Új Pedagógiai Szemle, 2004/4-5

A multikulturális nevelés mind gyakrabban használt fogalom a hazai pedagógiában. Nálunk is egyre élénkülő figyelem veszi körül az öntudatra ébredő nemzeti és etnikai kisebbségek társadalmi problémáit, különösen oktatását és munkaerő-piaci helyzetét. Az alábbiakban betekintést nyerhetünk a multikulturális nevelés egyes kérdéseibe, fogalmának értelmezésébe, megismerhetjük fejlődését, és megtudhatjuk, mitől lesz egy oktatási intézmény multikulturális jellegű.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazásának egyik fontos feltétele, hogy a különböző tantárgyakat tanító tanárok nyitottak-e az említett technikák alkalmazására, illetve rendelkeznek-e az alkalmazáshoz szükséges eszközökkel (számítógéppel, internet-csatlakozási lehetőséggel) az iskolájukban és otthon. Az alábbiakban közreadott felmérés eredményei arra utalnak, hogy a némettanárok kellően nyitottak a modern kommunikációs technikák, a multimédiás oktatóprogramok megismerése és a tanításban való felhasználása iránt. A felmérés adatai szerint elsősorban a tanórákra történő felkészülésben és csak kisebb arányban a konkrét órai tevékenységben hasznosítják az informatikai eszköztárat. A tanulmányban közölt felmérés 2000–2002-ben készült, megjelenését azonban fontosnak tartjuk, mert nemcsak a technikai felszereltségről, hanem a némettanárok hozzáállásáról, az IKT (információs és kommunikációs technológiák) használatának területeiről, lehetőségeiről és nem utolsósorban annak akadályairól is átfogó képet nyújt. Emellett a felmérésben közzétett eredmények további szakirányú kutatások kiindulópontjául szolgálhatnak. Mivel ezen a területen rohamos infrastrukturális és módszertani változásoknak lehetünk tanúi, a szerzők tervezik a felmérés megismétlését, a jelenleg rendelkezésre álló és az újabb adatok összehasonlítását.

A lillafüredi konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata annak az európai uniós munkabizottságnak a megállapításait elemzi, amely a tanári szakma helyzetével és képzésének kérdéseivel foglalkozott. A jelentés szerint Európában szinte mindenütt probléma, hogy a tanári pálya egyre kevésbé vonzó, s nem mindig a legrátermettebbek kerülnek a pedagógusképzésbe, illetve a tanári pályára. Ezért minden országban keresik, hogyan lehet vonzóvá tenni a pályát, s milyen segítő rendszerekkel lehet elérni, hogy a tanári munkában nélkülözhetetlen kulcskompetenciákkal minél szélesebb körben rendelkezzenek a pályára lépők és a már pályán lévő pedagógusok. A szerző áttekintést ad a tanári munka kulcskompetenciáiról, melyek közül talán a legfontosabb, hogy a tanárok képesek legyenek a hatékony tanulási környezet megteremtésére, a differenciálásra, az IKT integrálására tanári tevékenységükben, továbbá a teammunkára, a kooperációra.

Az emberrel foglalkozó humán szakmák képviselőit leginkább fenyegető veszély a kiégés, a munka rutinszerűvé válása. Setényi János lillafüredi konferencián elmondott előadásának középpontjában annak a folyamatnak a bemutatása állt, melynek során a lelkes, de tapasztalatlan pedagógus a betanulásnak, a szakmai identitás kialakításának, majd a munka rutinná válásának lassú állomásain keresztül eljut az elszürkülés, a mentális és gyakran szakmai kiégés állapotába. Előadásával egyrészt a pedagógus-mentálhigiéné prevenciós funkciójának hiányára, másrészt a kiégés állapotába jutott pedagógusok esetleges pályaváltásának nehézségeire hívta fel a figyelmet.

A lillafüredi konferencia pódiumvitájának részleteivel ismerkedhet meg az olvasó, amelynek keretében a résztvevők arról beszélgettek, hogy egyrészt a közoktatásban időről időre érzékelhető hektikus folyamatok mennyire hatnak a pedagógusokra, másrészt mennyire képesek elérni azt, hogy mindez ne legyen érzékelhető az osztályteremben. Vita tárgyát képezte az is, hogy a hivatalos és az egyre jobban terjedő, valóban piacképes, releváns tudást nyújtó árnyékoktatás rendszere miként viszonyul egymáshoz, milyen kihívások jelentkeznek ebből a szférából, továbbá szó esett arról, hogy a továbbképzések során, illetve más csatornákon szerzett új tudás mennyire termékenyíti meg a pedagógiai gyakorlatot, és miért olyan nehéz feladat az iskola kialakult rendjének, tudásközvetítési mechanizmusainak változtatása.

Évek óta használunk egy fogalmat: európai dimenzió. Sokan sokféle tartalmat társítanak hozzá. Európai iskolaigazgatók szerint a fogalom egyszerre jelenti az európai lehetőségek ismeretét, az európai társadalmi-politikai kérdések iránti érzékenységet és az európai polgár értékrendjének ismeretét. A tanulmány az európai dimenzió egyik érdekes és sok vitát kavaró aspektusával is foglalkozik: a nemzetállami keretek fokozatos háttérbe szorulásával, a kultúrák, értékek fokozatos nemzetek felettivé válásával, európaizálódásával. A szerző ismerteti annak az elemzésnek az eredményét, amelyben azt vizsgálták, hogy az európai dimenzió politikai és kulturális elemei mennyire és milyen módon vannak jelen az egyes országok tanterveiben. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az európai dimenzió tanítása kevésbé direkt politikai tartalmakon keresztül valósul meg, és az európaiság többnyire kulturális és demokráciaértékek közvetítésével épül be a tanulók tudatába.

Az oktatás világában az árnyékgazdaság analógiájaként megjelent az árnyékiskola, azaz a hatékony tudást biztosító különórák rendszere. A tanulmány áttekintést ad arról, hogy milyen arányban és milyen sajátos formában valósul meg az árnyékoktatás a fejlett gazdasággal rendelkező országokban. Az árnyékoktatásban szinte mindenütt a jobb társadalmi státusú, kedvezőbb szociokulturális háttérrel rendelkező családok gyerekei vesznek részt. Ebből következik a tanulmány egyik fontos megállapítása: az árnyékiskola felerősíti az iskolázásban egyébként is erőteljesen ható társadalmi hátrányokat, s növeli az egyenlőtlenségeket. Az árnyékoktatás terjedése világszerte a formális oktatás hatékonyságának problémáival magyarázható. A megoldás kulcsa az oktatás hatékonyságának növelése és az iskolán belüli kiegészítő oktatás lehetőségeinek szélesítése.

A tanulmány áttekinti a nyelvoktatásban ható azon tendenciákat, amelyek a két világháború közötti időszak politikai, társadalmi és nem utolsósorban gazdasági változásainak következtében alakultak ki Közép-Európában, illetve Magyarországon. Az elemzésből kiderül, hogy a polgárosodottabb Ausztriában a hagyományos latin és francia nyelv mellett – a középiskolai képzésben nagyobb részt képviselő reáliskolai képzés hatásaként – sokkal nagyobb arányban terjedt el a gazdasági kapcsolatok szempontjából fontos angol nyelv oktatása, mint hazánkban. Romániában a nyelvi gyökerek révén és a francia kulturális orientációból eredően a francia nyelv oktatása mindvégig erős maradt.

Az alábbi beszámoló „kutatás közben”, egy másfél éves folyamat közepén tudósít a több szempontú szöveges értékelő eszközcsomag kifejlesztéséről és kísérleti bevezetéséről. A projekt célja nem alapkutatás, hanem a rendelkezésre álló empirikus tudás, az iskolák alternatív eljárásai, valamint a résztvevők közoktatási tapasztalatai alapján a szöveges értékelő eszközrendszer kifejlesztése és

A gyermekvédelem – miközben jelentős számú gyermek nevelését vállalja fel – általában kevesebb teret kap a pedagógiai sajtóban. A szerző, aki gyermekfelügyelő, alábbiakban közreadott, személyes hangú írásában a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok, pedagógiai asszisztensek gyakorta jelentkező személyiségproblémáival, a kiégéssel, az empátia megőrzésének nehézségeivel, illetve az ezek ellen való védekezés lehetőségeivel foglalkozik. Gondolatainak azért is adunk nyilvánosságot, mert úgy véljük, hogy az általa felvetett problémák nem csak a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozók körében jelentkeznek. Az írás érdekes fejezete az intézetbe kerülő gyerekek beilleszkedési nehézségeinek elemzése, amely alátámasztja, hogy milyen kemény problémákkal, környezeti előítéletekkel kell megküzdenie a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusoknak.

A hazai iskolai innovációs hálózatok sorában jelentős helyet foglal el az ökoiskolák hálózata, amely a fenntarthatóságra nevelés műhelyévé vált, és amelynek a hatása messze túlmutat a környezettudatos magatartás kialakításán. Széplaki Nikolett tanulmánya az ökoiskolák tanulóinak körében végzett kutatás tapasztalatait adja közre. Kutatásában azt elemezte, hogy az ökoiskola-program mennyiben segíti elő a természettel való harmonikus viszonyhoz szükséges értékek, attitűdök, beállítódások, szokások kialakulását. A vizsgálat eredményei szerint az ökoiskolák a hagyományos programokat megvalósító iskoláknál eredményesebben képesek közvetíteni a környezettudatos életmód kialakításához szükséges ismereteket, melyek a személyiség ösztönzőivé is válnak.

A Gondolat Kiadói Kör Oktatás-módszertani kiskönyvtár sorozatában jelent meg M. Nádasi Máriafigyelemre méltó könyve a projektoktatásról. Az ELTE Neveléstudományi Intézete mellett működő kiadó tudatos törekvése, hogy összefoglaló, de a gyakorló pedagógusok olvasási szokásaihoz illeszkedő kötetekben ismertessék azokat a zömében reformpedagógiai irányzatokból eredő módszereket, amelyek