Ízelítő a mindennapos testnevelés jegyében született iskolai programokból

Az alábbiakban Grosán Pálnak, a kecskeméti Vörösmarty Mihály Általános Iskola testnevelőjének a mindennapos testnevelés iskolai programja egyik első megalkotójának gondolatait közöljük. Ehhez szolgál illusztrációként egy részlet a dunaújvárosi Barátság Iskolának a KOMA pályázatára beküldött pályamunkájából.

Javaslatok a mindennapos testnevelés bevezetésére^[1]

...Ahhoz, hogy mindennap lehessen testnevelést tartani szinte pénz nélkül vagy legalábbis kevés ráfordítással, órarendszerű keretben, néhány változtatásra lenne szükség.

• Öt perccel rövidíteni kellene a tanítási órákat.

• Ez lehetővé tenné egy újabb óra beiktatását az órarendbe, ha az órák közti szünetek mindegyike 10 perces lenne. Az így nyert egy órát a testnevelésre lehetne fordítani.

  (Az oktatási törvény lehetőséget ad erre.)

  Az oktatási törvény a tananyag megválasztását is nyitva hagyja. Az órák öt perces rövidítése a nevelőket ösztönözné a lényeges anyag kiemelésére, intenzívebb óravezetésre. Ez inkább előnyére szolgálna az oktatásnak, mint amekkora hátrányt jelent az az öt perc, amennyivel rövidülne a tanítási óra időtartama, mert növekedhetne a hatékonysága.

  A hosszú szünet regeneráló funkcióját pótolná, hogy mindennap van testnevelés.

  Hat 45 perces tanítási óra helyett, a napi órarendbe hét 40 perces tanítási óra férne be, de a több mégsem lenne sok, mert érvényesülne a napi testnevelés terhelést feloldó hatása.

• Mit tegyenek a testnevelők a megnövekedett óraszámban?

• A tantervi koncepció megtartása mellett az óraszám-növekedést kondicionális képességfejlesztésre fordíthatják. Tehát öt órában a tantervi anyag feldolgozása, öt órában fizikai képességfejlesztés történne (kéthetes ciklusokban számolva). Ez esetben csak az alapnak tekinthető első feladatkörre kellene szakembert biztosítani, a második órát csak részben tartaná testnevelő. Lehetséges a kondicionális fejlesztés tanulócsoportok összevonásával, ez a lehetőség tovább csökkentené a szakemberigényt, és oldhatja az órarendi problémát.

  A másik lehetőség teljesen új tantervi koncepció kidolgozása a megnövekedett óraszám figyelembevételével, ez azonban fokozatosan történne, úgy, hogy először bevezetjük a mindennapos testnevelést, és az új koncepció ezt követően, folyamatosan alakulna ki, mert fordított esetben évekbe kerülne, ennyit pedig nem szabad várni.

A mindennapos testnevelés diák-sporttevékenységgel, a tömegsport-foglalkozással, a sportegyesületi edzéssel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkotna egységes rendszert az egészséges nemzedék nevelése érdekében.

Az idő sürget, mivel évtizedes lemaradást kellene behozni, ezt pedig nem halogatással, kísérletezgetéssel, csak azonnali cselekvéssel lehet pótolni, mert minden késés tovább növeli a lemaradást. Még hibáival együtt is érdemes mielőbb bevezetni, és menet közben módosítani, inkább, mint arra várni, hogy talán lesz egy üdvözítő módszer, netalán pénz a probléma megoldására.

A mindennapi testnevelési program tapasztalatai Kecskeméten

1991-ben az ötödik tanévünket kezdtük a 40 perces tanítási órák szerinti mindennapos testneveléssel. Ennyi idő elégséges ahhoz, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket.

• A tantestület minden tantárgy vonatkozásában megállapította, hogy a tananyag 40 perc alatt is elvégezhető (ugyanolyan eredménnyel valósítható meg, mint a 45 perces órákon).
• A tanulmányi eredmény nem romlott.
• A hiányzási statisztika javult - influenzajárványok alkalmával nem néptelenednek el az osztályok.
• A tanulók megszokták, megszerették a mindennapos testnevelést.
• Szakmai szempontból magasabb színvonalú és egységesebb lett (pl. párhuzamos osztályok esetében) az alsó tagozatos testnevelés.
• Az alsó tagozaton is megtartanak minden testnevelésórát.
• Javult a tanulók egészségi állapota (a mindennapos testneveléssel ez volt a célunk).
• A tantestületben nőtt a testnevelés presztízse.
• A mindennapos testnevelés révén létesítménybővítést és szertárfejlesztést végeztünk.
• Nem kell nulladik órát beállítani.

Tapasztalataink között szándékosan nem teszek említést az atletikus képességeket felmérő rendszerünk követelménytáblázatainak, a mutatóknak az elemzéséről, mert annak alapján vélhető lenne bizonyos sportág-centrikusság. A mindennapos testneveléssel nem sportsikereket tűzött ki célul maga elé az iskola, ennek ellenére torna-úszás-atlétika sportágakban évek óta az országos diákolimpia döntőin is sikereket érnek el tanulóink.

Legértékesebb tapasztalatunk az, hogy a tanulók egészségében sikerült mérhető javulást elérni. Erről egy szerkesztett és folyamatosan vezetett ún. egészségügyi adatlap is tájékoztat.

Részlet a Dunaújvárosi Barátság Általános Iskola pályamunkájából

Az iskolás gyermekek jobb egészsége érdekében a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósításának támogatására

Az iskola mottója:

"Szerezd meg a tudást, alázattal műveld és élj egészségesen, kulturáltan!"

A Barátság Iskola az egészséges, sikeres gyermekek iskolája. Alapvető célja a gyermekek harmonikus fejlődésének, egészséges életének biztosítása. Meg kell őriznünk a hagyományos emberi értékeket, ezért növendékeinket az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, az ehhez szükséges önfegyelemre, céltudatosságra, tevékenységre és alkotó életre kell nevelnünk. (...)

1991-ben újjászervezett tantestületünkkel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ajánlásával, az önkormányzat támogatásával bevezettük a mindennapos testnevelés programját. Célunk az volt, hogy a napi egy-egy kötelező - órarendben elhelyezett - testnevelésóra mellett - amelyet 90%-ban testnevelőtanárok tartanak - fakultatív jelleggel reggeli élettani edzést (10-15 perc kitartó futás, testtartást javító gimnasztika, az életkornak megfelelő erőfejlesztés és játék), valamint rendszeres délutáni sportelfoglaltságot is biztosítunk gyermekeinknek. Ezzel egy időben indítottuk az egészséges életvitelre nevelés, a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol és drog fogyasztása, rossz táplálkozás) kialakulását megelőző programunkat, melynek célja az, hogy gyermekeink ne válhassanak bűncselekmény elkövetőjévé vagy áldozatává.

Az egész iskola területén megtiltottuk a dohányzást. Kollégáink elfogadták, hogy a gyermekek előtt sehol sem dohányoznak.

Célszerű életritmust alakítottunk ki egészséges környezetben, megterveztük a terhelés-pihenés megfelelő arányát, bevezettük a 40 perc óra 15 perc szabadban eltöltött pihenés rendszerét. 1992 szeptemberében a tanulóifjúság testkultúrájának fejlesztése terén végzett tevékenységéért iskolánk elnyerte a közoktatási miniszter által adományozott "A testnevelésben és sportban kiváló intézmény" címet és elismerő oklevelet.

Tanulmányi és magatartási eredményeink az elmúlt tíz évben bizonyították, hogy jól döntöttünk. Sporteredményeink is tiszteletet parancsolóak. Atlétikában, kajak-kenuban, jégkorongban, birkózásban diákolimpiai országos bajnoki címeket szereztünk, az atlétikai megyei diákolimpián - megelőzve az összes testnevelés tagozatos intézményt - mi vagyunk a legeredményesebbek, tömegversenyeken nagy létszámban és szép sikerrel veszünk részt. Matematika tagozatos tanulóink több sportágban eredményesebbek a testnevelés tagozatos iskolák tanulóinál is. Mindez alátámasztja a mindennapos testnevelésben részt vevők fölényét, ami a kiválóan képzett, tapasztalt, tehetséges, céltudatos, országos hírnevet szerzett testnevelő tanárok gyermekszerető munkájának köszönhető. Segítjük a DUNAFERR kézilabda, kajak-kenu, labdarúgás és jégkorong szakosztályát - a tanulók mintegy fele náluk sportol -, a Dunaújvárosi Atlétika Club közreműködésével évente országos bajnoki és dobogós helyezésre érdemes versenyzőket nevelünk.

Más verseny- és életmódsportágak tevékenységét is sok tanulóval támogatjuk. A mindennapos testnevelés bevezetése előtt a tanulólétszám 4%-a volt igazolt sportoló, az elmúlt években s napjainkban számuk meghaladja az 50%-ot. A legnagyobb eredménynek azonban azt tartjuk, hogy nincs gyógytestnevelésre utalt tanulónk (hála a Magyar Gerincgyógyászati Társaság alkalmazott tartásjavító torngyakorlatainak is).

A légúti megbetegedések miatt felmentett tizenegy tanuló rendszeresen részt vesz a testnevelési órákon, a szívrendellenességgel felmentett s a mindennapos testnevelés miatt hozzánk irányított hét gyereket gyógyultnak tekintik kezelőorvosaik (Szabó Zoltán szívelégtelenség miatt hat évig felmentett gyermek súlylökésben magyar bajnoki ezüst és bronzérmes).

Valamennyi tanuló tud úszni, korcsolyázni, a felső évfolyamosok több mint felét megtanítottuk síelni a tíz éve minden télen megtartott sítáborainkban, az itthon maradók a magyarországi hegyekben szánkótáborok keretében sportolnak, s szervezett körülmények között a jégpályára járnak korcsolyázni.

A betegségek - mérhetően - kevésbé sújtják tanulóinkat. A tavalyi nagy influenzajárvány idején iskolánk tanulói betegség miatt mindössze 15% arányban hiányoztak (a városi átlag 38% volt). Az elmúlt 10 év alatt megszűntek a gyerekek közötti atrocitások, lefékeződtek az indulatok, nincs szándékos rongálás, mert az agresszív viselkedést levezeti a rendszeres terhelés, a sport-, testnevelési és küzdőjátékok sokasága.

Elértük, hogy a mindennapos testnevelés segítségével iskolánk egyedülálló programja (magas óraszámban tanított anyanyelv, két választható idegen nyelv, matematika szaktantervi képzés, magas szintű informatikai oktatás), az általunk nevelt és oktatott gyerekek tudása, egészsége és neveltségi szintje biztos támaszt jelent továbbtanulásuk, jövőjük, életszemléletük vonatkozásában a 8. évfolyam befejezése után is.

Azért kérjük a pályázat kiíróinak támogatását pályázatunk elfogadása érdekében, hogy ezt a példaértékű tevékenységet folytathassunk.