Új Pedagógiai Szemle, 2007/10

Az eTwinning program sikerességvizsgálatának keretében tíz iskolát választottak ki a regisztrált magyar intézmények közül, hogy felderítsék azokat a tényezőket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az iskolák közötti nemzetközi partnerkapcsolatok sikerességéhez vagy kudarcához. A hatékony együttműködésre való felkészítés érdekében a szerzők vizsgálták a projektben részt vevő pedagógusok azon képességeit, amelyek szükségesek a nemzetközi aktivitáshoz, az IKT-eszközök alkalmazásával kiegészülő, interkulturális tanítási-tanulási folyamathoz. Feltárták azt is, hogy a nemzetközi aktivitás és az interkulturális megközelítés mint a pedagógiai innováció egy lehetséges formája milyen mértékben épül be a napi gyakorlatba.

A szerző szaknyelvi előkészítésben részesülő tanulók körében végzett kérdőíves felmérést magyar–német két tannyelvű gimnáziumokban a 2001/2002-es, illetve a 2002/2003-as tanév őszén. A vizsgálatban mindkét évben az akkor szaknyelvi előkészítésben részesülő 9. osztályos és a német nyelvű szaktantárgyak tanulását már megkezdett 10.-esek, valamint a szaktantárgyak idegen nyelvi előkészítését végző tanárok vettek részt. Az adatok elemzése során kiderült, hogy a nyelvi program jelentősen befolyásolja a diákokban kialakuló érzelmeket a tantárgyak idegen nyelven történő tanulása iránt, és felkészíti őket a következő tanévtől várható feladatokra.

A lisszaboni célkitűzések szellemében a Hozzáférés és társadalmi befogadás az élethosszig tartó tanulás keretében elnevezésű (Cluster on social inclusion) szakmai munkacsoport fő célja az oktatás és képzés hatékonyságának elősegítése konkrét indikátorok teljesítésével, olyan oktatáspolitikai, oktatásszervezési gyakorlatok, módszerek, eszközök, egyéb megoldások kialakítása, amelyek az oktatás törvényi szabályozásán, a strukturális alapok felhasználásán vagy a különböző jó példák támogatásán keresztül a leszakadó rétegek társadalmi és gazdasági integrációját erősítik. A munkacsoportban az oktatási minisztériumok és kutatóintézetek munkatársai, illetve nonprofit szervezetek delegáltjai vehetnek részt. A munkacsoport az erre jelentkező országokba tanulmányutakat szervez az adott ország oktatási rendszerének megismerésére, illetve programok és iskolák megtekintésére. Eddig három ülést tartottak, és két tanulmányutat szerveztek. A szerzők ezek tapasztalatait foglalják össze ebben az írásban.

A szerzők a Holokauszt Emlékközpont által 2007 nyarán szervezett egyhetes programot mutatják be, amelynek keretében a részt vevő tanárok és diákok a holokauszt előtti vidéki zsidóság világát ismerhették meg. Az emlékközpont „Jogfosztástól népirtásig” című állandó kiállításához, az ott megjelenő családtörténetekhez kapcsolódva ellátogattak a Magyarország különböző tájain található eredeti helyszínekre. A szervezők célja a holokauszt történéseinek megismertetése és az antiszemitizmus, rasszizmus elleni határozott állásfoglalás fontosságának a bemutatása volt. Emellett szükségesnek tartották, hogy a magyarországi tanárok előtt ismertté váljanak azok a külföldi módszerek, amelyek az autentikus források felhasználását segítik az oktatásban. Ez Magyarországon is nagyon fontos, hiszen rengeteg olyan épület, utca és hely van – gyakorlatilag minden településen az országban –, amely a holokauszt helyszíneihez kapcsolható, és ezek felhasználása a téma tanításában sokkal közelebb hozza a tanítványokat a történtek megértéséhez.