Új Pedagógiai Szemle, 2002/9

Hagyományainkhoz híven a parlamenti választásokat, illetve az új kormány megalakulását követően interjúra kértük az oktatási minisztert és a közoktatási helyettes államtitkárt. A Magyar Bálinttal folytatott beszélgetésben elsősorban a PISA-vizsgálatból eredő oktatáspolitikai következtetésekre, illetve a konkrét tennivalókra helyeztük a súlyt. Az oktatási miniszter szerint a magyar diákok gyenge teljesítményei elsősorban azzal magyarázhatóak, hogy Magyarországon túlságosan rövid az iskolázás alapozó szakasza, nem jut elég idő az alapképességek fejlesztésére. A tartalmi modernizáció csak egy jelentős tantárgy- és tananyagstruktúra-átalakítással valósítható meg. A tanulási teljesítmények javítása csak a tanulói terhelés jelentős csökkentésével érhető el. A miniszter szerint a modernizációs célok teljesülésének fontos feltétele a pedagógiai ciklusok átalakítása, az alapozó szakasz meghosszabbítása, a tantárgyi rendszerben történő tanulás későbbre halasztása.
Sipos Jánossal a tartalmi fejlesztés néhány sarkalatos kérdéséről beszélgettünk. Az államtitkár szerint mindenképp szükség van egy NAT-hoz hasonló dokumentum megalkotására, de e mellett az iskolák helyi tanterveinek fejlesztéséhez fontos, hogy rendelkezésre álljon egy széles tantervi kínálat. A helyi innovációkban nagy gyakorlatra szert tett szakember úgy ítéli meg, hogy a helyi fejlesztésekre alapozott tartalmi modernizáció mellett szükség van központi fejlesztési programokra is. Sipos János véleménye szerint a megelőző ciklusban indított programok zömét – némiképp megváltozott tartalommal – folytatni kell.

Benda József, a humanisztikus kooperatív pedagógia magyarországi meghonosítója kétrészes tanulmányában arra vállalkozik, hogy összefoglalja a modell szervezeti elemeit, betekintést adjon a konkrét folyamatokba, s összegezze azokat az eredményeket, pedagógiai értékeket, amelyek a kooperatív nevelés nyomán jöhettek létre. A HKT lényege, hogy mind a szervezeti megoldások, mind az időfelhasználás, mind a tanulási folyamatok alakítása tekintetében a hagyományos pedagógiáknál sokkal jobban alkalmazkodik a gyerekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz. A tanulmány II. részét októberi számunkban közöljük.

Élt köztünk egy szeretetreméltó, kedves ember, akiről eszünkbe sem jutott, hogy jóval elmúlt negyven. Harmincévesen is kamaszos fiúnak látszott, és így éreztünk akkor is, amikor negyvenévesen egy időre az OKI megbízott főigazgatójaként dolgozott. Erről a szorgalmas, szívós munkabírású emberről senki sem gondolta, hogy egy sikeres életút csúcsához közeledve, fiatalon, tragikus hirtelenséggel

A kémiatanítás a fejlett országokban egyre inkább a természeti jelenségek megértését szolgáló, a környezettudatosságot segítő, gyakorlatorientált ismeretek irányába halad. A tantárgyak helyzetének feltárására irányuló vizsgálat kémiatanítással foglalkozó fejezete rámutat arra, hogy a korábbi ismeretközpontú „krétakémia” a kívánatosnál lassabban halad ebbe az irányba. A szerző

A cikk szerzője az egyik jelentős hazai internetes oktatási vállalkozás, az Eduweb Rt. PR szakembere. Írása a cég egyik kezdeményezésének, a FEJTÖRI – a történelem érettségire és felvételire készülők számára nyitott – honlapnak az ismertetése. Emellett a szerző betekintést nyújt az internet oktatási alkalmazásának történetébe és lehetőségeibe is. Ez utóbbi tartalom miatt döntöttünk úgy, hogy - szokásainktól eltérően - helyt adunk egy kereskedelmi cég reklámcélokat is szolgáló írásának. A cikkben foglaltak számos ötletet adnak a világháló oktatási felhasználására vállalkozó iskoláknak, pedagógusoknak.

A tanulmány a vita alapú tanítás és tanulás elterjesztését szolgáló nemzetközi kutatási együttműködés magyar eredményei alapján készült. A szerző azt elemezte, hogy a hazai tartalmi szabályozó dokumentumok (NAT, kerettanterv), továbbá a tankönyvek mennyire adnak lehetőséget a vitára, az érvelésre. A tanulmány alábbiakban közreadandó I. része a Nemzeti alaptanterv vitára lehetőséget nyújtó elemeit veszi számba.

A nevelés elméletének szinte gyökeres változása jelenünkben alig hasonlítható a gyermeknevelés tudományának egyéb ágaiban zajló történésekhez. A változások oka közismert. A rendszerváltozás folyamata radikálisan változtatta meg a nevelés cél- és eszmerendszerét. A média világában a gyermek számára a nevelés folyamatrendszerében is új elemek jelentek meg. Az uniós csatlakozás perspektívája

A Tempus Közalapítvány mellékletében Szira Judit a reformpedagógiában gyökerező projektmódszert mutatja be. A tanulmány aprópóját az adta, hogy a Comenius I program keretében az alapítvány évek óta támogat olyan projekteket, amelyek a nemzetközi együttműködés kultúrájára készítik fel a programban részt vevő diákokat és pedagógusokat. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy a projektmunka milyen módon tágítja ki a tanítási-tanulási folyamat határait, s miként válik az életben történő eligazodáshoz szükséges sokféle képesség fejlesztésének terepévé. A melléklet második részében a különböző projektek lényegét tükröző esettanulmányokat közlünk. Ezekből kiderül, a projektmódszer hogy milyen gazdag lehetőségeket kínál a tanulás színesebbé tételére.

Az iskolai nevelés mint a demokrácia gyakorlóterepe

A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány „Az iskolai nevelés mint a demokrácia gyakorlóterepe” című pályázatának az volt a célja, hogy pozitív, sikeres példák, tapasztalatok felszínre hozásával erősítse az iskola demokratikus működését.

Olyan megoldások kidolgozását és bemutatását várták, amelyek javítják az iskolai

Az iskola esetében melyek azok az elméleti és gyakorlati terepek, ahol szükség van a demokrácia jelenlétére?

Közhely az, hogy az iskola az életre nevel. Én személy szerint valóban hiszek abban (bár az utóbbi időben sok jel mutat ennek az ellenkezőjére), hogy az iskolában legalább annyira fontos, hogy a gyerekek kultúrát, tisztességet, emberséget tanuljanak tanáraiktól, mint az