Új Pedagógiai Szemle, 2013/7-8

Összefoglaló

A kutatás bemutatja az iskolaadminisztrációs rendszerek bevezetésének és terjesztésének három lehetséges modelljét, a tisztán piaci modellt, a központosított modellt és a kvázi piaci modellt. Magyarországon az akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerek 2005-2010 közötti időszakban történt bevezetése és terjesztése a kvázi-piaci modell alapján történt. A

Összefoglaló

Az elmúlt évtizedben, a társadalomban megváltozott elvárásokra reagálva, az iskolai testnevelésnek és sportnak tulajdonított hatások jelentősen gazdagodtak és komplexebbé váltak, ezzel párhuzamosan felértékelődött az iskoláskorúak testi fejlődésére és egészségére gyakorolt pedagógiai hatások jelentősége. A tanulók szabadidő-eltöltési szokásait vizsgáló

TOVÁBBI GONDOLATOK AZ ISKOLAKERÜLÉSRŐL

Ha röviden jellemeznem kellene az iskolakerülés célját, akkor a közösséggé formálódás és az általam „kulturálódásnak” nevezett folyamatok szerepelnének első helyen. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nagy része életkörülményekben, mozgásszabadságban, sőt anyagi lehetőségekben is jóval előtte jár annak a szintnek, amelyben szülei felnőttek. Az új

Iveta Silova a European Education (EE) főszerkesztője a folyóirat 2009-es évfolyamában kijelölte azokat a főbb szempontokat, amelyeket szándéka szerint a folyóirat szerkesztésében követni igyekszik: az Európa-koncepció tágítása; az Európához geopolitikailag kötődő országok oktatásügyének összehasonlító elemzése; az államhatárokat átívelő régiók, specifikus demográfiai csoportok

Vannak olyan kutatók, szakemberek, akiknek a(z új) könyve valójában régi adósság törlesztése, hiszen munkájukat, kutatási eredményeik egy részét már ismerheti a szakmai közönség, „csak” a cikkek, tanulmányok gyűjteménye várt szerkesztőre, kiadóra. Az olvasáskutatás iránt érdeklődők számára nemcsak Steklács János neve kell, hogy ismerős legyen, de alighanem az Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés néhány részletét is hallhatták már konferenciákon, olvashatták szaklapokban. Ám így, kötetbe gyűjtve még inkább lehetőségünk van az alaposabb tanulmányozásra, s maga a szerző is részletesebben tárgyalhatott egy-egy témát, mint egy élőszavas előadás során. A könyv megjelenésének másik indokát – ha kell erre egyáltalán indok – szintén megadja Steklács azzal, hogy több helyen is leírja: talán sohasem ment végbe akkora fejlődés az olvasáskutatás területén, mint az elmúlt 20 évben.

As the second part of a longer study, this article formulates suggestions for creating a policy, a system and a practice of lifelong guidance embedded in Hungarian public education. With the national context in mind, an outline is given of a possible framework and the basic conditions of progress in that direction, as regards human resources, auxiliary tools and regulatory principles. Three

This article provides an overview on indicators that are capable of measuring
effectiveness of educational institutions. In the first part it takes a look at the indicators of primary and secondary public education, and then in the second part it focuses on higher education’s indicators. One of the lessons of the research on the Hungarian and international practice of creating rankings