Új Pedagógiai Szemle, 2006/4

A szerző több országos kutatás alapján mutatja be a középiskolás diákok ismereteit és attitűdjeit a jogállam intézményeivel és a politika világával kapcsolatban. A tanulmány képet ad a középiskolások politikai érdeklődésének jellegéről és politikával kapcsolatos ismereteinek a szintjéről. Az írás amellett, hogy igen kritikusan mutat rá a különböző kérdőíves kutatásokkal kapcsolatos problémákra, síkraszáll az iskolakutatás mellett, s néhány javaslatot is megfogalmaz a továbblépés érdekében.

Az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára az új kétszintű érettségi oktatáspolitikai jelentőségének bemutatásán túl arra vállalkozik, hogy összegezze a 2005. évi érettségi vizsgák tapasztalatait. Ezek szerint az új érettségi jól vizsgázott, alaptalannak bizonyultak a kudarcát előrevetítő álláspontok, előzetes félelmek. Az eredmények tükrében azokat a véleményeket is cáfolja, amelyek szerint az új érettségi túlságosan könnyű lett volna, s mint ilyen nem felel meg a tanulók tudásának, kompetenciáinak mérésére. Szerinte az emelt szintű érettségi is beváltotta a szakértők és az oktatáspolitika reményeit, mivel alkalmas arra, hogy jól differenciáljon a jó képességű tanulók között, akik a középiskolai követelményekhez igazodó érettségi vizsga teljesítésével bekerülhetnek a felsőoktatásba.

A szerzők Bognár Anikó tanulmányához – A tartalom fontossága az idegen nyelvek oktatásában (ÚPSZ, 2005. 9. sz.) – is kapcsolódva írják le gondolataikat az általános iskolai nyelvoktatásról. Alapgondolatuk, hogy a nyelvtanulás problémáit az általános iskolában is a két tannyelvű oktatás elterjedése oldhatja meg. Véleményük szerint az alapozó szakaszban és a felsőbb évfolyamokon is a tartalom alapú tankönyvek hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Gondot okoz a két tannyelvű képzésre felkészült nyelvtanárok hiánya is. A szerzők bemutatják az általuk megvalósított két tannyelvű német nemzetiségi oktatás tanórai és tanórán kívüli gyakorlatát.

A szerzők a vállalkozásoktatás, a vállalkozási készségek fejlesztésének szakértői. Tanulmányukban a budapesti Corvinus Egyetemen folyó oktatómunkájuk tapasztalatait írják le. Képet adnak a vállalkozási kultúra fejlesztését szolgáló európai uniós folyamatokról, valamint az elmúlt másfél évtized fejleményeiről a vállalkozásoktatás terén, így a középiskolai vállalkozás iránt érzékenyítő programokról és az ezek keretében fejleszthető kompetenciákról. A bemutatott egyetemi vállalkozásoktatási programot azért ajánljuk az olvasó figyelmébe, mert jól adaptálható a közoktatás keretei között is.

^[1]A cikk az immár nyolcéves múltra visszatekintő brit oktatási reform eredményeiről, illetve a reform keretében alkalmazott eszközökről szól. Röviden bemutatja az oktatási rendszer hatékonyságának és eredményességének korábbi problémáit, majd kitér arra, hogy nyolc év alatt

A gyermekkori IKT-használat vizsgálata

A 2005/2006-os tanévben folytatott kutatásunk az IKT-használat, a digitális pedagógia befogadásának vizsgálatát tűzte ki célul az iskolai oktatás bevezető és kezdő szakaszában. Arra voltunk kíváncsiak, hogy általános iskoláink mennyire alkalmasak a digitális írástudás megalapozására. Az alsó tagozaton mennyire felkészültek az

Amikor 1988-ban megjelent Gonick és Wheelis pompás képregénye, a „KépreGÉN”^[1] (amely igazán megérne egy újabb kiadást), rögtön arra gondoltam, hogy egy ehhez hasonló páros – tudományosan képzett karikaturista és jó humorú szaktudós-tanár – szövetsége csodás sorozatot

Hasznos és fontos sorozatot indított Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. A levéltár tudományos műhely is, ahol eddig is értékes forráskiadások és kiadványok jelentek meg. Az új sorozatban Turbuly Évaigazgatónő Dominkovits Péter társszerkesztővel a megyei levéltári szervezet munkatársainak doktori disszertációit teszi közzé. A sorozat első munkája Németh