Új Pedagógiai Szemle, 2007/11

^[1]A szerzők két magyarországi régióban vizsgálták az óvoda-iskola átmenet kérdéseit a teljes második osztályos népesség körében. A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a rugalmas beiskolázás alapvetően nem orvosolja az óvodából iskolába történő átlépés nehézségeit, és a

A problémaorientált történelemtanítás abból a felfogásból indul ki, hogy miközben a tanulók megtanulják összekapcsolni saját megélt tapasztalataikat a tanult történelmi tényekkel, a távoli múlt történeti problémái valódi problémákká válnak. A problémaorientált tanítás három lépésben valósulhat meg: a probléma felvetése, megoldása, majd az eredmény reflexiója. A tanulók ennek során olyan multiperspektivikus szemléletmódot sajátítanak el, amelynek segítségével megértik, hogy ami korábban probléma volt, ma nem az, és hogy mai problémáink a múltban gyökereznek, valamint hogy ami az egyik csoportnak, népnek, súlyos probléma, a másiknak nem az. A tanulók érintettségére apelláló történelemtanítás jó eséllyel pályázhat arra, hogy a tanulók „problémaérzékenyek” és „problématudatosak” lesznek.

Michel Foucault életműve az elmúlt kétszáz év európai társadalmi intézményrendszerének bemutatása és kritikája, amely elemző feltárása a nevelés és intézményrendszere történetének is. A felvilágosodás korától, amelyet a szerző a közoktatás elméletének és legitimációs kísérletének koraként tárgyal (Condorcet, Herder), megpróbálja az akkor kialakított fogalmi készlet – igazságosság, értékelés, kizárás – mai napig érvényes és elfogadott interpretációját adni. A nevelésben kialakuló technikai és normalizáló eljárásokat a többi társadalmi intézményben kialakított eljárásokkal való összefüggésében tárgyalja, a kialakított diskurzusok, fogalmi rendszer és az intézményekhez kapcsolódó tevékenység függvényében.

A tanulmány ismerteti a kárpátaljai főiskola tíz évének történetét, működésének fontosabb mozzanatait, amelyek támpontot adhatnak az intézmény belső életének és szakmai fejlődésének megértéséhez. A főiskola létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy tanárokat képezzen Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiba a tanárhiány problémájának megoldására. Az itt végzett hallgatók közel 71%-a a szakmájának megfelelően helyezkedett el, legtöbbjük (91%) ugyanabban az évben, amikor befejezte a tanulmányait. A végzettek kb. 80%-a nem is próbálkozott külföldi álláskereséssel, hozzájárulva a kárpátaljai magyar oktatás megmaradásához és fejlődéséhez. A főiskola segíti a magyar fiatalok képzettségi szintjének növelését, javítja felsőoktatásba kerülésük esélyét.

A gazdasági élet szereplői mind gyakrabban fogalmazzák meg a szakképzés olyan irányú átalakításának szükségességét, hogy a szakközépiskolákból kikerülő munkaerő megfeleljen a hazai kis- és középvállalkozói szektor elvárásainak. Magyarország uniós csatlakozásával az EU-ra vonatkozó ismeretek bekerültek a mindennapokat érintő tudástartalmak közé. Az uniós ismeretek oktatása lehetőséget teremt a diákok társadalmi-kulturális tájékozottságának bővítésére, a vállalkozói kompetenciák és az infokommunikációs készségek fejlesztésére. Ezek a kulcskompetenciák az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra történő átmenet szempontjából jelentősek.