Új Pedagógiai Szemle, 2005/7-8

A tanulmány elsősorban a fejlesztő értékelés szerepének változásait, lehetőségeit igyekszik áttekinteni, különös tekintettel a személyre szabott fejlesztésre, valamint az elszámoltathatóság kívánalmára. Bemutatja a szummatív (minősítő) értékeléssel való kapcsolatát, ahhoz való viszonyát is. A szerzők a külföldi esettanulmányokat felhasználva elemzik a fejlesztő értékelés lehetőségeit: összegzik a folyamatokat, és érintik az elkövetkező időszak oktatáspolitikai feladatait.

Az Európa Bizottság Socrates elnevezésű oktatási együttműködési programja keretében minden év tavaszán meghirdetik a Comenius 2.1 akciót, melynek célja olyan nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektek támogatása, amelyek hozzájárulnak a tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztéséhez. A program többek között a tanárok alapképzésébe beilleszthető tanterv fejlesztését, tanítási módszerek, pedagógiai stratégiák kidolgozását helyezi előtérbe, különös tekintettel a speciális tanulási igényű csoportokra (etnikai kisebbségek, fogyatékkal élő vagy szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, nemzetiségi oktatás stb.). A projektek létrejöttéhez a Socrates-programban részt vevő legalább három ország (legalább egy az EU tagja) egy-egy részvételre jogosult intézményének együttműködésére van szükség. Az egyik intézménynek koordinátori szerepet kell vállalnia. A projektek időtartama egy, két vagy három év lehet. A pénzügyi támogatás a projekt típusától függően évi 20–100 ezer euró, amely minden esetben kiegészítő támogatás, vagyis az intézményeknek más pénzügyi forrásokat is igénybe kell venniük. Általában a projekt költségvetésének 40-60 százalékát kell egyéb forrásból fedezniük.

Hosszú ideje folynak kísérletek egy olyan tárgy, modul megteremtésére, amely hatékonyan képes hozzájárulni az önismeret, a társismeret, az emberi viszonyok problémavilága iránti érzékenység fejlesztéséhez, továbbá egy olyan komplex ismeretrendszer megkonstruálására, amely segít az egyes embert és a különböző közösségeket körülvevő társadalmi környezet, a jelen megismerésében. A szerző bemutatja azt a fejlődési folyamatot, amelynek keretében egy embertani, emberismereti és önismereti tantárgyblokk megtöltődik tartalmakkal, és megteremtődik a szélesebb pedagógiai gyakorlatban való elterjesztése.

^[1]Az előadás, amely a Demokráciára nevelés európai éve keretében megtartott konferencián hangzott el, bemutatja az Egyesült Királyságban folyó demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés főbb elveit, s betekintést nyújt az iskolákban kialakult különböző formákra. Az előadás

A MAG-projekt fontos eleme a tanárok tréning jellegű képzése. A szerző rövid írásában – amely a MAG-projekt eredményeit bemutató OKI szakmai napon elhangzott előadás alapján készült – azt mutatja be, hogy a tréning jellegű képzésnek milyen hatása van a pedagógusok személyiségére, gondolkodására, mindennapi gyakorlati tevékenységére. A tréning legnagyobb értéke, hogy adaptívan illeszkedik a képzésben részt vevő pedagógusok igényeihez, s tudatosítja bennük saját szakmai rutinjuk és a kívánatos változtatási irányok közötti viszonyt.

^[1]EuroMath: a matematika gazdagítását szolgáló online programot egy EU által támogatott, 1999 szeptemberétől 2003 januárjáig futó Socrates-projekt hozta létre dániai, angliai és magyarországi tanárok és tanulók részvételével. Az NRICH weboldal

^[1]Az esettanulmány olyan gyerekről készült, aki egy zeneszerző szoftverrel komponált önálló művet. Az elemzés a gyerek és a tanár viselkedését, a szoftverhasználat folyamatát és stratégiáját vizsgálja. Annak szemléltetésére törekszik, hogy a szoftver miként tette képessé a gyereket a

Az EU Socrates–Minerva-programjának támogatásával, hat ország részvételével zajlott a Colabs-projekt, amelynek egyik vizsgálandó területe az 5–9 éves gyerekek írás-olvasás készségének fejlesztése volt számítógépes, kollaboratív tanulási környezetben. A Creative Writing interaktív meseszerkesztő program alkalmazása olyan módszert nyújtott a gyerekek számára, amellyel – az IKT-eszközök multimédiás lehetőségeit kihasználva – kreatív módon, együttműködve tudták megjeleníteni gondolataikat. A szerző a program magyarországi kipróbálásának eredményeiről tájékoztat.

Összefoglaló az aktív állampolgárságra neveléssel, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtésével; a mobilitással és az európai együttműködéssel; a tanulás vonzóvá tételével, a munka világával és a civil társadalommal való kapcsolatok erősítésével foglalkozó munkacsoportok eddigi eredményeiről

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramról készült beszámolók sorában ez

A fejlett országok felé irányuló bevándorlási törekvések erősödése következtében egyre nagyobb számban jelennek meg tanköteles korú gyerekek a szülőföldjüktől távoli, anyanyelvüktől eltérő nyelvet használó országok iskolarendszerében. A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa egyrészt azt a jogi környezetet, amely meghatározza a bevándorlók gyermekeinek iskolázását, másrészt ismerteti, hogy az Európai Unió tagországaiban miként valósulnak meg a faji, etnikai diszkrimináció elkerülésére született szabályok az oktatás mindennapi gyakorlatában. A tanulmány fontos megállapítása, hogy a bevándorló gyerekek nyelvi és kulturális integrációjának úgy kell megvalósulnia, hogy közben megőrizzék saját, eredeti nemzeti identitásukat, anyanyelvüket és kultúrájukat.

Mennyire képes betölteni funkcióit a felnőttoktatás? Mennyire felelnek meg az iskolarendszerű felnőttoktatásban ma alkalmazott módszerek és a közvetített tartalmak azon társadalmi csoportok igényeinek, amelyek számára ez a képzés jelentheti a társadalmi integráció lehetőségét? A felnőttoktatásban résztvevők esetében milyen esélye van az iskolai keretekhez kevésbé kötött tanulási, ismeretszerzési formáknak, például az e-learningnek, a távoktatásnak? Milyen esélye van annak, hogy a felnőttoktatás felkészítse a keretei között tanuló, zömében halmozottan hátrányos rétegeket a szakképzésben való részvételre, az élethosszig tartó tanulásra? Ezekre a kérdésekre keresett választ az a szerkesztőségi beszélgetés, amelynek részleteit az alábbiakban adjuk közre.

A tanulók szöveges értékelése terén még viszonylag kevés pedagógiai tapasztalat halmozódott fel. Ezért van jelentősége minden olyan konkrét módszernek, amely segíti a pedagógusokat az értékelés differenciáltabb formájának elsajátításában, elfogadásában. Az alábbi tanulmány egy számítógépes programra épülő, mondatválasztásos szöveges értékelési eljárást s annak alkalmazási tapasztalatait mutatja be. A szerző azonban utal arra, hogy az ismertetett módszer a szöveges értékelés megtanulását hivatott elősegíteni, a cél az, hogy a pedagógusok megtanulják az esszé jellegű értékelés technikáit.

Régóta tudom, hogy a pedagógia szempontjából igazán érdekes és fontos könyvek többnyire nem a pedagógiai, neveléstudományi szakirodalom hagyományos forrásvidékén születnek. A pedagógia, a neveléstudomány megújulásának, gyakorlatközelibbé válásának egyik kulcskérdése ma épp az, hogy mennyire képes nyitni az olyan modern társadalomtudományok irányába, mint a modern szociálpszichológia, a