Új Pedagógiai Szemle, 2002/7-8

A szerző a tanárszerep változásaiból kiindulva elemzi a tanár-diák kapcsolat új tartalmait. Elemzi a sikeres pedagógiai tevékenység feltételeit, a tanárszerep módosulásának a pedagógiai kompetenciákra gyakorolt hatását. A tanulmány kitér a diákokat alakító társadalmi környezetben az elmúlt egy évtizedben végbement változásokra is, s elemzi ezeknek a tanári funkciók alakulására gyakorolt hatásait. A szerző fontos következtetése, hogy a pedagógus sikerességének egyik titka a tanári személyiség őszinte vállalása.

Az elmúlt évtizedben sok vita folyt a magyar közoktatásban arról, hogy az iskolának miként kell(ene) foglalkoznia a felnövekvő generációk erkölcsi nevelésével. Számtalan érv hangzott el a valláserkölcs s annak alternatívájaként a filozófiai stúdiumként megjelenő etikaoktatás bevezetése mellett. A Nemzeti alaptanterv nyomán a kerettantervben megfogalmazódó tantárgyi keret – az emberismeret

Az utóbbi tíz évben egyre több kezdeményezés, kísérlet indult az iskolákban az emberismeret–etika tárgy tanítására. Miután a kerettantervi rendeletben az etika mint kötelezően tanítandó tartalmi modul jelent meg a 7. és 11. évfolyamon, a pedagógusokat el kell látni a megfelelő taneszközökkel és ajánlásokkal. Annál is inkább, mivel az elmúlt időszakból semmiféle hagyomány és tapasztalat nem áll

A szerző több mint tíz éve foglalkozik az embertan, a társadalomismeret és az etika együttes középiskolai tanításával. Tanulmányában e tapasztalatok összegzésére vállalkozik. Részletesen bemutatja, hogy az etikaoktatás milyen ismereteket, belső késztetéseket, attitűdöket vár el a tárgy tanítására vállalkozó tanártól, rávilágít azokra a jellegzetes hibákra, problémákra, amelyek a tanári munkában gyakorta megjelennek. Betekintést nyújt azokba a lehetséges munkaformákba is, amelyeket a tanárok az etikai problémák tárgyalása során jól alkalmazhatnak.

A VII. Nemzetközi Közoktatási Konferencia 2002. március 21–23. között zajlott Minőségügy a gyakorlatban címmel. A neves hazai oktatáskutatók és minőségügyi szakemberek előadásai mellett a konferencia célja a Kossuth Lajos Gimnázium modelljének bemutatása, továbbá a hasonló minőségirányítási törekvéseket megvalósító iskolák tapasztalatainak közreadása volt. A már megvalósított rendszer

A szerző a VII. Nemzetközi Minőségfejlesztési Konferencián elmondott előadásának szerkesztett változatában azt mutatja be, hogyan működik a Kossuth Gimnázium minőségfejlesztési modelljében egy szakmai minőségi kör. Ismerteti, milyen módon történik a tanítási-tanulási folyamat eredményességének értékelése, milyen konkrét mérési-értékelési eszközöket alkalmaznak a magyar nyelv és irodalom tárgy tanításának minőségfejlesztése érdekében.

A 2002 márciusában Mosonmagyaróváron megtartott minőségfejlesztési konferencia pódiumvitáján a jelen lévő szakemberek megvitatták, hogy az 1998-ban elindult minőségfejlesztési program első, kezdeti szakaszában milyen eredményeket hozott a magyar oktatási intézmények számára. A vitában részt vevők hangot adtak annak, hogy az intézmények minőségfejlesztését nem szabad egy adott oktatáspolitikai kormányzathoz kötni, múló divathullámnak tekinteni, hanem olyan fejlesztési folyamatként kell felfogni, amelynek szervesen be kell épülnie az intézmények programjába.

A tantárgyak helyzetét értékelő sorozatunkban itt következő tanulmány a testnevelés helyzetét mutatja be. A személyi és tárgyi feltételek értékelésén túl elemzi, hogy melyek azok a problémák, amelyek következtében a mozgás még mindig nem válik az iskolai élet részévé, nem válik alapértékké. Bemutatja, hogy a testnevelést milyen módon egészíti ki a diáksport. A testneveléssel szembeni kihívások közül kiemeli, hogy az iskolai testnevelésnek hozzá kell járulnia a társadalom egészségi állapotának javításához, azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek elősegítik, hogy minél szélesebb körben váljék alapszükségletté a rendszeres mozgás. A tanulmány részletesebb változata teljes terjedelemben olvasható az OKI honlapján (www.oki.hu).

A tanulmány összegzi az Európai Unió és a csatlakozni kívánó országok oktatási minisztereinek 1998-tól 2002-ig lezajlott megbeszéléséin az iskoláztatás minőségének javításával kapcsolatban elhatározott feladatokat. A feladatok átfogják a közoktatás egészét, s olyan elemeket foglalnak magukban, mint a tanulók képesség- és tudásszintjének növelése, a tanulás eredményességének és sikerességének biztosítása, az iskolai oktatómunka és az iskolavezetés, a rendszeres értékelés, valamint az oktatás rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb felhasználása.

Szerte a világon, így Magyarországon is meglehetősen nagy számban jelentkeznek a felnövő gyerekek körében olyan magatartási és viselkedési zavarok, amelyek gátolják a harmonikus személyiségfejlődést, az óvodai, iskolai beilleszkedést. A szülők és pedagógusok jelentős hányada azonban nem tájékozott igazán a zavarok értelmezését, kezelését illetően. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány vizsgálatai feltárták, hogy a gyerekek többségénél alkalmazott gyógyszeres kezelés milyen ártalmak forrása lehet. A jelentés alapján szerkesztett tanulmány a problémák humánus és valóban pedagógiai terápiás eszközökkel való kezelésének lehetőségeire hívja fel a figyelmet.

Minden eddigi erőfeszítés ellenére Magyarországon még mindig nagy gondot jelent a különböző fogyatékossággal küzdők integrált módon történő szakképzése. Az interjú egy olyan szakközépiskola integrált képzési rendszerét mutatja be, amely vak, gyengénlátó, hallássérült fiatalok számára teszi lehetővé, hogy korszerű számítástechnikai és informatikai ismereteket sajátítsanak el. Különösen figyelemre méltó az, hogy milyen sokoldalú segítségnyújtással tudja elérni az intézményt hogy a hátránykompenzációra szoruló tanulók valóban teljes értékű képzettséget tudjanak szerezni.

Megváltozott az oktatási intézményekhez fűződő viszonyunk. Kapcsolatteremtésünk az intézménnyel a megfontolt választással kezdődik, melyet az intézmény munkáját átható nevelésfilozófia korrekt bemutatása, a különböző elgondolások elfogulatlan ismertetése segíthet. A szerző szerint Czike Bernadett az alternatív iskolák értékelési gyakorlatának vitathatatlan pozitívumai mellé kérdőjeleket tesz azzal, ahogyan a hagyományos és az alternatív iskolák értékelési gyakorlata közötti különbséget bemutatja.

Az emberi tudatról, az áltudásról, a hiedelemről, vagyis lényegében az emberi gondolkodásról és annak élő eszközéről, az agyról szól Ádám György akadémikus Az emberi elme színe és fonákja címmel megjelent, szép kivitelezésű kötete, amelyben az idén 80. évét betöltő népszerű tudós közérdeklődésre számot tartó publicisztikai írásaiból, interjúiból, még korántsem lezárult életművének