Új Pedagógiai Szemle, 2013/1-2

Pünkösd táján írom a lap megújulásáról szóló bevezetőt, s ez lesz az első 2013-as lapszám.

Miért is? A lap szerkesztői hosszú évek óta küszködtek a pénztelenséggel, szinte lapszámonként változott a helyzet, hol innen, hol onnan került átmeneti, alkalmi támogatás a kiadásra. A megjelenés bizonytalanságát a szerkesztőség látszatszerkesztőséggé változása, fogyatkozása is súlyosbította.

Jelen tanulmány célja, hogy rövid áttekintést nyújtson a szakiskolákban és a speciális szakiskolákban tanuló diákok szakmaválasztásukkal való elégedettségről, aspirációikról és jövőbeli kilátásaikról. Fontosnak tartom, hogy a szakiskolai tanulók mellett külön figyelmet fordítsunk a speciális szakiskolában tanuló diákokra is, hiszen az itteni képzési szerkezet leginkább a szakiskolában tanulókéhoz áll közel, hasonló szakmákat szerezhetnek, úgynevezett részszakmák formájában. A hasonlóság ellenére számos eltérés figyelhető meg a speciális szakiskolába járók életútjában. A dolgozat kérdései: 1. Mennyire játszik szerepet az egyéni belső motiváció a lemorzsolódásban, illetve abban, hogy miként értékelik a tanulók a választott szakmájukat? 2. Milyen jövőbeli terveik vannak a fiataloknak: milyen arányban célozzák meg az érettségi megszerzését; és elsősorban milyen tényezőtől függ, hogy a szakiskolai és a speciális szakiskolai hallgatók szeretnének-e érettségit szerezni a későbbiekben? Milyennek látják a szakiskolások és a speciális szakiskolások az elhelyezkedési esélyüket? Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy miként vélekednek arról, lesz-e munkájuk? A választott szakma miként befolyásolja a munkalehetőségekkel kapcsolatos nézeteiket?

Felmérésünk segített jobban megismerni a végzős szakiskolásokat. A korábbinál sokkal differenciáltabb képpel rendelkezünk arról, hogy a végzősök honnan jönnek és hová tartanak, azaz társadalmi hátterükről és aspirációikról, ezek összefüggéseiről. E két dimenzióról gyakran megfeledkeznek azok, akiknek látókörében csupán a szakképesítés és a munkakör van, ezt próbálják „Excel táblákban

Pátkán, július elsejétől a református parókián nyitja meg kapuit az a tanoda, mely túlnyomórészt a településen élő cigány családok gyerekeinek nyújt pedagógiai segítséget. A településen van egy cigány sor, amolyan 3-4 utcából álló mini gettó. Az ott élőknek a település többségi lakosságával annyira rossz a kapcsolatuk, hogy pár éve Molotov-koktélt dobtak az egyik család házába.

A

A hetedikes osztályfőnök 2013. április 25-én, csütörtökön este (mikor máskor?) azt tervezte, hogy a másnapi angolórára fog készülni… Nyelvtani anyag: present perfect, magyarul: befejezett jelen idő. Akkor használjuk, ha egy múltbeli cselekvésnek a jelenben is fennálló eredménye van. – Vagy eredménytelensége – gondolta keserűen az aznapi események hatása alatt. Hetedikes

Iskolánk, a Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola Budapesten, a Róbert Károly krt. 49–51 sz. alatt található. Amint az a nevében is benne van, a többségi pedagógia mellett gyógypedagógiai tagozat is működik az intézményben.

A 9. és a 10. osztályok órarendjében hangsúlyozottan, magas óraszámmal szerepel a szakmai alapozó tantárgy. Ezeken a foglalkozásokon a gyógypedagógiai

Megint kezdődik. A kirándulások, erdei iskolák időszaka. Évek óta figyelem a tendenciát, és a lebonyolításokat.

Ahol kevés a hátrányos helyzetű gyerek, ott a közösség megoldja. Összedobják nekik a többiek a rávalót. Szolidan, emberségesen megoldják. Pláne, ha nincs gond a gyerekkel, csak szimplán szegény.

Ott, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetű, ott fel sem merül a

Különös interakció van aközött, amit keresünk és amit végtére is találunk. Az oktatáskutatók bizonyára jól ismerik e „talált tárgyak” szeszélyeit. S legyen bár mégoly szeszélyes is e torpedójáték, szemlátomást egy egészen decens, már-már modern pedagógiai szakszertár kezd berendezkedni a pedagógusképzés világában. A nemzetközi és hazai vizsgálatoknak köszönhetően olyan adatok és tények állnak

Bevezetés

A középiskolák közötti átjárhatóság és az oktatási rendszeren belüli esélyegyenlőség egymással szorosan összefüggnek. Jelen kutatás Bajorországban vizsgálja a középiskolai szerkezetet és a különböző iskolatípusok közötti váltás jogszabályi hátterét. Az átjárhatóság elméletileg biztosított kereteire vetítem egy bajor kisváros néhány tanulójának, valamint

A közoktatásban zajló nagy átalakítások a pedagógusoktól szemléletbeli változást, újszerű gondolkodást, a módszertani kultúra megújítását kívánják. A projektpedagógia megfelel ezeknek az elvárásoknak, hiszen nyitottá teszi a képzést, épít a kooperációra, fejleszti a kreativitást, segíti az önálló ismeretszerzést, a tanulást színesebbé, örömtelibbé teszi. Hegedűs Gábor Imre könyvében azokat a

Az ELTE kiadásában megjelent rövid tanulmánykötetben Halász Gábor az oktatáskutatás globális trendjeit mutatja be.

A tanulmány először definiálja, mit ért oktatáskutatáson, s ezt a cseppet sem könnyen lehatárolható fogalmat, az OECD fogalommagyarázatára alapozva, ekként határozza meg: „Az oktatáskutatás egy rendszer, s beletartoznak a tanulásra és a tanításra (annak formális és

Ferenc pápa 2013. március 27-én engedélyezte Sándor István boldoggá-avatási dekrétumának a kihirdetését. Ez a talán furcsán hangzó mondat nemcsak a katolikusok számára, hanem általában a tanárok, nevelők számára fontos dolgot takar. A katolikus egyház egy olyan tanárembert emel a boldogok sorába, a szentéletű, életvitelükkel példát