A szerzői irodalmi és filozófiai források: egyrészt a széppróza és a humanista gondolkodás, másrészt a pedagógiai problémák gyakorlati világában is jártas alkotók elvárásai és észrevételei nyomán szerkesztik meg a viszonyítási szintként hasznosítható ideális pedagógusi személyiséget, az eszményi tanító erkölcsiségét. (Nem feledhető, hogy minden igazi eszmény: kultúra, érték, örökség, tehát kincs.) Gondolatmenetében a művelődés- és neveléstörténet olyan tekintélyeire támaszkodik, mint – itt időrendben fölsorolva – Rotterdami Erasmus, Philipp Melanchthon, Johannes Amos Comenius, François Fénelon, John Locke, Kazinczy Ferenc, Gottfried Keller, Konsztantyin Usinszkij, Lev Tolsztoj és mások.