Új Pedagógiai Szemle, 2003/11

A szerző a polgári léthez szükséges kompetenciák fejlettségét vizsgáló kutatás eredményeit (2002. május) ismerteti két részben megjelenő tanulmányában. Az első részben a téma alapvető fogalmi kereteit mutatja be történeti megközelítésben. Áttekintést ad olyan fogalmak értelmezéséről, mint polgár, állampolgár, nemzet, és összegzi a polgári lét gyakorlásához szükséges kompetenciákról kialakult nézeteket. A második rész az empirikus kutatás eredményeit összegzi, ezt egy későbbi számunkban közöljük.

Sokak számára meglepő lehet, hogy az óvodai nevelésben is jelen van az állampolgári nevelés. A szerző tanulmányában bemutatja, hogy konkrétan mit jelent ez a terület az iskoláskor előtti nevelésben, milyen nevelési feladatok tartoznak ide, és ezek hogyan fogalmazódnak meg az óvodai nevelési programokban. A toleráns, fejlett vitakultúrával rendelkező, önálló, nyitott gondolkodású gyerekek nevelésének óvodáskori feladatairól a tanulmány alapját képező kérdőíves vizsgálat során megkérdezték az óvodapedagógusokat is. A vizsgálatból kiderül, mennyire érzik feladatuknak az óvónők ezeknek a készségeknek, személyiségvonásoknak a megalapozását.

Az utóbbi években világszerte megnőtt az érdeklődés a gondolkodás- és tanulásfejlesztő módszerek iránt. A kétrészes tanulmányban a szerző összegzi a gondolkodás folyamatáról és taníthatóságáról felhalmozódott pedagógiai és pszichológiai tudást. Kísérletet tesz a gondolkodás fejlesztésével összefüggő fogalmak (intelligencia és gondolkodás, információfelvétel és problémamegoldás, az ész és a bölcsesség különbözősége) tisztázására. Az egyik legérdekesebb fejezet, amelyben a metakognitív intelligencia fejlesztésével, azaz a saját gondolkodásunkra való reflektálás képességének fejlesztésével foglalkozik. A tanulmány első része az alapvető gondolkodási típusok jellemzésével zárul.

A szakiskolai tankönyvek elemzésével foglalkozó sorozatban a szerző a könyvek illusztrációs anyagának összehasonlító elemzését mutatja be. A tanulmány érdekes különbözőségeket tár fel az egyes tantárgyak tanításához készült könyvek között.

A 14-18 éves korosztály szexuális viselkedésére vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a fiatalok egyre nagyobb hányada – egyes becslések szerint több mint fele – 16-17 éves korában kezdi meg a nemi életet. Ez a hosszabb ideje érzékelhető tendencia szükségessé teszi, hogy az iskola az eddiginél is hatékonyabban vállaljon szerepet a szexuális felvilágosításban, a párkapcsolatok alakításához szükséges ismeretek, készségek, attitűdök formálásában. A szerkesztőségi beszélgetésben a Szülészeti–Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság kezdeményezését mutatjuk be, amelynek célja, hogy orvosok, kortárs segítők lépjenek kapcsolatba az iskolákban az érintett korosztállyal, és adjanak számukra folyamatos segítséget problémáik megoldásához.

A tanulmány egy nemzetközi kutatáshoz kapcsolódva áttekintést ad arról, hogyan határozzák meg a speciális tanulási igényű tanulók fogalmát az OECD tagországaiban. Információkat kaphatunk arról is, hogy milyen intézményi szerkezetben történik e tanulók nevelése, oktatása. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a speciális tanulási szükségletű tanulók jelentős hányada a vizsgált országok szinte mindegyikében integráltan és az alapnormatívánál jobb anyagi feltételek között tanul.

A számítástechnika számos izgalmas lehetőséget rejt magában, és az oktatásban is kiemelt szerepet játszhat. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása ma már egyre elterjedtebb a magyarországi iskolákban is, ám sok helyütt az infrastruktúra, a jól felszerelt számítógépes szaktantermek hiánya akadályozza meg a pedagógusokat abban, hogy igénybe vegyék a különböző oktatási