzbakok, a szekrények és a falak hullámkarton borítást kapnak, és így készek a munkák
A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara a Tudomány Ünnepe alkalmából évente konferenciát szervez. Ebben az évben – a reformáció 500 éves jubileumára is készülve – országos neveléstudományi konferenciára került sor a Magyar Pedagógiai Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nagykőrös Város Önkormányzata, a Magyarországi
1.
Hoffman Rita – Flamich Mária: A diszkrimináció felülírása
‒ Neked ugye nem lesz bajod attól, ha korizol?
‒ Á, nem! Dehogy!
‒ Gyengénlátó vagy, ugye, vagy hogy mondják?
‒ Aha, igen!
‒ Arra laksz, ahol az iskola van,
A Debreceni Egyetem jeles neveléstörténész professzorának, Bajkó Mátyásnak (1925–1999) az emlékére szervezett konferenciára 2016. 09. 17-én került sor Debrecenben, a DAB-székházban. A rendezvény első megszólalója és egyben moderátora a 125 éves Magyar Pedagó-
giai Társaság ügyvezető elnöke, Trencsényi László volt. Megnyitó beszédében elmondta, hogy a
A cigányságot a rendszerváltás, vagyis a politikai és gazdasági liberalizáció legnagyobb vesztesének tartják,[1] de sorsuk jóval a rendszerváltás előtt pecsételődött meg: a nemzetállamok kialakulása, az iparosodás, majd a modernizáció hatására egyre inkább marginális csoporttá váltak, a
Mi a különbség a gyermeki, illetve a gyermeteg lélek között? Ez az a kérdés, amit a KB35 Társulat TIKK című előadásának pedagógusai nem tesznek fel maguknak. Leginkább azért nem, mert nincs rá idő. Előírt anyagok és módszerek vannak csupán, amelyek között kapkodva épp csak a lényeg veszik el. Így válnak gyermeteg játszmá(i)k áldozataivá az előadás tanár
A fiatalokat megszólítani ma főként azért jelent kihívást, mert a digitalizáció világában a technikai újdonságokkal szemben egy „analóg” előadás nem jelenthet konkurenciát. Ez persze nem igaz, legalábbis nem kell, hogy így legyen. Az alábbi – véletlenszerű – válogatás is jól példázza, hogy a legfontosabb tényező, legyen szó zenéről, bábelőadásról, vagy vásári komédiáról, mindig a nyelv
Die Geschichte des Faches an den Universitäten vom 18. bis zum 21. Jahrhundert.(Pedagógia Ausztriában. A szak története az egyetemi képzésben a 18. századtól a 21. századig.) Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften 1-4. Band. Az Osztrák Tudományos Akadémia Könyvkiadója 1-4 kötet.
1. Schulwesen, Universitäten und Pädagogik im Habsburger-Reich und
[1]BEVEZETÉS – AZ OKTATÁSZOCIOLÓGIA KETTŐS KRIZIKAI HAGYOMÁNYA
Michel Foucault társadalomfilozófiája és Pierre Bourdieu szociológiája kijelölték azt a keretet, amelyben az iskoláról mint a „felügyelet és büntetés”, illetve az osztályhabitus és a
A technológia ugrásszerű fejlődésével a szociális viszonyok, az emberek gondolkodásmódja, a munkaerőpiaci követelmények megváltoztak. A diákok fejlesztéséhez már nem megfelelő a frontális oktatás. Sokkal differenciáltabb, interaktívabb, innovatívabb oktatásra-nevelésre van szükségük. Ebből következik,
Úgy véljük, a rendszerváltás környékén született, ma már fiatal felnőttek élettörténetén keresztül igazán személyessé válhat, hogy mekkora tétje van napjainkban a hovaszületésnek, és ezzel összefüggésben az iskola kompenzációs szándékának, erejének. Folyamatban lévő kutatásunk olyan fiatalok életútját vizsgálja, akik különböző társadalmi, kulturális hátterű családban születtek a rendszerváltás
Tanulmányunkban azt elemezzük, hogy a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény milyen mértékben jelzi előre a későbbi tanulás sikerességét. A nyolc évfolyamos gimnáziumi felvételi matematika és anyanyelv részének prediktív erejét elemezzük, külön megvizsgáljuk a felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részét. Nyolc évet átfogó longitudinális adatelemzést végzünk: a negyedik osztályban megírt felvételitől tizenkettedik osztályig követjük nyomon a tanulókat. A mintát 82 diák alkotta. Iskolai teljesítménymutatóként felhasználtuk az országos kompetenciamérések eredményeit, tantárgyi osztályzatokat, valamint egy érettségi előtti matematikatesztet. Eredményeink szerint a felvételin nyújtott teljesítménynek szignifikáns magyarázó ereje van a későbbi iskolai teljesítményben. Ez a magyarázó erő még nyolc év távlatában is számottevő. A felvételi írásbeli részének magyarázó ereje jelentősebb, ehhez képest a szóbeli részé szinte elhanyagolható. A felvételi matematika részének sokkal nagyobb az előrejelző ereje a későbbi tanulás sikerességére, mint az anyanyelv résznek. Vizsgálatunkhoz kapcsolódóan további kutatási kérdéseket fogalmazunk meg. Az eredmények alapján érdemes átgondolni a középiskolai felvételi vizsga rendszerét.
