Új Pedagógiai Szemle, 2002/1

Az Országos Közoktatási Intézetben néhány évvel ezelőtt komplex társadalomtudományi tananyagfejlesztő munkát kezdtünk el. Egyfelől készségfejlesztő programok kidolgozására vállalkoztunk, másfelől pedig hagyományos ismeretátadó tananyagokat igyekeztünk létrehozni. A készségfejlesztő programok négy alapvető területre irányultak: a gondolkodási, a kommunikációs, az ún. szocializációs (

A tanulmány áttekintést ad az európai dimenziót, a vállalkozói képességeket és a diákjogokat közvetítő társadalomismereti programokról. A programok adaptálását a szerzők azzal kívánják elősegíteni, hogy bemutatják az egyes programokban érvényesülő szemléleti megközelítéseket, továbbá utalnak a programok tanítása során felhasználható tankönyvekre, dokumentumokra.

Az OECD nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének, a PISA 2000-nek a célja a diákok olvasási-szövegértési képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának feltérképezése volt. Ha kombinált skálán ábrázoljuk a három vizsgált terület átlagteljesítményét, a magyar diákok eredményeit valamivel a nemzetközi átlag alatt találjuk. A tanulmány célja a teljesítményadatok ismertetése és a további elemzések kérdésköreinek megfogalmazása.

Decemberi számunkban közöltük a Németh László pedagógiai gondolataiban tallózó írás első részét. A második részben az egzakt tudomány védelmében Hamvas Bélával vitázó Németh László gondolatainak aktualitását elemzi a szerző. Bemutatja továbbá a vásárhelyi évek pedagógiai kísérleteinek egyik legizgalmasabb dokumentumát, a Négy könyvet és az ugyancsak ebből a korszakból származó Óraadók királysága című művet.

A tanulmány harmadik része az amerikai irodalomórák jellemző vonásait foglalja össze a tankönyveken, taneszközökön, tanítási módszereken keresztül. A cikk külön érdekessége, hogy egy novella (Alice Walker: Mindennapos használat) szövegének közlésével és a novella tankönyvi elemzésének részletes ismertetésével bepillantást nyújt az amerikai iskolák műfeldolgozási gyakorlatába.

Magyarország 1997. szeptember 1-jén kapcsolódott be a Leonardo da Vinci programba. A rákövetkező három pályázati fordulóban 106 mobilitási projektet és 36 fejlesztő típusú (kísérleti) projektet indíthattak a magyar intézmények, és további 247 projektben vettek részt partnerintézményként. Mindezek eredményeképpen több mint 1100 személy külföldi szakmai gyakorlaton, illetve csereprogramokon

A különböző fejlesztési projektek legkritikusabb eleme a létrejött eredmények gyakorlati hasznosítása. A tanulmány a Leonardo program kapcsán azt elemzi, melyek egy projekt hasznosításának kritériumai. A szerző rávilágít arra is, milyen tényezőktől függ az, hogy a gyakorlat szereplői érdekeltté válnak-e az eredmények befogadásában, alkalmazásában és továbbfejlesztésében. A tanulmány legnagyobb értéke, hogy közérthetővé teszi a ma oly gyakran használt disszemináció fogalmát.

A pályázatokra a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok, a szakmai szolgáltató intézmények munkatársai, illetve kutatók pályaműveit várták. A pályázók munkájukhoz elsősorban ösztöndíjat igényelhettek.

A pályázati kiírások időzítéséből és a keretösszegekből (25 millió, 50 millió és 30 millió forint) arra következtethetünk, hogy a kerettantervi rendelet megjelenése után,

Ismeretes, hogy a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány egyik legfontosabb célja a pedagógusok, iskolai közösségek által végzett tartalmi fejlesztések ösztönzése, támogatása. KOMA-mellékletünk, amelyben az Önnel készült beszélgetés megjelenik, ilyen tantárgyi fejlesztéseket támogató pályázatokat mutat be. Milyen szerepet szán az oktatási kormányzat a tantervfejlesztésben a gyakorló