Új Pedagógiai Szemle, 2006/12

Hogyan illeszkedik be az esélyegyenlőség pedagógiája a 21. század versenyképességet célzó oktatásügyi szemléletébe? A kétrészes tanulmány erre az alapkérdésre keres választ. A szerző részletesen elemzi, hogy a mai magyar társadalmi viszonyok között milyen jellemzői vannak a hátrányos helyzetnek, illetve a korábbi értelmezésekhez képest miben változtak ezek a sajátosságok. Bemutatja azokat a fő képzettségbeli törésvonalakat, amelyek mentén a hátrányos helyzetű és a versenyképes rétegek elválnak. Kitér arra a kérdésre is, hogy a mai magyar társadalom nyomásgyakorló elitje számára valóban fontos-e az esélyegyenlőséget elősegítő oktatás.

A közgazdász akadémikus szerint a közoktatás stratégiai feladata a munkaerő-piaci versenyképességhez és a felelős társadalmi magatartáshoz szükséges ismeretek közvetítése. Véleménye szerint e két stratégiai cél olyan személyiségvonások kialakítását igényli, amelyek a felelős termelői, fogyasztói, valamint a családfenntartói, szülői magatartásra jellemzőek. Úgy látja, hogy a versenyképességet jelentősen befolyásolja a szereplők általános műveltsége, ezért azt ajánlja, hogy az eddiginél sokkal komolyabban kell venni a történelmi, irodalmi, művészettörténeti ismeretek oktatását.

Új sorozatot indítunk, amelyben a pedagógusok munkájával kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási eredményeket mutatjuk be. A sorozat aktualitását az adja, hogy 2006–2008 között 21 országban OECD TALIS néven nemzetközi kutatás zajlik a tanári munkával kapcsolatban. Az OECD nemzetközi tanárkutatásának legfőbb célja, hogy átfogó mérési, értékelési, minőségfejlesztési és minőségbiztosítási

A szerző gyakorló pedagógusként összegzi azokat az ütközéseket, konfliktusokat, amelyeket szinte minden olyan gyerek, szülő és pedagógus átél, aki részese az iskola mindennapjainak. A szerző abból indul ki, hogy a konfliktusok, az ütközések minden emberi kapcsolat természetes velejárói, s megfelelő szemléletmód esetén kiváló lehetőséget teremtenek a kapcsolatok fejlesztésére, az emberek személyiségének kiteljesedésére. Részletesen elemzi, milyen veszélyekkel jár a konfliktusok megoldatlanul hagyása, s bemutatja azt is, miként válhatnak a konfliktus-megoldási folyamatok építő jellegűvé.

A hazai közoktatási rendszer intézményi struktúrájának egyik legfőbb problémája az intézményi működés és a feladatellátás tagoltsága. A probléma megoldásának egyik leghatékonyabb eszközét jelentik a kistérségi társulások. A cikk szerzői azokat a helyi politikai és intézményi konfliktusokat, szervezeti hatásokat elemzik, amelyek a kistérségi társulásokban együttműködő önkormányzati és intézményi partnerek között alakulnak ki.

A magyar könyvkiadás igen gazdag palettáján nem elhanyagolhatóak a több mint száz éve működő Magyar Pedagógiai Társaság kiadványai. Nemcsak pedagógiai, hanem kulturális, történelmi szempontból is érdekesek ezek a kötetek, közöttük is kiemelkednek azok a kiadványok, amelyek a világfolyamatokra hívják fel a figyelmet. Ilyen a 2006 tavaszán megjelent Összehasonlító pedagógia című mű,