Új Pedagógiai Szemle, 2005/10

Szeptemberi számunkban közöltük a kétszintű informatikaérettségi tapasztalatairól készített tanulmány első részét. A háttérelemzés második része elsősorban a középiskolák személyi-tárgyi feltételeivel, különösen a számítógépes gyakorlás és internet-alkalmazás lehetőségeivel foglalkozik. A szerző elemzi a vizsgára történő felkészülést segítő tankönyv-, taneszköz- és szoftverválaszték minőségét, és képet ad a középiskolai informatikaoktatás egészének tanítási, tartalmi problémáiról is. A megkérdezett tanárok szerint az alacsony óraszám, a nem kielégítő eszközellátottság, valamint az IKT-használatát megalapozó tanártovábbképzések hiánya kevés lehetőséget ad a friss IKT-alkalmazások beépítésére a többi tantárgy anyagába.

A pedagógiai és pszichológiai szakirodalom egyik leggyakrabban használt fogalma az önismeret. Tókos Katalin tanulmánya kísérletet tesz az önismeret, illetve az ehhez kapcsolódó fogalomrendszer – énkép, énséma, énreprezentáció stb. – tartalmának értelmezésére. Áttekintést ad arról is, hogy a személyiségfejlődés folyamatában hogyan szélesedik az énkép tartalma. A tanulmány érdekes fejezete a serdülőkori énkép és önjellemzés sajátosságainak elemzése. Az önismeretre vonatkozó pszichológiai tudás pedagógiai hasznosíthatóságát hivatott segíteni az énkép és az önismereti szint mérésével foglalkozó fejezet.

A tanulmány tizenöt magyarországi iskolában végzett kérdőíves vizsgálat alapján írja le, hogy milyen helyet foglal el a mozgás, a sport, a testedzés a serdülőkorú lányok életében. A vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a fiatalok közül egyre többen ismerik fel a sport egészségmegőrzésben betöltött szerepét. A testedzési szokásokat legdominánsabban a családi háttér határozza meg. Ugyancsak fontos tényező az, hogy az iskola milyen mértékben ösztönzi mozgásra, rendszeres testedzésre a tanulókat. A szerző szerint a serdülők jelentős részét egyfajta inaktív sportérdeklődés jellemzi, amely nem eredményezi a testi fejlődéshez nélkülözhetetlen mozgásos aktivitást.

Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramot bemutató sorozatunk utolsó fejezetében két olyan munkacsoport tevékenységét és javaslatait összegezzük, amelyek a program egészében hangsúlyos szerepet töltöttek be. Az erőforrások hatékony elosztásának igénye ugyanis az oktatás és képzés egészét mint rendszert érinti, és minden munkacsoport tevékenységének hátterét hivatott biztosítani azzal, hogy a szakmai elképzelések sikeres megvalósítása érdekében minél több forrás megfelelő elosztását igyekszik megvalósítani ebben a szektorban. A hatékony finanszírozás feltételeinek megteremtése nélkül lehetetlen elérni, hogy a minőség és az esélyegyenlőség szempontjai is érvényesülhessenek az egyes tagállamok oktatáspolitikájában éppúgy, mint az Európai Unió szintjén. Megfelelő mérföldkövek, indikátorok meghatározása nélkül pedig nehezen lenne követhető, hogy milyen tendenciák tapasztalhatók az oktatás és képzés területén, valamint hogy az egyes ajánlások beépítése vagy elhagyása nyomán hogyan változott a rendszer egésze. A mutatók kidolgozásával foglalkozó munkacsoport tevékenysége így kapcsolódott a valamennyi oktatási és képzési részterületet érintő közösségi szintű szakmai együttműködéshez.

A cikk első része rövid áttekintést ad az iskolai fegyelmezés hazai és nemzetközi történetéről, majd bemutatja, hogy milyen szemlélet és konkrét gyakorlat uralkodik ma ezen a téren. A szerző jól érzékelteti, hogy a fegyelemről való gondolkodás, illetve a fegyelmezetlenség kultúra- és társadalomfüggő. A tanulmány bemutat néhány angol vizsgálatot, amelyek a fegyelemsértések típusaival, illetve okaival foglalkoznak. A szerző a fegyelemre vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján úgy véli, hogy a tanulók növekvő agresszivitásában jelentős szerepe van az iskolai fegyelem fenntartását is szolgáló pszichoterrornak.

Az Európai Unió a jövőben egy ún. „nyelvi útlevél” alapján fogja értékelni polgárai nyelvtudását. Ezt az „útlevelet” egy portfólió alapján állítják majd ki, melyet a nyelvtanuló készít, ebben dokumentálja nyelvtanulását, fejlődési szakaszait, különböző teljesítményeit. Fontos, hogy ezzel a műfajjal már a tanárképzés során megismerkedjenek a leendő tanárok. Ezért a szegedi végzős tanárjelölteknek portfóliót kell benyújtaniuk iskolai gyakorlatukról. Az itt közölt tanulmány a portfólióról mint a tanári képesítés egyik lehetséges írásbeli mércéjéről szerzett tapasztalatokat ismerteti.