Új Pedagógiai Szemle, 2003/2

A tanulmány, amely a szerző készülő könyvének egy része, a pedagógiai gondolkodás ritkán elemzett, de a gyakorlatban mégis létező problémáját, az adott iskola pedagógiai kultúrájában megnyilvánuló sajátos mítoszok, ha úgy tetszik kulturális paradigmák lehetséges változatait elemzi. Egyik fő következtetése, hogy a mai feltételrendszerben egyetlen mítosz, eszme, hit sem alkalmas önmagában, kizárólagosan arra, hogy meghatározza az iskola küldetését.

A magunk mögött hagyott 20. század egyik legfontosabb filozófiai irányzata az egzisztencializmus. A nevelésfilozófiával foglalkozó szerző áttekinti, hogy az egzisztencializmus milyen hatást gyakorolt a pedagógia, a neveléselmélet fejlődésére, milyen szempontokat erősített a nevelésről való gondolkodásban. Az egzisztencialista alapról induló kutatók gondolkodásmódjában közös a személyiség értékeinek felismerése, az egyéni létre, az individuum nevelésére alapozott szemlélet. A lét sokféle élményének megtapasztalását hangsúlyozó szemléletmód az egzisztencialista pedagógiai felfogást sok tekintetben rokonítja a reformpedagógia különböző irányzataival.

Az 1995-ben megjelent NAT egyik meghatározó újdonsága a műveltségterületekben való gondolkodás volt, ami akkoriban sok vitát is kavart. A műveltségterületek kialakításának fő célja az volt, hogy a tantárgyak közötti kapcsolatokat, integrációs elemeket, illetve a kereszttantervi követelményeket hangsúlyosan lehessen megjeleníteni a tartalmi szabályozásban, a pedagógiai programokban, helyi tantervekben. Az implementáció során, a helyi tantervek készítésének időszakában azonban – néhány üdítő kivételtől eltekintve – általában a szokásos tantárgyi struktúrában fogalmazódtak meg a tantárgyak. A kerettanterv megjelenésekor ez a probléma oly módon szűnt meg, hogy a kerettanterv eleve meghatározta a tantárgyakat, sőt, még az óraszámokat is pontosan megadta. Ezzel tulajdonképpen leszűkítette azt a mozgásteret, amelyet a NAT a százalékos arányok meghatározásával biztosított. Az integrációt ugyan nem tiltotta, de a műveltségterületi gondolkodást eltávolította a napi tervezés gyakorlatától.

A beszélgetés résztvevői: Honti Mária tanár, közoktatási szakértő, Gádor Annapszichológus, a Rogers Iskola pedagógiai vezetője, Nahalka István egyetemi docens, Halász Gábor oktatáskutató, az OKI főigazgatója, Fodor István, az Ericsson Magyarország Rt. elnök-vezérigazgatója, Drahos Péter oktatáskutató, az Expanzió Kft. munkatársa. A beszélgetés moderátora: Schüttler Tamás.

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning- (hálózati tanulás) program, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja.

A cikk megírásának célja a súlyos számolási zavar meglétének bizonyítása az érdeklődőknek és a kétkedőknek, valamint annak bemutatása – feladatok, foglalkozások, eredményes életutak vázlatos ismertetésével –, hogy a matematikai korrekció során is a személyiség megerősítésén van a hangsúly. A személyiség kiteljesítése jelenti ugyanis azt az alapot, amelyen leginkább ki lehet bontakoztatni a diszkalkuliás fiatalok képességeit, s lehetőséget lehet biztosítani számukra, hogy választott szakmájukban hasznosnak, sikeresnek, életük során teljes értékű állampolgárnak érezhessék magukat.

A reformpedagógiával kapcsolatos kérdések a magyar neveléstudomány utóbbi évtizedében ismét aktuális, fontos problémákká váltak. Már a rendszerváltás előtti alternatív kísérletek új szemléletmódjukkal, akadályoztatásuk ellenére elért sikereikkel kivívták a szakma és a szélesebb közvélemény elismerését, és a jórészt homogén iskolarendszert új színekkel gazdagították. Ám igazán természetesen

A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

Több évtizedes hagyománya van Magyarországon a reform- és alternatív pedagógiának, a legnagyobb mértékben mégis a rendszerváltozás után terjedt el. Ön hogyan látja ezen pedagógia iskoláinak tizenkét éves történetét?

A latin „alter” kifejezés „más”-t, „túlpart”-ot is jelent. Van egy hivatalos, kontinentális pedagógia, amely Nagy Frigyestől, a poroszoktól, a franciáktól,