Új Pedagógiai Szemle, 2006/9

A közoktatás egyik legjelentősebb reformja a kétszintű érettségi 2005-ben történt bevezetése. A szerzők az új vizsga adatainak részletes elemzésére alapozva mutatják be az érettségi tényeit, és kísérletet tesznek az érettségi újszerűségének, a kompetencia alapú törekvések érvényesülésének bemutatására. Arra is vállalkoztak, hogy összevessék a régi típusú és az új érettségire történő felkészítés eredményességére vonatkozó adatokat. Az elemzés fő következtetése, hogy az új érettségi alapján értékelt tanulói teljesítmények jobbak a hagyományos vizsgán elért eredményeknél.

A tanulók optimális képességeinek kibontakoztatására, a hatékony tanításra akkor van mód, ha az oktatás során a célnak megfelelő tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk. Mozgásos cselekvések tanításában sokáig a kondicionálás stratégiáját tartották az egyetlen lehetséges megoldásnak. Természetesen a motoros oktatásban számos egyéb stratégiát – fogalomtanítás, -tanulás, indirekt oktatás, nyitott tanulás, direkt oktatás, strukturált tanulás, problémamegoldás, játék – alkalmaznak. Ezek felosztását mutatjuk be a mozgástanítás sajátos területén, az úszásoktatásban.

^[1]A szerző az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazásának nemzetközileg elismert szakértője. Tanulmányában átfogó képet ad az oktatás válságának jelenségeiről, amelyben szerepet játszik a rendkívüli mértékben megnőtt információmennyiség és az ismeretátadatás régi

Az oktatás és a versenyképesség összefüggéséről készült alábbi két interjúban közös az a gondolat, hogy a versenyképesség azon múlik, mennyire sikerül vállalkozóvá válnia annak a viszonylag széles munkavállalói rétegnek, amely a munka világában eddig többnyire beosztott alkalmazottként dolgozott. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértőivel készült beszélgetések azt is érzékeltetik, milyen összetett ismeretek és képességek szükségesek a vállalkozóvá váláshoz s az egyén versenyképességének növeléséhez.

A könyv szerzője jó nevű pszichiáter, gyermekpszichológus, a könyv maga pedig az angol esszéirodalom tartalmi és stiláris hagyományait követi, azaz eszmefuttatás a témáról, arról, hogy mit nevezünk épnek, normálisnak az emberben, akit hagyományosan két (illetve néha három) alkotóelemből állónak tartunk, úgyis mint test (body), értelem és érzelem (mind), valamint lélek (soul) – a környezetén