Új Pedagógiai Szemle, 2002/10

A 21. századi kultúra egyik alapkérdését elemzi az írás: milyen szerepet tölt be a műveltség, azon belül is a humán kultúra az egyén autonómiájának megteremtésében. Az autonómiát fenyegető manipulációval szemben úgy védekezhetünk, ha a világot a kultúra eszközeivel leíró narratívák, elbeszélések széles repertoárjával rendelkezünk. Énünk megőrzésének kulcsa, hogy képesek legyünk ugyanazt a történetet többféle perspektívából értelmezni.

Az Új Pedagógiai Szemle 2002. 9. számában jelent meg Benda József tanulmányának első része. A II. részben a kooperatív pedagógia értékelési rendszerét ismerheti meg az olvasó. A tanulmány bemutatja a kooperatív pedagógus feladatrendszerét, amelynek középpontjában a gyermek szükségleteihez történő alkalmazkodás áll. Benda József összegzi annak a vizsgálatnak az eredményeit is, amelyet a HKT-programban részt vevő osztályok, tanulók körében végeztek.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzetét ismertető tanulmány egyrészt bemutatja a nyelvi-irodalmi nevelés elmúlt évtizedekben lejátszódott fejlesztési folyamatait, másrészt összegzi azt a sajátos kulturális környezetet, amelyben az általános iskolai és gimnáziumi nyelvtan és irodalomtanítás elhelyezkedik. Részletesen kitér azokra a kihívásokra, amelyek a média, a tömegkultúra, az informatika felől érték az irodalomtanítást. Külön foglalkozik a tanulmány a szövegértésben a PISA és más vizsgálatok kapcsán felszínre került, valójában azonban régóta meglévő problémák okaival, illetve a megoldás lehetséges útjaival. (A tanulmány teljes terjedelmében a www.oki.hu honlapon olvasható.)

Kronstein Gábor, a neves pedagógiai közíró Gergely Gyula A pedagógiai tevékenység komponensrendszere című cikkéhez fűz megjegyzéseket. Kritikai észrevételeket tesz a tanulmány sok helyen nehezen érthető okfejtéséhez, s ennek kapcsán bírálja a szaktudományi írásokban gyakori „fentebb stílt”.

A különböző nemzetközi összehasonlító mérések eredményei arra utalnak, hogy a magyar diákok problémamegoldó gondolkodásának fejlettsége elmarad a nemzetközi átlagtól. A tanulmány összegzi, milyen gondolkodási műveletek gyakorlásával lehet fejleszteni a tanulók problémamegoldó képességeit a középiskolai biológiatanítás során. Konkrét módszertani eszközöket is bemutatnak a szerzők egyrészt a problémamegoldás szintjének mérésére, másrészt a képességek fejlesztésére.

A felsőoktatásban szokatlan, sajátos műfajú munkával találkozik az olvasó, ha kézbe veszi Trencsényi László kötetét, amely – mint ahogyan az alcíméből kiderül – munkalapok, feladatok, játékok gyűjteménye. Tartalmát a Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszékén a Nevelés- és iskolaelmélet című stúdiumhoz kialakított tematika határozza meg, amely más források mellett alapvetően Mihály Ottó

A komparatív pedagógia hazai forrásai igen szegényesek. Tanulmányozásra alkalmas összefoglaló, tankönyv jellegű mű megjelenését éppen ezért őszinte elismeréssel kell fogadni. A szerkesztést felvállaló professzorpáros érdemei elvitathatatlanok.

Az előszó közli az olvasóval, hogy az igényes külsővel és belső tartalommal megjelent kötet szerzői az ELTE Neveléstudományi Intézetének

A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány XXXIX. pályázati kiírására 108 pályázatot küldtek be, ebből 70 volt sikeres. Közülük huszonhárom munka érkezett Budapestről, három Kecskemétről, két-két pályázat Miskolcról, Vácról, Szegedről, Pécsről, Debrecenből, Székesfehérvárról és Veszprémből, egy-egy az alábbi helységekből: Bonyhád, Hejökeresztúr, Szentendre, Mezőtúr, Sárrétudvari, Abony,

”A matematika a legalsóbb szinttől
a legfelsőig tapasztalatokból nő ki: próbálkozásokból,
sejtésekből és ellenőrzésükből, elvetésükből vagy
megerősítésükből. Mégis az emberi szellem szabad alkotása.
Híd a ťkét kultúraŤ között.
Tele van játékossággal, esztétikummal: művészet is.”

Varga Tamás

A

A KOMA XXXIX. számú, Az iskolai matematika tartalmi és módszertani megújítása a közoktatásban című pályázat kiírására 2001 végén olyan körülmények között került sor, amikor az iskolák egy része a NAT-ra, más része a kerettantervekre építve határozta meg azt a helyi tantervet, amely szerint a mindennapi oktató munkáját végzi. A pályázat célkitűzése egyértelműen a „kerettantervvel