Abstract
ÖSSZEFOGLALÓ
Elméleti kutatásom alapja a társadalmi egyenlőtlenségek és a példátlan gazdasági növekedés között feszülő ellentmondás. Írásomban a neoliberális gazdaságfilozófia kritikai elemzésén keresztül kísérlem meg feltárni a neoliberalizmus oktatásra, illetve ezeken keresztül az egyenlőtlenségekre gyakorolt hatását. Az elemzés során a gazdasági folyamatok olyan működési logikáit sikerül leleplezni, melyek a neoliberális narratívával ellentétben nem a jólét megteremtéséhez, hanem az egyenlőtlenségek termeléséhez járulnak hozzá. A kritikai diskurzus olvasatában ugyanis a társadalmi egyenlőtlenségek nem a kapitalizmus hibás működésének tüneti jelenségei, hanem éppen annak olajozott működéséből fakadó, szándékolt eredmények. Az egyenlőtlenségeket termelő folyamatok társadalmi legitimációjának egyik legfontosabb pillére az iskola, így e tanulmányban a kapitalizmust működtető neoliberalizmus oktatáspolitikára gyakorolt hatásainak vizsgálatára is vállalkozom két, a neoliberális oktatáspolitikákat meghatározó vezérlőelv – a munkaerőpiaci illeszkedés és a méltányosság – kritikai elemzésével. Az elemzés arra a következtetésre vezet, hogy a gazdaság számára lényegtelen, hogy az oktatási rendszer méltányos-e, vagy sem, ugyanis amíg a kimeneti céljaihoz a munkaerőpiaci igények minél eredményesebb kielégítése is hozzátartozik, addig az egyenlőtlenségek termelése fenntartható pusztán a globális kapitalizmus működtetésével. A tanulmány végén a kurrens pedagógiai gondolkodás piacgazdasághoz való reflektálatlan idomulásának bírálatán túl, a kritikai pedagógiában rejlő forradalmi potenciál kerül bemutatásra, ti. az, hogy a rendszer- és társadalomkritikai tudatosság kialakítása az ifjúságban a társadalmi-gazdasági feltételek megváltoztatásának és a kapitalizmus meghaladásának pedagógiai alapja lehet.
