Két könyv tudományról és vallásról
Hit és tudás, vallás és tudomány viszonyának elemzése olyan feladat, melyre koronként változó gondolati közegben ugyan, de minden nemzedéknek vállalkoznia kell. A Typotex Kiadó már eddig is több kiadványával segítette e munkát. Alister E. McGrath Tudomány és vallás – Bevezetés című munkája ezt a sorozatot folytatja. A szerző az Oxfordi Egyetem kémia szakán végzett, szakterülete a biofizika, de rendszeres teológiai tanulmányokat is folytatott. E kettős képzettség és kétirányú érdeklődés önmagában is lehetőséget nyújt sok probléma világos meglátására és jó néhány gondolati csapda elkerülésére. McGrath ezenkívül jó író és valószínűleg kitűnő pedagógus is: mondatai rövidek, meghatározásai tömörek, a fejezeteket kezdő problémafölvetések és a záró összefoglalások a tankönyvek világos szerkezetét idézik föl, anélkül azonban, hogy leckeszerűen unalmas vagy kioktató hangvételű lenne. A gazdag és fejezetenként megadott irodalomjegyzék természetesen az angolul jól tudóknak nyújt további segítséget, ám a kiadó gondolt a magyarul olvasókra, a könyv végén a hazai kínálatból is ízelítőt kapunk. A könyv – mint azt címe is jelzi – pusztán bevezetés, tehát nem enciklopédikus igényű, viszont vállaltan vezet: a fejezetek tartalmilag egymásra épülnek, beleolvasgatás helyett végigolvasást igényelnek. (Erre maga a szerző figyelmeztet aSegítség a könyv használatához című fejezetben: „Abban a sorrendben olvassuk az anyagot, ahogy itt találjuk.” Meglepő, de a mai könyvolvasási szokásokat ismerve nagyon is helyénvaló tanács! )
A könyv az alábbi témákat tárgyalja: a Történelmi mérföldkövek című fejezetben Kopernikusz, Newton és Darwin szerepét vázolja, a Vallás a tudomány szövetségese vagy ellensége? részben a két terület viszonyát meghatározó eltérő irányzatokat ismerteti. A Vallás és tudományfilozófia fejezet a tudományfilozófia fő áramlatainak hatását elemzi (racionalizmus és empirizmus, logikai pozitivizmus, Quine, Popper, Kuhn, Polányi Mihály), a Tudomány és vallásfilozófia az „istenérveket” („Istenhez vezető utakat”) tekinti át. Külön fejezet foglalkozik a teremtés, a természeti teológia és a nyelvhasználat problémájával (utóbbi részben találunk olyan izgalmas kérdéseket is, mint a kvantummechanikából ismert részecske-hullám komplementaritás és az isteni „kettős természet” analógiája). A könyvet néhány esettanulmány zárja: az „ősrobbanás”, az antropikus elv, a darwinizmus és neodarwinizmus, valamint a pszichológia hatásának vizsgálata. E keretfejezetben a szerző visszatér néhány kiinduló problémához is, s azokat az eddigiek fényében árnyaltabban elemzi.
McGrath kétségkívül elkötelezett író, állásfoglalásai egyértelműek, ám nem kíván helyettünk dönteni, és beállítottsága sehol nem válik bántóvá (talán csak a vallási fundamentalizmust kezeli a szokásosnál keményebben, amikor egyszerűen „kultúraellenesnek” nevezi). Ez okból könyve bátran ajánlható bármely szellemi vagy felekezeti beállítottságú világi vagy egyházi közép- és főiskolának, akár a könyvtári állományba, akár segédletként a filozófia, hittan vagy akár a természettudományos tárgyak tanításához.
Molnár Tamás eredetileg franciául írt könyve, a Bennünk lakik-e az Isten? – a professzor más műveihez hasonlóan – a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A Kairosz azt a fontos feladatot vállalta, hogy a kortárs keresztyén szellemiségű gondolkodók műveit megismertesse a szélesebb közönséggel. Molnár Tamás rövid, ám nagy ívű munkája az európai gondolkodás azon áramlatát elemzi, amelyet sommásan „német filozófiának” nevez. Idetartozik például Eckhart mester, Luther, Kant, Nietzsche, Marx, Heidegger és a kortárs teológia olyan alakjai, mint Bultmann, Rahner, Buber, Barth, Teilhard de Chardin vagy Hans Küng. Ezt a rendkívül sokszínű áramlatot Molnár Tamás meglátása szerint igenis lehet egységesen jellemezni, főként annak alapján, hogy – a kiindulópontok különbözőségétől függetlenül – mit eredményeztek. A „német filozófia” következménye Molnár szerint a szubjektív idealizmus és a rejtett vagy nyílt ateizmus. Ennek középpontjában Isten és az emberi lélek rokonságának vagy azonosságának föltevése áll, mely az egyén önistenítéséhez, s ezen keresztül a modern, szekularizált, atomizált társadalomhoz vezet. Molnár professzor nem rejti véka alá véleményét, hogy – bár a fölsorolt gondolkodók némelyike kiváló képességű és talán szándékuk is tiszta – tevékenységük eredménye mégis veszélyes tévút. Fontos következtetés, hogy a szubjektivitásnak ez a végletessé tágított irányzata nemcsak a zsidó-keresztény/keresztyén hit karakterisztikus jegyeinek föladásához – végeredményben a hitelesnek tekintett vallásosság elsorvadásához – vezet, de létében támadja a tudományokat is, melyek szintén a tőlünk független külső rend gondolatán alapulnak.
Molnár Tamás könyvének műfaját leginkább polemikus esszéfüzérnek nevezhetjük. Álláspontját világosan, sarkítottan fogalmazza meg, néhol ironikusan vagy egy-egy erőteljes metaforával támasztva alá az elvont gondolatot. Heidegger követői bizonyára elutasítják majd meglátását, miszerint mesterük ateista lenne, de a marxisták sem fogadják el álláspontját, mely Marx dialektikájának lényegét az ellenfél keresésében, kreálásában és elpusztításában látja. A természettudományokban járatosak is eltöprenghetnek, hogy ha filozófia és tudomány összefügg – márpedig bizonyára így van –, akkor mi magyarázza, hogy a német nyelvterületen művelt természettudományok éppen a 19–20. században érték el látványos sikereiket, miközben a „német filozófia” a végletes szubjektivizmus szakadékába zuhant. Akármilyen szemmel, beállítottsággal olvassuk is azonban Molnár professzor könyvét, mindenképpen állásfoglalásra késztet, véleményünk pontos megfogalmazására ösztönöz, s így akkor is eléri célját, ha nem mindenben értünk vele egyet.
A Kairosz Kiadó – miként eddig – sajnos e kötetnél is fölöslegesnek tartotta a nyelvi lektort. A következmény itt is a sok értelemzavaró hiba. Ezek a tekervényesebb mondatokban néha komolyan nehezítik a megértést. A tartalmilag és formailag is igényes esszék, Molnár professzor hatalmas tárgyi tudása több figyelmet, törődést érdemelne!
Alister E. McGrath: Tudomány és vallás – Bevezetés. Typotex Kiadó, Budapest, 2003.
Molnár Péter: Bennünk lakik-e Isten? Kairosz Kiadó, Budapest, évszám nélkül.