Új Pedagógiai Szemle, 2014/11-12

^[1]„A vész kitört.” 1914 őszén a pedagógiai lapokat olvasóknak sem lehetett kétsége arról, hogy a Monarchia igazságos háborúja gyors és dicső lesz, melyből a saját fórumaikon idealizált

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány az inklúzió témakörét vizsgálja a felsőoktatás területén. Támaszkodik a nemzetközi szakirodalomban elterjedt fogalomértelmezésre és modell-leírásokra, melyek a befogadást (inclusion) kiterjesztik minden olyan egyénre és csoportra, akik e nélkül kizáródnának (exclusion) a társadalom különböző szegmenseiből. A felsőoktatás területét tágabban értelmezve azt vizsgáljuk, hogy a tudományos életbe való sikeres bevonódást milyen eszközökkel lehetséges biztosítani. Mindezt a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumának diákjai körében kutattuk, akik szociálisan hátrányos helyzetű és többségében roma/cigány közösségekből érkeztek a felsőoktatásba. A vizsgált hallgatói szerveződés jelenleg roma szakkollégiumi támogatással valósítja meg programját, melyen belül kiemelt szerepe van a tanulmányi előrehaladásnak és ezzel összefüggésben a tudomány világába való sikeres beilleszkedésnek. A kérdőíves és fókuszcsoportos módszerrel arra kerestük a választ, hogy a szakkollégisták számára mi segíti igazán ezen célok elérését. Azt találtuk, hogy a szakkollégium tudományos bevonódást célzó programjai (kon­fe­ren­ci­ák és kutatások) sokrétű lehetőséget nyújtanak a diákok aktív részvételére, melyek a sze­mélyre szabott további támogatásokkal kiegészítve (tutor és mentor személye, fejlesztő foglalkozások stb.) jelentenek sikeres elmozdulást. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a tudományos elköteleződésben a lehetőségek és támogatások mellett fontos a szakkollégisták belső motivációjának megerősítése is. Ebben alapvető szerepet játszik, hogy a diákok a szakkollégium biztonságot nyújtó közösségén keresztül és saját élethelyzetükre reflektálva tapasztalhatták meg az egyéni sikereket. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált komplex támogató tevékenységek folyamatos fenntartása lehetővé teszi a tudományos élet befogadóvá válását is.

PROBLÉMAFELVETÉS

A hazai pedagógiai szaksajtó elfelejtette, elhagyta egy korábban gyakran használt szakkifejezését, a testi nevelést. Helyette, pontosabban szólva hasonló szerepben egy más szót használ, az egészségnevelést. Az elkopott, elhasználódott szavak cseréje nem ritkaság a tudományos nyelvben, így a neveléstudományban sem. A folyamatosan változó gyakorlat, s annak az annál is

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben hagyománya van a havonkénti nemzetközi teadélutánoknak, ahol az intézet munkatársai vagy vendégei számolnak be külföldi tapasztalataikról. A legutóbbi alkalommal az OFI nemzetközi koordinátora, Kákonyi Lucia tájékoztatott az ELINET-tel (­European Literacy Network – Európai Szövegértési Hálózat) és a CIDREE-vel (Consortium of

I. Körömi Gábor: Fogyatékosságügy és drámapedagógia

Az a megtiszteltetés ért, hogy egy pedagógiai könyvbemutatón „első olvasóként” 2014. október 21-én a Hagyományok Házában én mutathattam be a könyvet. Ahhoz, hogy beszélni tudjak róla, meg kellett keresnem, hogy drámapedagógusként milyen kapcsolódásaim