Új Pedagógiai Szemle, 2003/4

 2001–2002-es tanévben az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala^[1] megbízásából országos szociológiai vizsgálat zajlott, mely a szülők jogainak érvényesülését, a szülők közoktatással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését, valamint a kötelességszegések okait volt

A PISA 2000 eredményei alapján a szerző az oktatáspolitika és az oktatásirányítás számára fogalmaz meg néhány következtetést és ajánlást. Az időszerű szakmai és szervezési teendők számbavételét követően feladatokat jelöl meg a tartalmi szabályozás, a pedagógiai kultúra fejlesztése és az egyenlőtlenségek kezelése terén. A tanulmány záró fejezetében a közoktatás távlati fejlesztési stratégiájának megújításához ad olyan szempontokat, amelyek segíthetik a PISA 2000 által jelzett problémák kezelését.

Az Orbán-kormány oktatási minisztere kétrészes tanulmányában számot vet a magyar oktatás általa érzékelt problémáival. Politikai indulatoktól mentesen tesz kísérletet azoknak a főbb kérdéseknek a megválaszolására, amelyek napjaink oktatáspolitikai vitáinak középpontjában állnak, s amelyeknek megoldási módjai meghatározzák azt, hogy milyen jövő vár a 21. század magyar társadalmára. Többek között kifejti véleményét az alapképességek tartalmáról, az ismeret-központúság kontra gyakorlatiasság problémájának általa tételezett értelmezéséről, a pedagógiai ciklusok hosszú ideje viták tárgyát képező gondjairól. Írását egy olyan lehetséges párbeszéd nyitányának tekintjük, amely évek óta hiányzik az oktatásügyi nyilvánosságból.

2002 szeptemberében mintavételes eljárással diagnosztikus mérést végeztek a magyar általános iskolák első évfolyamaiban. A mérés elsősorban arra kívánt választ adni, mennyire fejlettek az óvodából iskolába lépő gyerekek tanuláshoz szükséges képességei. A mérés nagyon ellentmondásos fogadtatásra talált a tanítók, iskolaigazgatók és óvónők körében. 2002 novemberében, az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézete által rendezett óvodapedagógiai napokon pódiumbeszélgetést tartottak az iskolakezdéssel egyidejű mérés létjogosultságáról, céljairól. E beszélgetés érdekesebb részleteit adjuk közre.

A modern oktatási rendszerek egyik fő jellemzője, hogy az iskola mind jobban átfogja a tanulók egész élettevékenységét, s ennek jegyében gazdag lehetőségeket biztosít a szabadidő értelmes eltöltésére. A tanulmány azt a vizsgálatot ismerteti, amelyet az Európai Unió 15 tagállamában a 15–25 év közötti fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól végeztek. A felmérés érdekes bepillantást enged abba, hogy a nyugat-európai és az amerikai iskolák milyen módon próbálják vonzó, az életkori sajátosságokhoz illeszkedő módon segíteni a diákokat abban, hogy szabadidejükben sportoljanak, pihenjenek, játsszanak, és sokféle, az iskolai tananyagot kiegészítő ismeretet szerezzenek.

A világháló terjedésében jelentős állomás volt a kistelepülések lakói számára internetezési lehetőséget biztosító teleházak megjelenése. A tanulmány az iskola és a teleház összekapcsolódásának lehetőségeit mutatja be. A két intézmény informatikai infrastruktúrájának és szakmai kompetenciáinak együttes fejlesztése jelentősen meggyorsíthatja a kistelepüléseken az informatikai kultúra fejlesztését. A szerző konkrét javaslatokat fogalmaz meg az összekapcsolódás programjának végrehajtására.

Bizonyára sokan emlékeznek még Kovács András hatvanas évekbeli filmjére, a Nehéz emberekre. Kovács ebben a dokumentumriportban öt-hat olyan embert mutatott be, akik részben a társadalom, a szűkebb környezet értetlensége, gáncsoskodása, részben pedig saját személyiségük, konokságuk, alkalmazkodásképtelenségük folytán kerülnek állandóan konfliktusba a környezetükkel, s nem tudják igazán befutni