Új Pedagógiai Szemle, 2006/5

A szerző kísérletet tesz arra, hogy nevelésfilozófiai megközelítéssel keressen filozófiai támpontokat a nevelés mibenlétének, természetének meghatározásához, a nevelésben ma jelentkező gondok általánosabb érvényű leírásához. Történeti áttekintést nyújt azokról a kísérletekről, amelyekben a neveléselmélet jeles képviselői megpróbálták tisztázni a nevelés, a nevelhetőség filozófiai hátterét. De nem ragad meg teoretikus síkon, hanem olyan gyakorlati problémák tisztázásának igényével is közelít a témához, mint a nevelés és a szocializáció viszonya vagy a bűn és a szankcionálás, pontosabban a bűn elkerülése és a törvény visszatartó ereje közötti kapcsolat.

A humor életolajozó. Ha az iskola tudatosan a „nem rajtad, hanem érted, veled nevetek” eszméjét hirdeti, akkor a derű, a vidámság és a játék otthonává válhat. Tanulmányok sokasága bizonyítja, hogy a tanulók kognitív és affektív képességeihez igazított pedagógiai humor bearanyozhatja dolgos hétköznapjainkat – tanárét, diákét egyaránt. Természetesen a felelősség a tanáré. Neki kell eldöntenie, képes-e a felszabadított csikókedvet egészséges keretek között tartva tartalmas munkát végezni. Teljesebb, hitelesebb személyiséget nevelhetünk, ha nyitottság, őszinteség és gyengéd humor jellemzi óráinkat. Ehhez azonban nekünk, tanároknak is tanulnunk kell humorul.

Napjaink átalakuló/átalakulásra ítéltetett önkormányzati, helyi közigazgatási rendszerében fontos társadalmi, pedagógiai funkciót töltenek be a szakmai szakszolgálatok. A városias és a kevésbé urbanizált települések között talán a szolgáltatások elérhetőségében van a legnagyobb különbség. A tanulmány áttekinti, milyen társulási megoldások segíthetik a ma még jelentős különbségek csökkenését ezen a téren. Egy konkrét társulási modell leírásával pedig bemutatja, hogy a mikro- vagy kistérségben milyen pedagógiai feladatokat tud vállalni egy-egy szakmai szolgáltató szervezet, továbbá milyen módon oldható meg e sokrétű szakmai tevékenységrendszer közös önkormányzati finanszírozása.

Miért nem tölti be igazán küldetését, miért nem tudja teljesíteni céljait a hazai természettudományi oktatás? Miben rejlenek e tárgyak oktatásának problémái, kudarcai? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a szerkesztőségi beszélgetés. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a hazai természettudományi és matematikai nevelés nem tudott igazán alkalmazkodni a középiskola expanziójához, ahhoz a tényhez, hogy a középfokú oktatásban sok olyan gyerek vesz részt, aki nem kíván felsőfokon tovább tanulni. A vita egyik fontos következtetése, hogy jelentős mértékű tananyagreformra és a természettudományi tárgyak módszertanának megújítására volna szükség.

A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti nevelést, a fenntarthatóság pedagógiáját miként lehet összekapcsolni az Ember és társadalom műveltségterülettel. A kapcsolódás lehetőségét az teremti meg, hogy ez a műveltségterület hivatott növelni a tanulók társadalmi, közéleti érzékenységét, feladata fejleszteni a helyi közéleti aktivitáshoz szükséges képességeket. A szerző utal arra, hogy a fenntarthatóság pedagógiája csak a jelenismeret-orientált történelemoktatásban érvényesíthető a maga teljességében.

^[1]A világban, különösen Európában rohamosan terjed a két tannyelvű oktatás. A tanulmány körképet nyújt az e téren érvényesülő tendenciákról, irányokról. Kiderül, hogy a két tannyelvűségben mindenütt a tartalom alapú nyelvoktatás hagyományait követik, s szinte mindenütt prioritást

Milyen a tökéletes természettudományi tanterv? Megoldható-e, hogy a tanulók alapos, általános természettudományi műveltséget sajátítsanak el, és egyazon óra keretén belül a tovább tanulni vágyók is megfelelő szaktárgyi tudáshoz jussanak? Vajon a tantárgyi orientációnak vagy az integrációnak kedvez-e a jövő? Milyen trendet mutatnak a nemzetközi természettudományi projektek? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző, aki a természettudományok tanításának roppant gazdag háttéranyagából, az interneten elérhető nemzetközi természettudományi projektek, tantervarchívumok és online-fórumok, közösségek releváns elemei között kutatva emel ki néhány érdekes példát.

Talán két évtizede, hogy elbűvölt Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című műve. A matematikai levezetéseket átugorva izgalmas olvasmányként hatott a fizika tudományának az emberi kultúrtörténetbe ágyazott