Új Pedagógiai Szemle, 2006/7-8

A tanulmány az iskolai szelekció folyamatáról szól. Kiemelt figyelmet fordít a szelekció káros hatásai által leginkább érintett kedvezőtlen szociokulturális hátterű tanulókra, illetve mindazokra az előnyökre, amelyeket e tanulók felzárkóztatása kínál az egész társadalom számára. A szerző áttekinti azokat az oktatásirányítási lehetőségeket, eszközöket, amelyek hatékonyan alkalmazhatók az iskolai egyenlőtlenségek felszámolásában. Ezek között van a kiemelt normatív támogatás, a fejlesztési célú beavatkozások ösztönzése, a jogi szabályozás és az oktatásról, a szelekcióról való társadalmi közvélekedés befolyásolása.

Az alábbi összeállítás az iskola belső világáról mutat be képeket, sajátos nézőpontból készített metszeteket. A tanulmányokat az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete bocsátotta folyóiratunk rendelkezésére. A közreadott tanulmányok széles spektrumot fognak át az iskolákban alkalmazott – sokszor nem szervesen beépült – pedagógiai módszerektől az iskolai honlapok intézményi nyilvánosságot

A tanulmány áttekintést ad az iskolai autonómia értelmezési kereteiről. Bemutatja az intézményvezetők autonómiából eredő feladatait, továbbá azokat a konfliktusokat, amelyek többek között a vezetés és a testület érdekeinek különbözőségéből, a gazdálkodási és a szakmai követelmények ütközéséből származhatnak. A szerző szerint az autonómiakonfliktus különböző megnyilvánulásainak igazi oka a maximális vezetői felelősség és a minimális döntési önállóság konfliktusára vezethető vissza. A tanulmány részletesen elemzi a közoktatási intézmények hatékonyságát és eredményességét meghatározó tényezők rendszerét. A ma érzékelhető problémák megoldására tett javaslatok között az egyik legfontosabb az intézményi humánerőforrás-gazdálkodás érdemi megvalósítása.

A tanulmány olyan módszert mutat be, amely az erkölcsi dilemmák megvitatásával fejleszti a tanulók erkölcsi ítélőképességét. A modellt a Kolhberg-i iskola egyik kiemelkedő képviselője Gerog Lind, a Konstanzi Egyetem pszichológus professzora fejlesztette ki. A módszer nem írja elő, hogy mi az erkölcsileg helyes vagy helytelen, úgy segíti az erkölcsi ítélőképesség fejlesztését, hogy közben irányokat, útmutatásokat ad, de a döntést az egyénre bízza. Az erkölcsi nevelésben alkalmazható módszer hazai kísérleti kipróbálásának tapasztalatait adja közre a szerzőpáros tanulmánya.

A tanulmány a pedagógiai gyakorlat szakmai divatjainak veszélyeiről szól. A szerző azokat a pedagógiai módszereket, innovációkat tekinti veszélyesnek, amelyeket felszínesen, öncélúan, vagy nem megfelelő szituációban használnak. Pedagógiai kultúrák, paradigmák – mint a személyközpontúság, az önismeret fejlesztése, a különböző tanulásszervezési és módszertani divatok vagy az integráció és a differenciálás – divat jellegű alkalmazását veszi górcső alá. Rámutat arra, hogy ezek a pedagógiai, módszertani eljárások a megfelelő alkalmazási kultúra hiányában kiüresednek, s kioltódnak azok az értékek, amelyek megújíthatnák a pedagógiai gyakorlatot.

Az elemzés megismerteti az olvasót az oktatás médiában történő megjelenítésével, azzal, hogy az oktatással kapcsolatos témák milyen mélységben és milyen gyakorisággal kapnak hangot az írott és elektronikus sajtóban. A szerző kitér az elektronikus alternatív média szerepére is az oktatás és az iskola világáról való tájékozódásban. A cikk fontos megállapítása, hogy a napilapok oktatással foglalkozó írásaiban a szakmaközpontú szemlélet érvényesítésével szemben túlsúlyban van a véleményközpontúság, amit a szerző kedvezőtlen tendenciának tart.

A tanulmány annak a kutatásnak az eredményeit mutatja be, amely a Sulinet Digitális Tudásbázis tanórai hasznosításáról gyűjtött tapasztalatokat. A kutatás során két középiskolában és egy általános iskolában vizsgálták, hogy milyen módon hasznosíthatók az SDT fejlesztései az egyes tantárgyakban, továbbá azt is elemezték, milyen módon hat az egyes tárgyak tanítására, az órán alkalmazott munkaformákra az informatikai eszközök alkalmazása. A kutatás egyik legfőbb megállapítása az, hogy ha rendelkezésre állnak jó digitális tananyagok s az alkalmazást jól segítő ajánlások, a tanárok készek beépíteni az informatika eszköztárát mindennapi tanítási gyakorlatukba.

A Gombár Csabával készült interjúban a neves szociológus és kérdezője, Mayer József olyan kérdéseket vetett fel, mint például: vannak-e a mai magyar társadalmat fenyegetően megosztó, a szét- vagy kettészakadás rémét keltő, extrém különbségek? Milyen eszközökkel kezelhető, kezelhető-e egyáltalán a ma tapasztalható gazdasági és kulturális értelemben vett kettészakadtság, a szegénység? Hogyan tehetők versenyképessé a társadalom nem versenyképes csoportjai? Alkalmas eszköz-e a hátrányok felszámolására a felnőttek át- és továbbképzése? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kísérelnek meg választ adni a beszélgetőpartnerek.

Az összeállítás a gyerekek táplálkozási problémáit és ezek tanulásra gyakorolt negatív hatásait mutatja be. A világon szinte mindenütt – a fejlett és a gazdaságilag elmaradott országokban egyaránt – vagy egészségtelenül, vagy hiányosan táplálkozik az iskolás korosztály nagy hányada. A gyerekek túltápláltsága számos anyagcsere- és keringési betegség előidézője. A világ több országában összehangolt kampány indult az egészséges táplálkozás népszerűsítéséért és az iskolai étkeztetés egészségesebbé tételéért. Ezt sok más tényező mellett az is indokolja, hogy a kutatók szoros kapcsolatot találtak a táplálkozás minősége és a tanulók teljesítményei, például az olvasásmegértés színvonala között.