Komplex integrációs program a baktakéki iskolakörzetben
Nevelni tudás fejlődése a közoktatás fejlesztése során
A baktakéki iskolakörzetben[1] a helyi társadalom elvárásai nyomán kezdődött el mintegy húsz éve az akkori tantestület szakmai megújulása. Ennek első lépése az iskolaotthonos nevelési-oktatási forma és egy olyan speciális intézményi körzet adaptálása, amely meghagyta a kis falvak iskoláit. A hat település alsó tagozatos tanulói osztott osztályokban tanulhatnak jelenleg is.
A kistelepülések megteremtették az iskolaotthonos oktatási forma minden feltételét (személyi, tárgyi, utaztatás, étkeztetés, melegítőkonyhák stb.), és sikerrel biztosítják iskolásaik számára a versenyképes tudás megszerzését. A felső tagozatos gyerekek a baktakéki körzeti iskolában tanulnak. Az ő életükben az 1993-as év jelentett fordulópontot, amikor a felső tagozaton is elindult az iskolaotthonos nevelés és oktatás.Adaptálható program hiányában azonban ennek formáját a tantestületnek kellett kidolgoznia.
- 1981-től tehát kezdetét vette egy többlépcsős szakmai innováció, mely megérintette az iskolával kapcsolatban állók teljes körét.
- Megfogalmazódtak a nevelési célok, alapelvek, nevelési eszközök az iskolai dokumentumokban.
- Az alsó tagozaton 1981-ben, majd a felső tagozaton 1993-tól elindított iskolaotthonos nevelési-oktatási forma tartalmi és szerkezeti felépítettségével nem jelentett tetemes pluszköltséget a fenntartók számára.
- Az oktatással, működéssel kapcsolatos törvények és jogszabályok biztosították azokat a jogokat és kötelességeket, melyek a körzeti innovációt legitimmé tették.
- A gyermeki és diákjogok érvényesítése során - a gyerekek érdekében, velük megalkotva - az intézményes nevelésbe beépültek azok a szabályok, melyek a nyugodt iskola légkört táplálták.
- Az osztályfőnöki szerep és feladatrendszer egy új típusú, a gyerekre egész nap figyelő, őt segítő nevelőmunkát fejlesztett ki. Az intézményi szervezet a hagyományos feladatokat nem hagyományos keretek között, nem hagyományos tartalommal látta el.
- Dominánssá vált az "otthonépítés" érzelmi hatása, mely erősítette a megújulást a gyerekekben is.
- A nevelési eredmények és a hiányosságok feltárását körzetünk folyamatosan végezte, hiszen tantestületünk számára az iskolaotthonos nevelés és oktatás e nélkül elképzelhetetlen.
- A körzet intézményeinek pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a társas kapcsolatok kultúrájára irányuló nevelés, a közösségfejlesztés.
- Míg 1981-ben, programunk kezdetekor 43% volt a hátrányos helyzetű - az átlagostól eltérő nevelést igénylő - tanulók aránya, addig 2002-ben ez az arány 90%.
- A nevelőtestület szellemi műhellyé formálta az iskolakörzetet.
Miközben egy iskolakörzet megoldásokat keresett eredményességének és hatékonyságának javítására, a mikro- és makrotársadalomban olyan változások mentek végbe, melyek arra ösztönözték a nevelőket, hogy folyamatosan jobbá tegyék saját nevelési gyakorlatukat.
A baktakéki körzetben megvalósított iskolaotthonos nevelés és oktatás a többirányú integrációs folyamatok táptalaja lett, melynek során megvalósul egy esélyteremtő, felzárkóztatási stratégia.
A nevelési gyakorlat minőségi változására ható erők
A társadalmi környezet hatása
A regionális egyenlőtlenségek kompenzálásának szükségessége a kilencvenes években erősödött meg. Az összeszűkült gazdaság jelentős életminőségbeli változásokat okozott, melyek súlyos egzisztenciális következményekkel jártak. A munkanélküliség egyre több családot érintett térségünkben, és növelte a tanulási életutat nem látó vagy nem értékelő, képzetlen társadalmi réteg létszámát. A szegénység, a cigány lakosság népességének növekedése fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. A pedagógusok B.-A.-Z. megye több településén missziót teljesítenek a gyerekekért, az ő minőségileg más életükért.
Pedagógiai munkánkat a szülők azzal tudják segíteni, ha bizalmukba fogadnak, és ránk bízzák gyerekeiket. Saját mikrokörnyezetük gondjai csökkentik a gyerekükkel való foglalkozás igényét és az arra fordítható idő mennyiségét. Mégsem közömbös számukra, hogy a helyi és körzeti közoktatás milyen minőségű nevelést és oktatást képes nyújtani. A pedagógus szerepe kibővül, a gyerekek képességeinek és készségeinek komplex fejlesztése jórészt rájuk hárul, miközben új feladatként jelentkezik a szülők nevelése is. Ma már számíthatunk a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti szolgáltatásokra, mint segítő erőkre is.
A fenntartói kötelezettség
A körzet hét települési önkormányzata példaértékűen támogatta és támogatja az oktatást, ennek érdekében társulást hoztak létre, de a társadalmi egyenlőtlenségek miatt a lehetőségeik végesek.
A társulás életképességét igazolja, hogy modellt nyújtva a társadalmi konszenzusteremtésre, az intézményi innováció újabb és újabb lehetőségeinek megvalósítását segíti.
A közoktatás fejlesztésének segítői
Körzetünk pedagógusait az 1985. évi oktatási törvény is motiválta az innovációra, amit az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról még inkább nyomatékosított. A tanárok olyan szabadságot kaptak, mely lehetőségek sorát sejtette a szakmai innováció érdekében. Tudtunk és akartunk élni az autonómialehetőségeivel (1993-tól írtuk a pedagógiai programot, szabadidős programot, készítettük a helyi tanterveket ). A decentralizációt (konszenzusépítés a helyi és körzetbeli faluvezetéssel a központi irányítás adta lehetőségek kihasználásával) saját szervezetünk fejlesztése irányába tudtuk fordítani. Az iskolaszékszervezésével, a diákönkormányzat működtetésével mind újabb megújulási lehetőségek kínálkoztak.
Nevelő-oktató munkánk fejlesztéséhez, illetve folyamatos és távlati fenntartásához 1993-tól a különbözőpályázatok nyújtottak segítséget. Első pályázataink bizony eléggé hiányosak voltak, akkori projektjeinket már átírtuk, kijavítottuk, gazdagítottuk. Minden pályázatunk a baktakéki iskolaotthonos program egy-egy újabb szegmensét képezi.
Munkánk igazi elismerői azonban a gyerekek, hiszen a mi szakmaiságunk, kreativitásunk találkozott az őegyüttműködő készségükkel, amely tulajdonképpen működteti a rendszert.
Mi is történt valójában? Mindössze annyi, hogy a gazdasági és társadalmi feszítő erők a modernizációirányába sodorták az intézményi körzetet. Ez a "kényszerítő erő" hozta felszínre a tantestületben megbúvó szakmai és pedagógiai értékeket. Ma már tudjuk, hogy a gyötrelmes, megtorpanásokkal, örömökkel teli útnak még nem értünk a könnyen járható részére, hiszen újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnünk, ha a gyerekek személyiségfejlesztése és önmagunk pedagógus személyisége érdekében tenni akarunk. E tenni akarást segíti a modern társadalomban felértékelődött személyi autonómia is. A baktakéki iskolakörzetben világossá vált, hogy az iskola korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele és belső dimenziója az iskolán belüli demokratizálódási és humanizálódási tendenciák minél teljesebb kibontakoztatása. E folyamatok teljesüléséhez az iskolának felül kellett vizsgálnia addigi pedagógiai gyakorlatát, és mint szervezetnek újra kellett gondolnia és alkotnia a teljes működését. Hajtóerőnk a gyerekek tanulási életútjának segítése. AKözoktatási Modernizációs Közalapítvány által támogatottan került felszínre az a tudás és képességhalmaz, melynek igazán tudatában sem voltunk. Mertünk vállalkozni, és meg akartunk felelni az újabb kihívásoknak, miközben képeztük magunkat, és olyan tudástöbbletre tettünk szert, melyet ma már szívesen megosztunk másokkal is.
A pedagógus szerepe és felelőssége
Ez a segítő stratégia akkor eredményes, ha tudja kompenzálni az iskolán kívüli gazdasági és társadalmi erők, szocializációs gátak hatásait, ha az iskola részfolyamatai egymást erősítően hatnak, ha a fejlesztés komplex módon, tudatosan valósul meg. A pedagógusok autonómiája valójában pedagógiai szabadság, mellyel élni akartak és tudtak is a körzet pedagógusai, miközben sejtették, hogy óriási felelősséget vállalnak. E felelősség a saját pedagógiai gyakorlatuk iránti minőségi igényben és annak fejlesztésében, valamint a sikerért való teljes körű felelősségben is megnyilvánult.
A nevelés minőségére ható tényezők között meghatározó szerepe van a pedagógusnak. A pedagógus akkor mondhatja, hogy hivatását gyakorolja, ha képes a korszerű és változó kognitív tudástartalmak, képességek és szociális szerepek folyamatos tanulására, azoknak a saját gyakorlatával való összevetésére, és azokat - szelektálva, teljes személyiségével közvetítve - a tanítványainak át tudja adni. Vagyis a pedagógus értékeannyi, amennyit önmaga lehetőségeiből megvalósít a gyerekkel való együttműködése során. Ennek az értéknek a fokmérője az alapvető ismeretek, készségek, képességek, szokások, beállítódások és magatartásmódok kialakítása és differenciált fejlesztése.
A pedagógus mesterségbeli tudásával akkor tölti be a társadalom által elvárt szerepét, ha
- nevelő munkájának színvonalát emelve éri el a pozitív megítélést;
- a különleges fejlesztést igénylő gyerekeknél pozitív eredményt tud felmutatni;
- speciális tudás birtokában fejleszt;
- a pedagógus és gyermek közötti interakciók mindkét fél számára a napi munka örömét nyújtják;
- a gyermek-pedagógus kapcsolatban az elfogadás és megérteni akarás dominál;
- a pedagógus személyisége hiteles a tanuló és a szülő számára;
- a gyermek - a közös munka segítségével - alkalmassá válik a továbbtanulásra.
A körzet pedagógusainak főbb jellemzői a nevelés fejlesztése eredményeként:
- olyan ismeretekkel rendelkeznek, melyekkel kezelni tudják a tanítás során fellépő problémákat;
- tudnak összpontosítani a problémákra, alternatív megoldásokra és mentális kimunkálásra is képesek;
- képesek önreflexióra, saját viselkedésük hatásainak az elemzésére, objektív szempontok alapján meg tudják ítélni a viselkedésüket;
- összetett módon indokolják saját álláspontjukat (mernek vitatkozni, tudnak érvelni);
- a gyerekek megítélésében több, árnyaltabb kategóriát használnak, az egyénre és az osztályra is összpontosítanak;
- a családokkal való kapcsolattartás során személyiségbeli változásuk pozitív hozadékát élték meg.
A tanulók fejlesztése korszerű tartalmi és módszertani kultúrával rendelkező pedagógusokat kíván. E társadalmi elvárást segítették a különböző pályázati kiírások. A pályázati témákban fellelhetők voltak az új tudásterületek, így a tantervfejlesztés, az értékelési vagy iskolavezetési és szervezési kompetenciák fejlesztése stb.
A körzet pedagógusai számára a projektek megvalósítása során szerzett tudástöbblet gazdagította önbecsülésüket. A pályázatkiírók segítettek abban, hogy a kollégák erkölcsi megbecsülése alkalmanként anyagi megbecsüléssel is járjon. Mind anyagi, mind szakmai téren elsősorban a Soros Alapítvány és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány nyújtott támogatást, ami e térség szegény, de a jövőt a szüleiktől eltérő módon tervező gyerekek számára a sikeres tanulási életutat biztosító mentálhigiénés környezetet segített létrehozni a körzet iskoláiban.
Ma már a B.-A.-Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány is támogatja szakmai munkánkat.
A baktakéki iskolakörzet szakmaiságát erősítő dokumentumok, melyeket a pályázatokat kiíró alapítványok szakmai kuratóriumai támogattak:
- Pedagógiai program
- Nevelési program
- Helyi tantervek
- Kerettantervhez igazított helyi tantervek
- Interkulturális program
- Felzárkóztató programcsomag
- Szabadidős programcsomag (31 témában kidolgozottan)
- Tehetséggondozó programcsomag (Komplex művészeti nevelés, Kommunikációs programcsomag)
- Komplex integrációs program
A programok tárgyi feltételeit is pályázatokkal teremtettük meg.
A baktakéki iskolakörzetben folyó nevelő-oktató munka jellemzői
- Hét település gyerekeivel foglalkozik (Detek, Beret, Baktakék, Gagyapáti, Alsógagy, Felsőgagy, Csenyéte).
- Naponta iskolabusszal járnak iskolába a gyerekek.
- Mind a nyolc évfolyamon iskolaotthonos nevelés és oktatás valósul meg, melynek vázát az alábbi ábra mutatja.
- > a felső tagozatos tanulók 85%-a cigány gyerek. Az összes tanuló 90%-a halmozottan hátrányos helyzetű.
- A felső tagozatra érkező tanulók egy része már évvesztéssel (1-2 év) folytatja tanulmányait.
- A körzet cigány gyerekei továbbtanulnak.
- A körzeti iskola minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkezik, amely a korszerű nevelést és oktatást segítik.
- Az iskola pályázatok segítségével igyekszik biztosítani a szociális és kulturális hátrányok kompenzálását.
- Az intézmény a cigány gyerekek normakövető magatartásának elérése érdekében kiemelten kezeli az intézményi klíma folyamatos fejlesztését.
- Az iskola 1996-tól valósít meg olyan szakmai programokat, melyek a cigány gyerekek társadalmi integrációját segítik: Könyvtárhasználat olvasásismerettel, Diákújságíró találkozó, "Szárazvölgy kupa" sportprogram, melyeken megyénk több iskoláját fogadják.
- A felső tagozatos gyerekek 1996-tól havonta jelentetik meg "Discimus" című újságjukat, mely hű tükre az iskolai élet mindennapi történéseinek.
- Az iskola igyekszik megszervezni a gyerekek nyári elfoglaltságát (legalább 2 hétre).
- A körzeti iskola húsz éve formálódó "Komplex integrációs programja" az iskolaotthonos program öt elemét fedi le.
- Nevelési és oktatási tevékenységünk minőségét javítja az informatikai eszközökhöz való hozzáférés a cigány tanulók számára is.
NAT műveltségi területek
|
10 műveltségi terület
|
1. elem Tantárgyak | A műveltségi területeket lefedő 14 különböző tantárgy. |
2. elem Szabadidős programok |
A műveltségi területeket és a tantárgyakat magukban foglaló 31 különböző program, hetente minimum 12 különböző; van, amelyikből heti több foglalkozás is van, pl. könyvtár, számítástechnika, sport. |
3. elem Tanulási tevékenység |
Differenciált tanulást biztosító ötféle tanulási körülmény. |
4. elem Rendezvények |
Műveltségi területeket lefedő rendezvények, programok, egyedi projektek, minimum 40 alkalom évente. |
5. elem Nyári programok |
A műveltségi területeket lefedő (pályázatfüggő), többnapos tábori tevékenység (8 féle tábori program van kidolgozva). |
Hátránykompenzáló nevelési gyakorlatunk
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az iskolakörzet pedagógusai tervszerű nevelő-oktató munkával, a körzeti Pedagógiai Program megvalósításával, komplex módon igyekeznek kompenzálni a szociális hátrányok többségét. E hátránykompenzálás jelentős mentális törődést is magában foglal, melyhez segítőként társul a körzeti védőnő és a gyermekvédelmi felelős is, miközben fő partnereink a fenntartók és a szülők.
Az anyagi hátrányok kezelése
- Karitatív tevékenység (ruházatpótlás, élelmezés, alapítványok, szponzorok és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok segítségével).
- A tanszer- és tankönyvellátás költségeinek biztosítása (települési önkormányzatok, kiadói támogatások).
- Az iskolaotthonos nevelési-oktatási forma mentálhigiénés és tartalmi stabilitása (színház, kirándulás, táborozás költségei).
- Az iskolai higiénés körülmények biztosítása (tisztálkodási és higiénés eszközök, anyagok, tisztálkodási lehetőség, mindig tiszta és gondozott környezet).
- Jutalmazás (legyen otthon is könyve a tanulónak, a családjának, ez a lehető legtöbb jutalmazási lehetőség).
- Az iskolai tornaterem, könyvtár, számítógépterem tanórán kívüli használatának lehetősége.
A kulturális hátrányok kezelése
- A tanulók indulási hátrányainak kezelése (szintfelmérés, a fejlesztés tervezése, pedagógiai asszisztens alkalmazása).
- Az intelligenciastruktúra felmérése (kommunikáció, feladatteljesítés, szabadidős lekötöttség, gyermekmunkák elemzése).
- A munka- és gondolkodási stílus formálása (időszerű lehetőségekből kiindulva, kreativitásteremtő attitűdök, hozzáadott érték észlelése, mérése, értékelése).
- Beilleszkedési lehetőségek teremtése (modellezés, élethelyzetek).
A komplex hátránykompenzáló tevékenységet - mely több ponton is túlmutat az iskolai költségvetésen - az évek során sok támogató segítségével valósítottuk meg.
Komplex integrációs program
Az évek alatt formálódó program célja, hogy az iskola szakmai dokumentumaira épülve, a nemzeti és etnikai értékeken keresztül maximálisan segítse a tanulók társadalmi integrációját.
1. táblázat A program kiemelt része 2001/2002-ben
|
Fő szakmai cél
|
Támogató
|
Csertölgy erdei iskola | Szociális hátrányok kompenzálása Közösségfejlesztés,környezettudatos és értékmegóvó magatartás fejlesztése. |
Környezetvédelmi Minisztérium, Oktatási Minisztérium |
Egészségért mentálhigiénés sportprogram | A környezet egészségesebbé tétele, testi egészség és környezeti kultúra fejlesztése. A sport váljék örömforrássá. | Közoktatási Modernizációs Közalapítvány |
Tanulási életút építése | Interkulturális program megvalósítása, egész napos nevelés és oktatás, differenciált tanulási körülmény, tanulni tanulás, ösztöndíjhoz jutás. | Soros Alapítvány |
Kitörésközépiskolára felkészítő program (5-8. o.) | Kiemelt személyiségfejlesztés, tanulásra motiválás a legkorszerűbb eszközök segítségével, társadalmi felemelkedés, gimnáziumba jutás és megfelelés, a kiválasztottság ereje, a tanulók tanulmányi ösztöndíjhoz juttatása, kapcsolatépítés 14 családdal. | B.-A.-Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány |
Együtt a gyermekek jövőjéért projekt | Felzárkóztatás, intenzív fejlesztés,a szülők segítővé tétele, integráció, családi kapcsolat építése (5 család), kapcsolat építése az iskolát segítőkkel. | Közoktatási Modernizációs Közalapítvány |
A végzett munka ellenőrzésében és értékelésében segítséget adnak a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet (Miskolc), a Magyar Pedagógiai Társaság (Budapest), a Közoktatási Ellátási Körzet (Encs) szakemberei. A partnerkapcsolat építésében aktívan részt vesznek a körzet Cigány Kisebbségi Önkormányzatai, a Családsegítő Szolgálat, a körzeti védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és egy mentálhigiénikus végzettségű kolléganőnk is.
A program átszövi az iskola nevelési és oktatási stratégiáját, hiszen iskolánk alapvető célrendszerének megvalósulási kerete az iskolaotthonos oktatási forma, mely 7.30 órától 16.30 óráig tervezi, szervezi a körzet gyerekeinek mindennapjait.
Integrációs programcsomagunk ezen része - terveink szerint - nem egy tanévre szól. Tulajdonképpen eddig is segítettük mindazokat a célokat, melyeket egy-egy projekten belül súlypontozunk, de most mégis megfoghatóbbnak érezzük azt a bonyolult nevelési feladatsort, melynek teljesítését magunktól is elvárjuk.
A programcsomag megvalósulása során a szakmai innováció kiterjesztését éljük meg, hiszen minőségében és tartalmában más attitűdök segítik az iskolával kapcsolatban állók együttműködését, miközben erősítik atársadalmi integráció gyakorlatát a cigány tanulók számára is. Az iskola - segítők közreműködésével - a családok mindennapjaira is hatva, változásokat generál a felnőtt lakosság körében is. E lehetőségre figyelve szervezzük munkánkat.
Mindannyian az iskolai élet egészének sikeréért munkálkodunk a tantestületben, így formálódik az a közös munkát motiváló környezet, melyben a gyerek a legfontosabb. Közös feladatunk, hogy a gyerekekkel együtt nyugodt iskolai légkört teremtsünk, melyben a szeretetteljes bánásmód és figyelem érvényesül a gyerekek iránt. Fontos, hogy élhessenek a véleménynyilvánítás lehetőségével, beleszólhassanak a napi dolgokba, és olyan türelem uralja az iskolát minden élethelyzetben, melynek alapja a tapintattal nevelés és a biztonságérzet, hogy minden gyerek megtalálhassa saját belső értékét. E tevékenységünket erősítette a KOMA XXXVIII. pályázata, mely az általunk indított projekttel egyező elvekre épült. A két program találkozása immár 19 cigány családdal (az összes felső tagozatos gyerek szüleinek 29%-ával) építi az együttműködést nagyon sikeresen, új együttműködési technikákat kialakítva. A KOMA-pályázatot megnyert kolléganőnk olyan képzésben részesült a pályázat keretében, mely szakmailag segítséget adott a program megvalósításában, és mentálisan is felkészítette, formálta a program sikere érdekében. A KOMA e sajátos és kiváló gondozási stratégiája más pályázatok esetében is valós közoktatás-fejlesztést eredményezhet. E stratégia kiterjesztése mind nagyobb számú pedagógus számára biztosítaná a sikeres pedagógiai gyakorlatot.
Szabadidős programok
A felső tagozaton tanító pedagógusok egyénisége, nyitottsága, problémaérzékenysége, munkaintenzitása e programokon keresztül kerül valós próbatétel elé. E terület szakmai kidolgozásához szintén kaptunk megerősítést a KOMA által is. A program egy-egy témáját egy-egy pályázattal erősítettük, így jött létre a 31 részes programcsomag.[2]
A pedagógusok nevelő tevékenységét fejlesztő vezetői stratégia
- Munkára késztető okok fejlesztése.
- Ösztönzőkkel erősített motiváció.
- Az önállóság, a személyes hatáskör adta lehetőségek kihasználása.
- Hatékony versenyhelyzetek teremtése.
- A személyes és szakmai ellenőrzés technikájának kiépítése.
- A nevelők emberi tulajdonságaiból eredő motivációs lehetőségek kihasználása.
- Alkotó viták, véleménykülönbségek megengedő kezelési technikája.
- A nevelői képességet próbára tevő munka teremtése.
- Forrásteremtő vezetői program és gyakorlat.
- Az érdekek koordinációján alapuló vezetői tevékenység a szervezet működtetése érdekében.
- Az iskolahasználók menedzselésén alapuló szakmai munka.
- A média iskolafejlesztő hatásának elérése.
Nevelési rendszerünk - mely komplex módon kívánja segíteni e térség társadalmi változásait is - a 8. évfolyam végén az alábbi szocializációs mutatók teljesülését eredményezi a tanulóknál.
- Számtalan kommunikációs csatornával kötődnek tanáraikhoz.
- Idegen környezetben is a helyzetnek megfelelően kommunikálnak.
- Az intézménybe érkező idegennel udvariasak, segítőkészek.
- Társaikkal és a felnőttekkel is igyekeznek őszintén és hitelesen kommunikálni, kooperatív viselkedést tanúsítani.
- Nem tűrik a kiabálást, az agresszív hangnemet, és ezt ők is igyekeznek kerülni.
- Érzékenyen viszonozzák a segítőkészséget, a megérteni akarást, az együttérzést.
- Empátiakészségük, a másság elfogadása természetes számukra.
- A követelés, a teljesítmények iránti attitűdjeik pszichés énjük jó irányú fejlődését mutatja.
- Ragaszkodnak iskolájukhoz, mert tartós, személyes kapcsolatok épültek ki tanítvány és pedagógus között.
- Értik a szocio-ökonómiai státusukból eredő hiányosságokat, és tudják értékelni a felső tagozatos programot.
- Igénylik önmagukkal és másokkal szemben is a kulturált, higiénés környezetet.
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány hatásrendszere a baktakéki iskolakörzetre
E Pályázati témáival a tantestületet szakmai erőfeszítésekre késztette.
- Mint intézményvezetőt a korszerű vezetői ismeretek megtanulására ösztönzött.
- Motiválta a pedagógusok innovációs törekvéseit és egy megoldásközpontú közoktatási gyakorlat megteremtését.
- Hozzájárult az iskolakörzet szakmai kapcsolatrendszerének kiépüléséhez. A többszintű kapcsolatrendszer jelenleg 32 intézményből áll.
- Az iskolai élet minden területét lefedve biztosította, hogy a különböző adottságú iskolák mindegyike megtalálja a fejlesztés lehetőségeit.
- Pályázati témaköreivel segítette a pedagógus társadalom önbecsülésének fejlődését.
- Megvalósult, hogy a közoktatás valós fejlesztőivé maguk a pedagógusok, az iskolák váltak. Tehát a közoktatás modernizációja az egyes iskolák szakmai ereje révén valósult meg.
- A baktakéki körzet nevelési-oktatási programcsomagja, az iskolaotthonos program minden eleme hosszú távon is biztosítja az iskola szakmai alapjait.
- A KOMA különböző pályázatairól megjelenő kiadványok a megmérettetés újabb lehetőségeit kínálják, melynek következtében a pályázatíró pedagógusok száma növekszik.
- A programírás a pedagógusok mesterségbeli tudását erősítette.
- Szakmai ranggá vált a KOMA-pályázatokon nyerni, hiszen minden iskola megérezte a kedvező elbírálás mögötti biztatást, segíteni akarást.
- A rendkívüli feladatokra hangolást segítette, hogy a projektekben részt vevő tanárok anyagi elismerésben részesülhettek.
- A KOMA pályázati témarendszere a közoktatás-fejlesztés meghatározó erejévé vált. Örvendetes, hogy meg tud nyerni minisztériumokat az iskolákban folyó emberformálás segítése érdekében.
A baktakéki komplex iskolai hatásrendszer hosszú távú stratégiájának jellemzői a cigány gyerekek európai integrációja érdekében
- Az iskolaotthonos nevelés és oktatás rendszerének fenntartása (1981-től működik).
- A hozzáadott érték és a legfontosabb iskolai folyamatok mérése, ellenőrzése (1999-től működik).
- A tanulói képességek fejlődésének intenzív segítése a cigány gyerekek saját kultúrájából, gyökereikből kiindulóan (program indult 2001-ben).
- Cél, hogy a cigány családoknál az életkörülmény a gyerek oktatásának és nevelésének segítőjévé váljon (speciális program indult 2001-ben).
- Fejlesztő programokkal az általános iskola lemorzsolódás csökkentése (fejlesztési program indult 1993-ban).
- Az érettségit adó középiskolákba juttatás kiemelt feladat tekintjük (2001-ben indult "Kitörés" című program).
- Az iskolával kapcsolatban állók minél szélesebb körének a megnyerése a családok segítésére (2001-ben induló speciális KOMA és a SOROS Alapítvány által támogatott hosszú távú program).
Footnotes