Abstract
ÖSSZEFOGLALÓ
Saját vizsgálataink mutatják, hogy a pedagógusok motivációs és fejlődési forrásai között az oktatáskutatások eredményeinek feldolgozása csak kis mértékben szerepel, így módszertani fejlődésükhöz szükséges a szakmai segítség. Célunk a támogatás lehetőségeit, forrásait bemutatni, köztük kiemelten a szakmai közösségek önfejlesztését, amelyről feltételezzük, hogy lehet és érdemes építeni rá. A nemzetközi gyakorlatra történő kitekintés után részletesen ismertetjük, hogy egy adott iskolában hogyan valósulnak meg a belső műhelyfoglalkozások. A dokumentumok alapján jól látható fejlődést áttekintjük négy, kérdőívvel vizsgált szempont mentén is. Egy belső műhelyt 2012 óta szervezetten működtető általános iskola 34 pedagógusát értük el, illetve öt további iskola 104 tanárának, valamint négy iskola összesen 85 nyolcadikos tanulójának véleményét kérdeztük. A kérdésekkel a hatékony tanulás szempontjainak megvalósulását, illetve a pedagógusok módszertani tudatosságát és gyakorlatát tártuk fel. Kimutattuk a gyakorlatalapú közösségi tanulás hatását a pedagógusok körében, amit nemcsak a változatos szakmai, módszertani megoldások és a reflektív gyakorlat fejlődése, hanem a tanulók önirányítása és saját tanulásuk iránt érzett felelőssége is igazol. Feltételezésünket, miszerint azoknál, akik élnek az egymástól tanulás lehetőségeivel, kimutatható a módszertani fejlődés, igazolva látjuk. Javasoljuk a pedagógusközösségeknek az elmélet és a pedagógiai gyakorlat közelítését, a pedagógiai, tudományos fejlesztési folyamatok és az innovatív pedagógusközösségek jó gyakorlatainak egymást kiegészítő alkalmazását, a belső tudásmegosztásra még szélesebb körben építve hálózatok alakítását. Fontos, hogy aki a belső hálózatot vezeti, annak legyen – elmélettel jól megalapozott – többlettudása.