Új Pedagógiai Szemle, 2003/10

Régóta ismert jelenség, hogy a roma tanulók – halmozottan hátrányos helyzetük következtében – az átlagosnál sokkal nagyobb arányban kezdik későbbi életkorban az iskolát. A szerző régóta kutatja a roma tanulókkal foglalkozó nevelési, oktatási intézmények sajátosságait, és tanulmányában arra keres választ, hogy milyen szociológiai, tanulásszervezési tényezők játszanak szerepet a roma tanulók kedvezőtlen iskolakezdési körülményeinek kialakulásában, illetve a kezdés zavarai miként hatnak a későbbi iskolai pályafutásra, mennyiben játszanak szerepet a még mindig magas iskolai eredménytelenségben, lemorzsolódásban.

A magunk mögött hagyott század nyolcvanas éveinek egyik jelentős intézménymodernizációs fejleménye volt az általános művelődési központok megjelenése. A szerző kutató-fejlesztő szakemberként részt vett az ÁMK-modell kimunkálásában és a debreceni ÚÁMK szervezetének, konkrét tevékenységrendszerének kidolgozásában. Tanulmányában az egykor kitűzött szervezeti fejlesztési célokat veti egybe az eltelt 15 év ténylegesen megvalósult folyamataival. Számos egykori elképzelés kiállta az idő próbáját, mások viszont a megváltozott társadalmi feltételrendszerben jelentős korrekcióra szorultak.

A hazai közvélemény előtt jól ismert az OECD által kezdeményezett PISA 2000 vizsgálat, amely feltárta, hogy a magyar 15 évesek szövegértése, matematikai és természettudományi problémamegoldó képessége jelentősen elmarad a fejlett országok átlagától. Ha sokkot nem is okozott ez a vizsgálat, de sokakat, így az oktatásért felelős politikusokat, kutatókat s természetesen a pedagógusok jelentős

Az iskola megújulásának egyik fontos tényezője, hogy odafigyeljen arra, miként látják működését, az általa közvetített értékeket, tartalmakat a társadalom életében meghatározó szerepet játszó személyek, a mérvadó értelmiségiek, közéleti emberek, tudósok, írók. Az alábbiakban közreadott interjúval sorozatot kezd folyóiratunk, amelyben olyan emberekkel beszélgetünk az iskola, a közoktatás állapotáról, társadalomban betöltött funkciójáról, akik helyzetükből adódóan képesek kívülről szemlélni ezt a világot. Sorozatunk első interjúalanya Nehéz-Posony István ismert ügyvéd, közíró.

1993-ban, éppen 10 évvel ezelőtt bejött a szerkesztőségbe egy fiatal tanár, s az akkor készülő környezeti neveléssel foglalkozó összeállításunk számára felajánlott egy tanulmányt, mely a környezeti nevelésben alkalmazott drámapedagógiai eljárással foglalkozott. Akkoriban még sokak számára újdonságnak számított a környezeti nevelésnek az a tág értelmezése, amely Lehoczky, Száraz Péter, Havas

Az iskolapszichológus szerző szubjektív hangú tanulmányában bepillantást enged a sokak előtt rejtve maradó iskolapszichológusi tevékenységbe. A vallomásszerű írásból megismerheti az olvasó, hogy mit tekint sikernek, mit kudarcnak egy pszichológus, aki együtt él az iskola szereplőivel. Arra is választ kaphat az olvasó, hogy mennyire ismeri el, mennyire tartja fontosnak a környezet tevékenységét. Járó Katalin tanulmánya jól érzékelteti, hogy milyen sokrétű, összetett tevékenység az övé, s arra is fény derül, milyen nagy szüksége van diáknak, szülőnek, pedagógusnak arra a személyes segítésre, empátiára, amely e munka igazi lényege.

Az OECD nagyszabású kutatási programot kezdett arról, hogy az egyes országokban hogyan tanulnak a felnőttek. Az alábbi összeállítás a tíz országban végzett elemzés legérdekesebb megállapításait foglalja össze. Az összegzés egyrészt fényt derít arra, hogy az egyes országokban milyen intézményes lehetőségek nyílnak meg az élethosszig tartó tanulásra, másrészt információk szerezhetők arról, hogy a kormányok és a munkavállalók milyen eszközökkel ösztönzik a felnőttek tanulását.

Hit és tudás, vallás és tudomány viszonyának elemzése olyan feladat, melyre koronként változó gondolati közegben ugyan, de minden nemzedéknek vállalkoznia kell. A Typotex Kiadó már eddig is több kiadványával segítette e munkát. Alister E. McGrath Tudomány és vallás – Bevezetés című munkája ezt a sorozatot folytatja. A szerző az Oxfordi Egyetem kémia szakán végzett, szakterülete a

A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

A természettudományi nevelés megújítását szolgáló pályázatának kiírása szerint a KOMA kuratóriuma olyan pályázatokat várt, amelyek új tartalmi megoldásokat, az eddigitől eltérő módszereket ajánlanak a természettudományi nevelés számára. Miért tartotta szükségesnek a kuratórium a pályázat kiírását? A kurátorok szándéka azt jelzi rejtetten, hogy valami baj van a természettudományok

A beszélgetés meghívottjai: Ungvári Jánosné (biológia–kémia), Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen; Berger Józsefné (biológia), Jelky András Szakközépiskola, Baja; Márki-Zay János (fizika), Cseresnyés Kollégium, Hódmezővásárhely; Horányi Gábor (fizika), Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános, Közép- és Szakiskola.

Gyakorló