Új Pedagógiai Szemle, 2003/12

Novemberi számunkban közöltük a tanulmány első részét. A második rész egyrészt bemutatja, hogy az agy miként válik gondolkodásunkat meghatározó önszervező rendszerré, másrészt de Bono munkássága alapján megismerkedhet az olvasó azzal, hogy az agy milyen sokféle részműveletet végez gondolkodás közben. Ezekből bemutat egyet, a gondolkodási varázsszemüveg módszerét, amely a gyakorlatban egyazon probléma különböző nézőpontokból történő szemlélését jelenti.

A beszélgetés résztvevői: Takáts Ágnes Ildikó, a Budapesti Elektromos Művek munka- és szervezetpszichológusa; Thun Éva, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézetének oktatója; Loboda Zoltán, az Oktatási Minisztérium Eurydice-képviseletének vezetője; Zsolt Péter, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékének oktatója és 

2001-ben az Európai Unió felkérte a tagországok munkaadóinak szervezeteit arra, hogy hozzanak létre egy nem hivatalos munkacsoportot, amely egyrészt megvizsgálja a tanári szakma helyzetét, hogy a tagországok kormányai lépéseket tehessenek az egyre több helyen jelentkező tanárhiány felszámolására. Másrészt az Attilio Oliva vezette munkacsoport elemezte, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy az iskola az eddigieknél hatékonyabban fejlessze a diákok azon képességeit, amelyek révén jobban meg tudnak majd felelni a 21. századi gazdaság kihívásainak. A jelentős vezetéselméleti tapasztalatokkal rendelkező munkacsoport javaslatokat tett az iskolavezetés modernizációjára is, segítve ezzel az oktatási intézmények tevékenységének megújítását. A dokumentumot olyan vitaanyagnak szánják, amelyet az Unió tagországainak kormányai fel tudnak használni oktatáspolitikai lépeseik megtervezésében és végrehajtásában. A javaslatok között szerepel, hogy növelni kell az iskolák önállóságát, tágabb teret kell adni a tanárok kezdeményezéseinek, olyan iskolai szervezeteket kell létrehozni, amelyekben megvalósulhat a tanári kreativitás, a differenciált oktatás, továbbá amelyek jobb lehetőségeket teremtenek az új módszerek, technikák iskolai tevékenységben történő érvényesülésére.
A fordítás a Nyitott iskola – tanuló társadalom című OKI-konferenciára készült.

A PISA 2000 vizsgálatban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el az olvasási teljesítményekben. A rövid ismertető áttekintést ad arról az elemzésről, amelyet a finnek végeztek saját oktatási rendszerükkel kapcsolatban. A jó teljesítmények hátterében egyrészt az áll, hogy a finn oktatási rendszerben gondot fordítanak az olvasásra történő szocializációra, másrészt a családokban intenzív a kulturális kommunikáció. A kiemelkedő eredményekben talán a legjelentősebb szerepe annak van, hogy az oktatási rendszer alapvetően komprehenzív jellegű, ami lehetővé teszi, hogy minden tanuló a neki leginkább megfelelő fejlesztésben részesülhessen.

A rendszerváltással egy időben megkezdődött az egyházi iskolák újraéledése. A szerző, aki hosszú ideig tanított egy, a kilencvenes évek elején újraindult szerzetesi iskolában, leírja azokat a jellegzetes problémákat, konfliktusokat, amelyekkel az egyházi intézmények szembesültek munkájuk során. Tanulmányában érinti azokat a sokszor túlzott várakozásokat, amelyeket az egyház, a szülők, a hívő emberek támasztottak az újonnan létrejött egyházi iskolákkal szemben. Emellett számba veszi mindazokat az értékeket, eredményeket, amelyek sokak számára vonzóvá teszik az egyházi iskolákat.

Gáspár László, a tragikusan korán elhunyt pedagógiai gondolkodó éppen 10 esztendővel ezelőtt írt egy elemzést, amelyben a tudástőke növelésének hazai esélyeit vette számba. Aki ismeri Gáspár életművét, az korántsem lepődik meg azon, hogy ez a sokszor nagyon is gyakorlatias szemléletű, iskolakísérletekkel, rendszermodellekkel foglalkozó innovátor letette a maga „nagy teoretikus művét” az

Gelencsér Gábor írásainak gyűjteménye unikum a hazai filmes tematikájú könyvkiadásban. Kezdeti fenntartásaim a karcsú könyvecskével szemben épp a vállalkozás szokatlanságából fakadtak, ugyanis recenziógyűjteménnyel mint önálló kötettel még nem találkoztam. A kiadvány célját nem értettem. Mit tudnak nyújtani e műfaj darabjai összefűzve, amit külön-külön nem? Mi az a plusz, amiért a bírálatokat