Új Pedagógiai Szemle, 2004/7-8

A szerző az OM közigazgatási államtitkára, az oktatásjog hazai szakértője. Az alábbiakban közreadott tanulmány a nevelési intézmények egyik fontos működési dokumentumának, a házirendnek a jogi problémáit elemzi. A tanulmány nemcsak ismerteti és értelmezi a házirendek alapjául szolgáló jogszabályokat, hanem részletesen elemzi a szabályozás mögötti értékválasztásokat, jogfilozófiai alapvetéseket. A tanulmányból kibontakozó kép arra utal, hogy a házirend akkor töltheti be az intézmények életének szabályozó funkcióját, ha mind készítése, mind végrehajtása liberális, a személyiség autonómiáját védő, az egyén törekvéseinek szabad kibontakozást engedő pedagógiai gondolkodásmódra alapozódik.

A szerzők az európai dimenzió iskolai megjelenítését elemző vizsgálat főbb eredményeit adják közre. Azt elemezték, hogy Csongrád megye iskoláinak pedagógiai programjaiban milyen módon jelenik meg az európaiság, a polgári léthez szükséges értékek közvetítése, mennyire valósulnak meg az iskolák mindennapi gyakorlatában azok az ajánlások, amelyeket az Európai Unió és az Európa Tanács fogalmazott meg annak érdekében, hogy az oktatás-képzés hozzájáruljon ahhoz, hogy az európai közösség a világ egyik legversenyképesebb térségévé váljék.

A szerkesztőségi beszélgetés keretében az oktatás finanszírozhatóságával foglalkozó, OPEK által készített elemzés néhány főbb következtetését, megoldási javaslatát vitatták meg a résztvevők. Szó esett egyrészt arról, hogy az oktatás világában milyen lehetséges értelmezése van a hatékonyságnak, másrészt, hogy szabad-e pusztán gazdaságossági szempontokat érvényesíteni az intézményrendszer működtetésére vonatkozó fenntartói döntésekben. Ennek kapcsán vetődött fel az iskolák méretgazdaságosságának, valamint a mérés-értékelésre alapozott differenciált finanszírozás lehetőségének kérdése.

Eiben Ottó a humánbiológia – s ezen belül a növekedéstudomány, az auxológia – világszerte ismert szakembere, az ELTE embertani tanszékének nyugalmazott vezetője. A vele készült beszélgetésben szó esik a humánbiológiának és az auxológiának a pedagógiára gyakorolt hatásairól, s a professzor részletesen szól arról, hogy milyen jelentősége van a gyerekek fizikai fejlettségét feltáró vizsgálatoknak. Ezek a mérések hozták először felszínre, hogy a diákok életmódjában bekövetkezett változások milyen módon hatnak testük alakjának korántsem kedvező irányú változásaira, továbbá sokat segítettek az akcelerációs folyamat sajátosságainak megismerésében.

A tanulmány^[1] összefoglalja, hogy 2000 és 2003 között mi történt az Európai Unió csúcsértekezletén Lisszabonban (2000-ben) elhatározott, a közösség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű Munkaprogram megvalósítása terén. Megtudhatjuk, miként valósul meg az oktatásban az EU úgynevezett

A tanulmány áttekintést ad a játék pedagógiai szerepének értelmezéséről, az egyes korok játékfelfogásáról. Érinti a játék fejlődésben betöltött szerepének pszichológiai, pedagógiai értelmezését, továbbá szól arról, hogy a játék miként válhat az iskolai nevelés egyik fontos pedagógiai eszközévé. A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy a tehetségesebb, tanulásban sikeresebb gyerekek inkább a szellemi játékok iránt vonzódnak, s kevésbé szeretik a fizikai erőfeszítést igénylő játékokat. A tanulmány megismertet a bridzs és a sakk hasznosíthatóságának lehetőségeivel a tanításban, a gondolkodásfejlesztésében.

Az esettanulmány a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában folyó iskolai innováció mindennapjairól szól. A tanulmány a maga történetiségében mutatja be, miként vált egy nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézmény – a törvényi lehetőségek fokozatos tágulásával – olyan fejlesztőműhellyé, amely a tananyagfejlesztésen túl képessé vált a legjobb nemzetközi szakképzési gyakorlat hazai adaptációjára is. A szerző bepillantást enged abba a munkába is, amelynek révén a szervezet alkalmassá vált az innovációra, az ehhez szükséges források megszerzésére és a magas szintű pályázati kultúra elsajátítására.

A gyakorló pedagógusként dolgozó szerző saját iskolájának osztályfőnökei körében végzett mikrovizsgálat tapasztalataira építve összegzi az osztályfőnöki tevékenység konkrét feladatait. A tanulmánynak az ad különös jelentőséget, hogy a szerző saját iskolája eredményeit összeveti az osztályfőnöki munkáról végzett országos vizsgálat főbb tendenciáival. Egyik legfontosabb következtetése, hogy az osztályfőnök akkor sikeres, ha túl tud lépni az iskolai színtereken, ha képes a tanulókkal, szüleikkel minél gazdagabb személyes kapcsolatok kialakítására, továbbá arra, hogy minél több olyan alkalmat teremtsen, ahol a tanulók az iskola megszokott formáitól eltérő keretek között nyilvánulhatnak meg.

A gyermekek védelme napjaink egyik legösszetettebb feladatává vált. Sok olyan gyerek él országunkban (persze máshol is), akikről a környezetük nem gondolja, hogy segítségre lenne szükségük, s talán még maguk sem. Ha viszont kiderül, hogy segítség kell, nagyon sokan nem is tudják, hová fordulhatnak. Napjainkban egyre több embert foglalkoztat a családon belüli erőszak, amely a gyermekek

Gyakorta vagyunk úgy egy-egy könyv, tanulmány kapcsán, hogy a szisztematikusan kifejtett téma először eredendően újnak tűnik, majd a leírtakat jobban végiggondolva rádöbbenünk arra, hogy valójában régóta ismerjük mindezt, csak nem láttuk ilyen rendszerezetten, koncepciózusan. Mindezt természetesen nem úgy kell értelmezni, hogy nincs új a nap alatt. Sokkal inkább arról van szó, hogy mindennapi