Új Pedagógiai Szemle, 2002/11

A roma népesség felemelkedésének egyik legfontosabb feltétele, hogy olyan műveltséghez, szakképzettséghez jussanak felnövő tagjai, amely lehetővé teszi a munkaerő-piaci érvényesülést. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy milyen sikeresek a középfokú intézményekbe bekerült roma fiatalok. A tanulmány annak a kutatásnak az összegzése, amely a középiskolába bekerült cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve lemorzsolódásuk okait tárta fel. A tanulmány összefoglalja azokat a legfontosabb iskolán belüli, pedagógusképzési és szélesebb társadalmi tennivalókat, amelyek a roma fiatalok sikeres iskolai pályafutásához szükségesek.

A tantárgyak helyzetét ismertető sorozatunkban a neves rajzpedagógus a rajz, vizuális kultúra tantárgy eredményeit, a tárgyat érő kihívásokat és a megoldásra váró feladatokat ismerteti. A tárgy egyik legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a vizuális kommunikáció, a képi kifejezés eszköztárát. Ezért nőtte túl a hagyományos rajztanítás kereteit. Tanításában ma éppen az jelenti a legnagyobb problémát, hogy kevéssé adottak a feltételek a kiszélesedett funkciók betöltéséhez, ahhoz, hogy széles értelemben fejlessze a tanulók látáskultúráját.

Júliusi–augusztusi számunkban „Hiperaktivitás figyelemzavar – Betegségek-e valójában?” címmel cikket közöltünk, amelyet az Állapolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány kutatása alapján állítottunk össze. Gyarmathy Éva számos észrevételt fűzött a megjelent cikkhez. Alapvetően nem ért egyet azon megállapítással, mely szerint káros a hiperaktivitás pszichiátriai szerekkel történő kezelése. A szerző a cikkben közölt kezelési programmal egy másik programot állít szembe, amely szerinte humanisztikusabban és hatékonyabban kezeli a túlmozgásos gyerekek problémáit.

Romániában is tekintélyes számú roma népesség él. A tanulmány bemutatja, milyen módon kezelik Romániában a romák iskoláztatásában általánosan jelentkező problémákat. Beszámol a roma tanulók szegregált és integrált oktatásának problémáiról. A kirajzolódó kép sok rokon vonást mutat a hazai helyzettel. Romániában is a roma fiatalok rendszeres iskolába járásának biztosítása és a tanulási motiváció fenntartása jelenti a legnagyobb problémát, és ott is komoly hátráltató tényezők a romákkal szembeni előítéletek.

A diákok szerte a világon kompetenciáik, tudásuk jelentős hányadát iskolán kívüli keretek között sajátítják el. Világszerte megjelenő igény, hogy az ilyen módon megszerzett ismereteket ismerjék el az oktatási, szakképzési rendszerben. A tanulmány bemutatja, hogy Franciaországban milyen folyamat vezetett el ahhoz, hogy a nem formális keretek között szerzett végzettségeket elismerje a vizsgarendszer és a munkaerőpiac. Az elismertetésben nagy szerepe van annak, hogy a munkaerőpiac egyre kevésbé a formalizált szakmai tudást, sokkal inkább bizonyos kulcskompetenciák meglétét igényli a munkavállalóktól.

Végigolvasván és „végigderülvén” (de erről majd később) Trencsényi László Nevelés- és iskolaelméleti gyakorlatok című könyvét, az első, ami kikívánkozik belőlem, hogy jobb lett volna, ha a szerző egy fokkal még merészebben a Nevelés- és iskolaelméleti játékok címet adja meghatározhatatlan műfajú kötetének. Aki pedig ebben holmi komolytalankodást vélne felfedezni, annak szíves

Az Európai Unió egyik kiemelt célja az információs és kommunikációs technológiák elterjesztése az oktatásban. A tanulmány azt mutatja be, hogy az Unió különböző strukturális alapjai milyen módon segítik az e-learning terjedését. Az olasz és portugál példa érdekes adalékokkal szolgál arra, hogy a közösségi források hogyan támogatják egy-egy ország technológiai, foglalkoztatási és oktatási rendszerének fejlesztését.

A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

Az új pályázati év és az új közoktatás-politika milyen feladatok elé állítja a Közoktatási Modernizációs Közalapítványt?

Puskás Aurél: Bizonyos folyamatok nem változhatnak meg, inkább hangsúlyeltolódások vannak. Példaként a kétszintű érettségit említem, ahol nehéz eldönteni, hogy abban a készenléti állapotban van-e, hogy bevezethető legyen. A tananyag