Új Pedagógiai Szemle, 2003/1

Az iskolai könyvtár fontos szerepet tölt be a tanulók önálló ismeretszerzéséhez szükséges képességek fejlesztésében, az információs társadalom világára történő felkészítésükben. A szerző olyan stratégiát vázol fel az iskolai könyvtárak fejlesztésére, amelynek érvényesülésével az iskola jobban fel tudja készíteni a diákokat az önálló tanulásra, az információs és kommunikációs technikák alkalmazására. A stratégia átfogja az iskolai könyvtárak tevékenységének egészét az állománygyarapítástól az adatbázisok fejlesztésén át a könyvtár-pedagógiai szakmódszertanig.

Az agresszió ott van a gyermekek világában, így az óvodák, iskolák mindennapjaiban is. A szerző áttekinti, miért alakul ki az agresszió valamilyen formája a gyermekközösségekben. Példák segítségével rendszerezi az agresszív megnyilvánulások lehetséges formáit. Külön teret szentel a pedagógus-gyermek kapcsolatban megjelenő agresszió formáinak. Részletesen bemutatja az iskolai, gyermekközösségbeli agresszió kezelésének módjait.

A NAT elfogadtatásának, sikeres implementációjának kulcskérdése, hogy mennyire sikerül a műveltségterületekbe szervezett ismereteket minél integráltabb módon közvetíteni a tanulók számára. A NAT-ra történő felkészülésben és a bevezetés során az integrált tantárgyak tanításához szükséges pedagógusi kompetenciák hiánya jelentette és jelenti változatlanul a legnagyobb problémát. A tanárképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó szerző felvázolja, hogy a NAT eredményes bevezetéséhez a tanárképzésben milyen reformok szükségesek, továbbá leírja, hogy az egyes műveltségterületek, illetve crosscurriculáris tartalmak tanításához milyen változtatásokat kellene megvalósítani az egyes szakok képzési profiljában.

A gyógypedagógiai iskoláztatás jellemző útja az elmúlt kétszáz évben az elkülönített iskolarendszer volt. Bár napjainkban még mindig ez a rendszer dominál, a 20. század második felétől – az esélyegyenlőség, a normalizáció gondolatának megjelenésével – mind több helyen bukkantak fel a fogyatékos gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések, melyeket aztán a törvény is megerősített. Ezeket a kezdeményezéseket képviseli és támogatja a gyógypedagógiai szakma és az érintett szülők, a végrehajtásnak azonban nem ők a letéteményesei: a törvény a többségi iskolák autonóm törekvéseire, alapító okiratuk módosítására és önálló pedagógiai programjuk megváltoztatására alapozza az integrált oktatás meghonosítását. Most tehát a fogyatékos gyermekek integrált oktatásának ügye sokkal inkább a pedagógia, mint a gyógypedagógia kezében van; a többségi pedagógiának, a többségi iskolának kell először befogadnia az integrációs szemléletet, majd az integráltan nevelt diákokat. Csányi Yvonne-nal, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tanszékvezető főiskolai tanárával a magyar közoktatás és az integráció viszonyáról, a befogadó pedagógiák hazai szerepéről és a nemzetközi tapasztalatokról beszélgettünk.

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning, a hálózati tanulás programja és az IKT ismertetése, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja.

Kamarás István, a hetvenes években indult olvasótábori mozgalom egyik vezéralakja a táborok művelődésben, személyiségfejlesztésben játszott szerepének felidézésével reflektál egy korábban Csoma Gyula– Lada László által írott és a felnőttek olvasási problémáival foglalkozó tanulmányra. Kamarás István írásából képet kaphatunk arról, hogy az olvasótáborokban milyen módszerekkel keltették fel a zömében nagyon hátrányos helyzetű fiatalok igényét az olvasás iránt.

Vajon mi értelme és haszna van az iskolai színjátszásnak? Egyáltalán: amatőr színjátszásra vagy a tantervbe illesztett drámai nevelésre van szükség? A kérdés – és vele együtt a diákszínjátszás – valószínűleg egyidős az iskolával. Az évszázadok során egész tudomány épült drámapedagógia néven a színfalhasogató diáktréfák és a komolyabb próbálkozások köré, de az alapkérdés újra meg újra visszatér

A mobilitás kérdése az európai integráció történetében kezdetektől központi helyen szerepel. A személyek szabad mozgását a Római Szerződésben meghatározott négy fő szabadságelv egyikeként a közösségi politikák is kiemelten kezelik. A mobilitás elősegítése, a gátló tényezők kiiktatása a tagállamok közös feladata.

A pályázati kiírás értelmében a Közalapítvány támogatni kívánja az országosan hasznosítható, hagyományokra épülő egyházi oktatás-nevelés fejlesztését, a mai kor pedagógiai kihívásaira adandó válaszok modellértékű innovációját. A pályázók köréhez azok az intézmények, pedagógusok, pedagógusközösségek tartozhattak, amelyek nevelési, oktatási programjaikban az egyházi iskolák sajátos feladatait