Új Pedagógiai Szemle, 2002/12

2002 májusa óta folyamatosan megjelentetjük azokat az elemzéseket, amelyek az egyes tantárgyak helyzetét tárják fel. A tanulmány összegzi azokat a legfontosabb tapasztalatokat, amelyek egyrészt a tantárgyak helyzetét elemző kutatásból, másrészt abból a kérdőíves felmérésből vonhatók le, amelynek keretében pedagógusok nyilatkoztak a tankönyvekről, taneszközökről, az információs és kommunikációs technikák alkalmazásáról és a tantárgyi integráció lehetőségeiről. A szerző egyik legfontosabb következtetése, hogy a közoktatási rendszer ma sokkal inkább kedvez az izolált tantárgystruktúrának, s nem erősíti az alkalmazható tudást jobban közvetítő kereszttantervi, integrációs tendenciákat.

Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára a vele készült interjúban meglehetősen érzékeny pedagógiai, nevelésfilozófiai kérdésről, az értékek, az embereszmény problémájáról beszél. Úgy látja, hogy az immár évtizedek óta húzódó értékválság miatt a szülők szilárd értékrendre vágynak, szeretnék, ha az iskola is ilyen értékrendet adna át gyermekeiknek. A társadalomban konszenzusra lenne szükség az alapértékek tekintetében, de ennek a társadalmi közmegegyezésnek nincsenek meg a feltételei. Hiller István úgy véli, hogy a nevelés semmivel nem pótolható szerepet tölt be az értékbizonytalanság oldásában, a különböző értékrendeket valló társadalmi csoportok közötti béke, a társadalmi nyugalom megteremtésében.

A szerző összefoglalja az óvodai alapprogram alapján készült helyi nevelési programok tartalmának elemzéséről készült vizsgálat tapasztalatait. Megállapításai szerint részletesen kidolgozottak a helyi programokban a szocializáció segítésével foglalkozó tartalmak. A társas és kortársi kapcsolatok fejlesztése nevelőhatásának megjelenítése méltó helyre kerül a helyi nevelési programokban, a közös programok, az élménynyújtás sokszínűsége és fontossága ugyancsak. Az értelmi fejlesztés területeinek meghatározása viszont igen vegyes képet mutat a programokban.

A felső tagozatos és a középiskolai matematikatanítás hatvanas évektől elindult folyamatainak áttekintése után a szerző elemzi a jelenlegi tantervben körvonalazott tananyagot. Arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi matematika-tananyag csökkentésre szorul, mert a tanulók jelentős hányada – épp a középiskolai expanzió miatt – nem képes annak elsajátítására. A matematikatanítás céljaiban jobban kell igazodni azokhoz a nemzetközi tendenciákhoz, amelyek a matematika gyakorlatiasabb jellegét erősítik. A tanulmány a tantárgyak helyzetét áttekintő elemzés keretében készült nagyobb összegzés rövidített változata. A teljes anyag megtalálható az OKI honlapján.

A tanulmány részletes képet ad arról, miként működik az OECD-országokban a kisgyermekek intézményes ellátása. A helyzetkép egy 12 országra kiterjedő vizsgálatra épül, amelyben az óvodai nevelés számos tartalmi és ellátási sajátosságát elemezték, illetve hasonlították össze a kutatók. Az olvasó áttekintést kap azokról az irányelvekről is, amelyeket az európai közösség ajánl a tagországoknak a kisgyermeknevelés fejlesztésére.

A neves magyar iskolaépítész, a 21. századi iskolaépítészeti program egyik legjobb hazai szakértője elmondja, hogy a hazai iskolaépület-állomány jelentős rekonstrukcióra szorul. A nyugat-európai tapasztalatokra alapozva, az iskola csak akkor képes befogadni az információs és kommunikációs technológiákat, továbbá a differenciált pedagógiai módszereket, ha alkalmassá válnak erre belső terei. Az építész szerint ez szükségessé teszi az épületekben ma meglévő terek átalakítását.

A Leonardo da Vinci program az Európai Unió 1995-ben indult szakképzési együttműködési programja. A program – egyebek mellett – elő kívánja segíteni a szakképzés minőségének emelését, bátorítani kívánja az újításokat a szakképzés innovációs laboratóriumaként. A Leonardo da Vinci program első szakaszának 2000 novemberére elkészült értékelése során az Európai Bizottság szembesült azzal, hogy a program a vitán felüli sikerek ellenére csak viszonylag szűk körben érezteti a hatását. Az Európai Bizottság adatai szerint a létrehozott projekttermékek 90 százalékának használatára nem került sor, és a fennmaradó termékek jelentős részét is csak a projektet megvalósító intézmények alkalmazzák. Az értékelés készítői azt javasolták, hogy az Európai Bizottság segítse elő az eredmények felhasználását, illetve tegye elérhetővé azokat a tagállamok szakmapolitikai döntéshozói számára.

A matematikusok többsége nyilván nemcsak szépnek és mély értelműnek, hanem szórakoztatónak is tartja tudományát. Az (elemi) matematika tanulására kényszerített diákoknak azonban gyakran más a véleményük. Ők „nehéznek”: elvontnak, formálisnak, életidegennek s mérhetetlenül unalmasnak tartják a matematikai stúdiumokat.

A szórakoztató matematikai könyvek szerzői hisznek abban, hogy ez a

Több mint egy esztendeje annak, hogy az OKKER Kiadó a közoktatási minőségbiztosítás szakmai kérdéseivel foglalkozó könyvsorozatáról szóló írásomat közreadhattam a szaksajtóban. A 2001-ben bemutatott hat kötet az eltelt idő alatt újabb néggyel gyarapodott (e sorok írásakor már talán készen is van egy újabb, a tizenegyedik), s a tavalyi évben a Hungarodidact 2001 VI. Nemzetközi Oktatástechnikai

A gyerekek szabadidős tevékenységének megszervezése, biztosítása, felügyelete és lebonyolítása a család hatásköréből egyre inkább az oktatási és más szolgáltatóintézmények feladatkörei közé sorolódik. Ennek oka részben az, hogy a szülőknek a jelenlegi gazdasági-szociális viszonyok miatt vagy túlságosan sokat kell dolgozniuk a munkahelyükön, és ezért kevesebb időt tudnak gyerekeikkel tölteni,

A beszélgetés résztvevői: Farkas Edit és Ludasi György, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanárai;Makkainé File Edit, a kosdi Arany János Általános Iskola tanára; Albert Lászlóné, a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorló Általános Iskolája és Gimnázium igazgatója és Szucsik Ágnes Egerből, a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ programjának képviseletében. A beszélgetést Pásztor Júlia vezette.

Az olvasó a lap mellékleteként kézhez kapja az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság által készített NAT 2002 című tervezetet. Az 1998-ban elfogadott Nemzeti alaptanterv munkálatainak irányítója, Báthory Zoltán kezdeményezésére a társaság keretei között, ismert tantervkészítők bevonásával 2001-ben indult meg a NAT felülvizsgálata. A magyar közéletben némiképp szokatlan, hogy civil

A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. A közös követelmények elősegítik a tantárgyak közti válaszfalak ledöntését, biztosítják a tanítás-tanulás szemléleti egységét, következésképpen a tanulók személyiségének fejlődését. Előtérbe helyezik a Nemzeti alaptanterv integratív szemléletét. A NAT-2002 szerkesztői és írói az alábbi közös

Az idegen nyelv tantervének céljai között első helyen szerepel az adott nyelv használatának megtanítása és a hatékony kommunikációs stratégiák kialakítása. Ennek megfelelően az oktatás fő feladata a négy nyelvi készség (beszéd-, beszédértési, írás- és olvasásértési készség), közülük is elsősorban a szóbeli készségek fejlesztése. Emellett mintegy ötödik készségként jelenik meg a hazai

A műveltségi terület három aspektusa az emberismeret, a történelem és a társadalomismeret (jelenismeret).

Az emberismeret betekintést ad az ember fő biológiai, lélektani, szociológiai jellemzőibe; az embernek önmagával, társaival, a társadalommal, a természettel és a szellemi szférával való bonyolult viszonyába. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének

A műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy tisztábban lássák a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen környezeti adottságainkat – különösen hazánk európai integrációjának fényében.

E műveltségi terület keretei között fejlődik a tanulók

Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat, valamint