Új Pedagógiai Szemle, 2002/6

A szerző tudománytörténeti, tudományfilozófiai magyarázóelvekből kiindulva vizsgálja azt a folyamatot, amelyben a különböző természettudományi diszciplínák tantárgyakká szerveződnek. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy megtalálja azokat az érintkezési pontokat, amelyek az egyes tudományok ismeretei között léteznek, s amelyek mentén lehetséges a természettudományi nevelés új tantárgyi szerkezetének kialakítása. (A tanulmány második részét következő számunkban közöljük.)

A tantárgyak helyzetét ismertető tanulmányok sorában a földrajzról szóló elemzésből kirajzolódnak azok a változások, amelyek a földrajztanításban lejátszódtak. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember életteréül szolgáló Föld megismerése mellett mennyire szükséges, hogy tanítványaink megértsék az ott lejátszódó természeti és társadalmi jelenségeket, a bennük megnyilvánuló kölcsönhatások tér- és időbeli jellemzőit. A tantárgy tanításában különösen nagy hangsúlyt kap a környezetben lejátszódott változások megismertetése, a környezet védelme érdekében szükséges társadalmi aktivitás készségeinek fejlesztése. A tantárgyak helyzetértékelésének teljes szövege az OKI honlapján olvasható.

A tehetség azonosításával foglalkozó sorozatunkban, ebben a számban a képzőművészeti tehetség felismerésével foglalkozik a szerző. Rövid áttekintést ad a rajzfejlődés folyamatáról. Fontos megállapítása, hogy a művészeti tehetség korai megnyilvánulása viszonylag ritka. A tehetségek arról ismerhetőek fel, hogy rajzaik már gyermekkorukban rendkívül realisztikusak, komplexek és strukturáltak. A képzőművészeti tehetségek családjaiban mindig található művész vagy kézműves. A cikk bemutat néhány vizuális tehetségvizsgáló eljárást és tesztet.

A szerző egy konkrét iskolai önismereti csoport tevékenységén mutatja meg az individuálpszichológiában használatos módszerek alkalmazását. Gyakorlati példák illusztrálják, hogy az alkalmazott módszerek miként segítik az agresszivitás, a feszültségek, a dadogás oldását. A bemutatott módszereket az teszi vonzóvá, hogy végtelenül természetesek, egyszerűek, s mégis rendkívül sokféle módon hozzájárulnak a nevelési problémák kezeléséhez.

A cikk egy, a közelmúltban megjelent, az oktatás által kialakítandó, fejlesztendő kompetenciák, (tudások, készségek, képességek) rendszerével foglalkozó, jelentős nemzetközi együttműködéssel készült kötetet mutat be. A különböző szerzők tanulmányai alapján összegzi, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyek a modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre épülő társadalomban szükségesek.

Fehér Katalin A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon című műve mind kiállításában, mind tartalmában reprezentatív könyv. Neveléstörténeti értékét az adja, hogy - amint a borítóra írt ismertetés is megfogalmazza - "A monográfia első ízben kísérli meg feltárni az európai felvilágosodás pedagógiai eszméinek magyarországi megjelenését, és egyben a teljességre törekedve bemutatni a hazai