Olvasási idő: 
25 perc

Iskolaotthon a Csereháton

Hátrányos helyzetű roma gyerekek integrált nevelése, oktatása a baktakéki körzetben

A baktakéki Körzeti Általános Iskola Borsod északkeleti részén működik. A baktakéki és a hozzá tartozó többi kisiskola mind olyan településen működik, ahol igen nagy számban élnek halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulók. Az írásaiból már jól ismert igazgatónő azt a programot mutatja be, amely eredményesen képes segíteni a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, szocializációját. Áttekintést ad mindazokról a kezdeményezésekről, amelyeket az elmúlt években dolgoztak ki az etnikai sajátosságokhoz illeszkedő neveléshez.

„Az embereket nem a pénz és a születés avatja előkelővé,
hanem a jellem és az értelem.”

(Goethe)

Az intézmény és környezete

Társadalmi és gazdasági környezet

A baktakéki Körzeti Általános Iskola és a hozzá tartozó iskolák Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén működnek. E területen sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem vert gyökeret, az infrastruktúra most kezd fejlődni. Az itt élők jelentős része a társadalom elesett, szegény rétegéhez tartozik. A körzeti iskola székhelye a mintegy 800 lelket számláló Baktakék. Innen autóbusszal megközelíthető Encs, Szikszó és Miskolc. A lakosság jelentős része inaktív. Számottevőek a cigányság, az elidősödés, a munkanélküliség problémái. Az egyre szegényedő családoknak a helyi önkormányzat sokat segít. A körzeti iskola, az óvoda, a művelődési ház, a mozi, a kábeltévé a fiatalok kulturálódási igényszintjének fejlesztését szolgálja. A szociális és egészségügyi feladatokat a védőnő, a háziorvos, a fogorvos, a gyógyszertár látja el. A falu vezetői fokozott figyelemmel segítenek a nagycsaládoknak és a hátrányos helyzetűeknek. A cigány származású lakossággal kiegyensúlyozott, békés a mindennapi élet. A körzeti iskola tanulóinak 80%-a halmozottan hátrányos helyzetű, a mindennapokban fokozott törődést igényelnek. Az iskola feladatvállalása ennek megfelelő. Baktakék az őt körülvevő településekhez képest kiemelkedő adottságokkal rendelkező falu. A múltbéli és jelenkori vezetők fejlesztő munkája eredményeként a kedvező adottságok sora bővül. Az egészséges ivóvíz, a telefon és a gázzal fűtés lehetősége lakosságmarasztaló hatású.

Az iskola fenntartására a baktakéki önkormányzat társult a környező települések önkormányzataival. Ezek földrajzi elhelyezkedés szerint: Detek, Beret, Baktakék, Gagyapáti, Alsógagy, Felsőgagy, Csenyéte. A társult településeken élő lakosság a baktakéki helyzethez képest még hátrányosabb. A társulás eredményeképpen mind a hét önkormányzat példaértékűen gondoskodik a fenntartói feladatok ellátásáról. A társulás központi helye azért Baktakék, mert itt van a legnagyobb befogadóképességű intézmény, a körzeti iskola, e faluban van a legtöbb tanköteles gyerek, ez az iskola rendelkezik a legjobb személyi és tárgyi feltétellel, valamint minden irányból jól megközelíthető autóbusszal is.

Baktakék és körzete egyediségét jelzi, hogy a társult önkormányzatok intézményhálózatot működtetnek, melynek vázát az alábbi ábra mutatja.

A tanulók, óvodások lakhelye, Nevelési-oktatási intézmények a körzetben
fenntartó települési önkormányzatok

 

Az intézmény feltételrendszere

Személyi feltételek

A pedagógusok és technikai dolgozók száma a feladatoknak megfelelő. A tantestület tagjainak letelepedését a társult települési önkormányzatok segítik.

Az intézmény pedagógusállománya felsőfokú végzettségű tanítókból és tanárokból áll. A tantestület többsége több éve dolgozik a körzetben. Kellő szakmai gyakorlatuknak, nevelési tapasztalataiknak köszönhetően az átlagosnál jóval magasabb szintű az innovatív képességük. A megfelelő szaktanári ellátottság magas színvonalú, hatékony nevelő-oktató munkára ad lehetőséget.

 
Tárgyi feltételek

Az intézményi élet jól karbantartott épületekkel, a szükséges fejlesztésekkel, önkormányzati segítséggel és pályázatok útján valósul meg. A szemléltetőeszközök állománya jó, a NAT teljesítéséhez minden műveltségi terület vonatkozásában megfelelő. A körzet tanulóinak (óvodásainak) utaztatása naponta autóbusszal történik. Az intézmény rendelkezik tornateremmel, ezen belül kondicionálóteremmel, önálló könyvtárral, a legkorszerűbben felszerelt számítógépteremmel, nyelvi laboratóriummal, zeneteremmel, iskolatörténeti gyűjteménnyel. Külön telken található az iskolakert és a gyakorlókert, melyet az iskola tanulói gondoznak, művelnek. A körzeti iskola épületeit a diákok és a közhasznú munkások által gondozott park övezi. A szülők, fenntartók, gyermekek közötti információáramlást segíti a havonta megjelenő Discimus című iskolaújság, melyet a felső tagozatos gyermekek írnak. Az iskola jó médiakapcsolatot alakított ki több napilappal, szakmai lappal és a regionális televízióval.

Tanulócsoportjaink aránylag kis létszámú homogén csoportok. Az önálló osztályokban való tanulás a gyógypedagógiai csoportokban nem oldható meg. Ők jelenleg összevont formában, két csoportban tanulnak. A tanulócsoportokon belül erőteljes a cigány származású tanulók számának növekedése. A cigány gyermekeket integráltan helyezzük el a csoportokban. Az azonos évfolyamú cigány és nem cigány tanulók együtt oktatása az iskolai eredményességet segíti.

A nagyszámú roma származású gyermek mellett a tanulók jelentős része olyan szociális és kulturális hátrányokkal érkezik az intézménybe, melyek az átlagostól eltérő, nagyobb feladat- és kötelességtudatra késztetik a tantestületet. A mindennapi pedagógiai munka során megfogalmazódnak és megvalósulnak olyan részprogramok, melyek a gyerekek egészségnevelésével, környezetkultúrájuk fejlesztésével, identitástudatuk erősítésével kompenzálják (ellensúlyozzák) azokat a hátrányokat, melyek a családban és a Csereháton való élésből adódnak.

A gyermekek nyitottak az újszerű iskolai történésekre. Szociális érzékenységükből következően az egymáson való segítés, az otthonos iskola iránti igényük, a pozitív élményekre éhségük mind megvalósul az iskolaotthonos oktatás keretein belül. Az iskola pedagógiai programjának sikerességét jelzi, hogy a gyerekek szeretnek iskolába járni, nem számottevő az iskolai mulasztás, minimális az évfolyamismétlés, a gyermek-pedagógus együttdolgozás eredménye a demokratikus iskolai légkör, mely érezhető a nap bármely szakában. Ebben az iskolában a cigány és nem cigány gyermekek együttélése természetes, egymást egyenrangúnak tekintik, ez megmutatkozik a félévenkénti közérzetmérés során kapott tanulói véleményeken keresztül is. A jó közérzet alkotómunkát eredményez a tanulók többségénél, és ennek következtében egyenrangú félként képviselik a cigány gyermekek iskolájukat és önmagukat a különböző tanulmányi versenyeken. A roma származású gyermekek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a készségtárgyakból, de egyre több közöttük a más tantárgyakból is kiemelkedni tudó tanuló. Az iskola lehetőséget ad minden tanulójának, hogy megtalálja azt a területet, ahol sikeres tud lenni.

Az ötödik évfolyamra a csenyétei és a deteki tagiskolából érkeznek tanulók a körzeti iskolába. Baktakéken és körzetében az 1960-as években meginduló körzetesítés pozitív irányú fejlődést eredményezett, és hatékony pedagógiai munkát felmutató, önálló osztályokba szerveződő egész napos, iskolaotthonos szerkezetté fejlődött. Az 1–4. évfolyamon az önálló osztályokba rendeződés 1981-ben indult meg. 1993-ban az 5–8. évfolyam szintén iskolaotthonos formára állt át. Ezt az oktatási formát a szülők igényelték, és a fenntartó önkormányzatok is támogatták, melynek eredményességét a tanulói sikerek igazolják.

Az intézmény speciális céljai, melyek a változtatás szükségességét erősítették

A körzeti iskola nagyon szép természeti környezetben (ötszáz méterre patak, erdő), súlyosan hátrányos helyzetű, részben (ma még többségében) roma családok gyermekeit neveli.

A falvak jelentős részében a hagyományok szinte már teljesen feledésbe merültek. Az iskola célja a természeti környezetből fakadó előnyök kihasználása, a társadalmi elesettségből adódó hátrányok legalább részbeni ellensúlyozása. Pályázatok segítségével rendszeres a színházlátogatás, színművészek fogadása, hangversenyeken való részvétel, múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás, nyári üdültetés, nyári szaktáborok szervezése. Az iskola a fenntartó önkormányzatok összefogásával térítésmentesen biztosítja minden tanuló számára az iskolaotthonos oktatás körülményeit.

A nevelő-oktató munka átszervezése, a tantestület szakmai felkészültsége, hivatásszeretete segítségével vált indokolttá a hagyományos napközis keretből való kilépés, hogy valóban létrejöjjön a gyermekek információéhségét korszerűen kielégíteni tudó, sokszínű, differenciált öntevékenységi rendszert magában foglaló, komoly tanulási teljesítményre ösztönző oktatási intézmény.

 

Kiemelt célok (már a szervezés kezdetén)

  • A képességek, különösen a kommunikációs készségek differenciált fejlesztése.
  • Alapvető higiénés, társas, magatartási és munkaszokások fejlesztése, különösen az alapvető normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. A nevelő-oktató munka hangsúlyozott célja, hogy a tanulók elsajátítsák az egészséges, kulturált életmód szokásait, a társas magatartás szabályait; képesek legyenek társas kapcsolatok kialakítására, képességeiknek megfelelő önálló tanulásra és arra, hogy személyiségfejlődésük szempontjából a legkedvezőbb szabadidős programot válasszák.
  • A cigány kultúra alapvető elemeinek bemutatása nem csak a kisebbséghez tartozó gyermekek számára. Az intézmény helyi tantervei és egyéb írásos dokumentumai tartalmazzák a nevelőtestület erre irányuló törekvését.
  • Az intézmény a különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását az iskolaotthonos oktatási forma keretein belül a tanórai és tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülésével, az iskolán belül rendezett hagyományőrző rendezvényekkel, a nyári tehetséggondozó táborok szakmai programjaival igyekszik elérni.

Az 1–4. évfolyamon az 1981 óta működő iskolaotthonos program szerkezetileg, pedagógiailag kimunkálva ay évek során – a baktakéki körzet adottságai és az ellátandó feladatkörnek megfelelően – kellő hatékonysággal működővé alakult.

A körzet tanítói és tanárai arra alapozva végzik e sokoldalú pedagógust igénylő munkát, hogy minden gyermekben él az a szép emberi vágy, hogy bizonyíthassa: szükség van rá. A bizonyítás széles skáláját kívánja nyújtani a körzet nevelőtestülete. Körzetünkben nincs unatkozó gyermek, minden intézmény élete programdús.

Az 1993-tól működő 5–8. évfolyamos iskolaotthonos oktatás szerkezete

Ez az oktatási forma szülői igényre jött létre, a fenntartó önkormányzatok támogatásával, pedagógusok és tanulók aktív együttműködésével valósul meg.

A program felhasználja a normál iskolai, napközis, alsós iskolaotthonos és a felsős klubnapközi – mint ismert oktatási formák – pozitív jegyeit, de egészében a helyi adottságokhoz igazodó, nevelő–oktató–szabadidő-szervező munkát magában foglaló oktatási forma, vagyis a gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend.

A megvalósítás a nevelőktől is szigorúan szervezett munkabeosztást, a hagyományosnál alaposabb felkészülést, ötlettelibb megoldásokat, gyermekcentrikusabb magatartást igényel.

A szaktanár számára ma már természetes, hogy a szakján kívül más területen is jó színvonalú programot tud adni.

A tantestület számára fő cél, hogy mágnessé váljon az iskola, és a szeretet, törődés hassa át a mindennapi pedagógiai munkát, s ezáltal is erősödjön iskolánk tanulómegtartó ereje.

Az iskolai élet megszerettetése, tanítványaink tiszteletében megnyilvánuló pedagógiai tisztességünk figyelmeztet bennünket, hogy ne csússzék ki kezünkből, gondoskodó figyelmünk alól egyetlen egyedi képességű, egyéniségű gyermek sem.

A gyermekekkel való foglalkozás ezen módja szilárd alapokra épül, hiszen minden cigány gyermek is részesül óvodai nevelésben hároméves korától.

Az oktatási forma három fő pillére:

E tantervi órák és a differenciált fejlesztésre szánt órakeret, ezen belül a tanulók felzárkóztatási és etnikai programja;

  • szabadidős programok, ezen belül az etnikai program is;
  • a tanulási, felkészülési tevékenység ideje.

Az oktató-nevelő munka három fő eleméhez illeszkednek a rendezvények és a nyári programok (lásd 1. melléklet).

 

Tantervi órák (benne az etnikai program)

A tantervi órákat, felzárkóztató csoportfoglalkozásokat, tehetséggondozó programokat, ezen belül az etnikai programot az 1–5. óra sávjában tartjuk. Ez az órakeret kellő időt biztosít minden tanuló számára, hogy képességeinek megfelelően tudjon haladni a megfelelő tantárgyból. A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív differenciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés.

Ebben az oktatási formában az osztályfőnök szerepe az átlagosnál sokkal fontosabb, mert ő egyedül vezeti az évfolyamát, nincs külön napköziscsoport-vezető nevelő. Fontos elv még, hogy az osztályfőnök (szakjának megfelelően) a lehető legtöbb tantárgyat tanítsa az osztályban. Az egy-egy pedagógussal eltöltött idő őszinte, együttműködésre kész kapcsolatot eredményez, hiszen a másnapi felkészülési idő többségét is együtt dolgozza végig osztályfőnök és tanítvány.

Az együttműködési készség fejlesztése a roma gyermekek esetében is azt eredményezi, hogy helyük az osztályban, munkához való viszonyuk, szocializációjuk erőteljes fejlődést mutat. A nevelőtestület nyitott az interkulturális oktatás megvalósítására, ezt továbbképzések, kutatómunkák, tehetséggondozó programok segítségével igyekeznek teljesíteni (például: cigányzenekar az énekórán, táncház, dramatikus játékok a cigány kultúrán belül, cigány könyvtár létesítése, az iskola által rendezett komplex művészeti táborban a magyar és roma kultúra párhuzamos megjelenítése, a zeneoktatás során a cigány népzenei értékek kiemelése, énekórán a cigány dalok tanulása, magyar irodalom órán a cigány népköltészet és a jelenkori roma költők, írók műveinek megjelenítése stb.).

Az iskola rendelkezik a Művelődési és Közoktatási, majd az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott cigány felzárkóztató és etnikai programmal, melyet a baktakéki pedagógusok dolgoztak ki. Az iskola cigány származású gyermekeinek identitástudatát erősíti, hogy a rendszeresen járó roma lapokat olvashatják (például: Lungo Drom, Amaro Drom, Phralipe). A tantestület jó pedagógiai érzékkel kezeli és segíti a roma gyerekek készségtantárgyakban megmutatkozó fogékonyságát. Minden tanuló az iskolában tarthatja felszerelését, ha akarja.

Ebben az intézményben több téma kapcsán is előkerül az önkéntesség. A gyerekek többsége olyan fejlettségi szintet ért el, hogy természetes igényükké vált a tanórán való aktív részvétel. A program első elemének sikerességét a második elem alapozza meg. Ennek az iskolának az is különlegessége, hogy a szabadidős programokat meghatározóan fontosnak tartjuk a tanulók eredményes továbbhaladása érdekében. A program célja, hogy a gyermek jól érezze magát az iskolában, érezze, hogy az ő személye is fontos, értékes; és ha ez megvalósul, akkor a tantárgyi órák során is készséggel együttműködik a tanárral.

 

Szabadidős programok sávja (benne az etnikai program)

  • A szabadidős programok az alábbiakat szolgálják:
  • a tanulók iskolai közérzete a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja;
  • az életkori sajátosságokhoz igazodó programok álljanak a gyerekek rendelkezésére;
  • a programok egyszerre legyenek tantárgysegítőek és szabadidős jellegűek;
  • belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyermekek és a pedagógusok számára;
  • a tanulók a tanórán kívüli programok, tevékenységek megtervezésének és megszervezésének részeseivé váljanak;
  • a szabadidő tartalmas eltöltése a tanulók tartós igényévé váljon;
  • a nevelőtestület kreativitását erősítse, mely által az iskola szakmai színvonala fejlődik.

A programokat félévente ajánlják fel a tanulók számára. A programválasztással félévre kötelezi el magát minden tanuló. Ez a választás az életre nevelést szolgálja, hiszen a tanuló önálló döntése szükséges ahhoz, hogy a szabadidő számára tartalmasan, kedvvel művelve teljen. Az egy-egy témában rendeződött gyermekcsoportok vegyes életkorúak és vegyes képességűek, így játszva tanulnak egymástól. A szabadidős programok során szerzett apró sikerélmények megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. Az iskolaotthonos oktatási forma ezen eleme a szocializációs és kulturális hátrányok kiegyenlítésének gyakorlati színtere, sőt azt meghaladva az iskola cigány tanulói olyan szintre jutnak, hogy a középiskolában is megállják a helyüket.

A szabadidős programokat a hatodik óra sávjában, közvetlenül az ebéd után tartjuk. A gyerekek ezenkívül naponta kb. száz percet tölthetnek kötetlenül a szabad levegőn.

 

A felkészülési idő (differenciált csoportbontásban)

A felkészülési idő a szabadidős sávot követően valósul meg. Tekintettel arra, hogy a gyerekek jól érzik magukat az iskolában, minden nehézség nélkül munkára készek ezen órákban is. Az iskolaotthonos tanulók reggel fél nyolctól este fél ötig tartózkodnak az iskolában. A felkészülési idő alatt a tantestület a tanulók felzárkóztatásával is foglalkozik. Ennek eredményességét mutatja az év végi összesített tanulmányi átlag, amely több év viszonylatában 3,3 és 3,5 között van. Ezt az eredményt úgy érik el a tanulók, hogy legtöbbjüknek otthon nem kell tanulnia, az iskolában el tudja végezni munkáját. A felkészülési idő többségét az osztályfőnök tölti el a gyerekekkel. Ezáltal a tanulási nehézségek jobban tetten érhetőek, és a tanulók a segítségnyújtást zökkenőmentesen elfogadják.

 

A baktakéki iskolaotthonos oktatási forma eredményességének mutatói

  • A felsorolt mutatók iskolánk tíz évvel ezelőtti dokumentumaihoz viszonyítottak.
  • Teljes körűvé vált a tankötelezettség teljesítése.
  • Minimálisra csökkent az igazolatlanul mulasztott napok száma.
  • A cigány gyerekek egyre nagyobb arányban vesznek részt valamilyen tanulmányi versenyen.
  • A magyar és roma gyermekek személyi higiéniája közel egyenértékű.
  • A tanulók körében nincs drog-, alkoholfogyasztás és dohányzás.
  • Minden gyermek részt vesz tanulmányi kirándulásokon, és egyre többen iskolai szervezésű nyári üdülésben is.
  • Tevékenyen részt vesznek a nyári tehetséggondozó és felzárkóztató programjainkon is.
  • Gyermekeink hatására a szülők is részesei közös iskolai programjainknak.
  • Tanulóink értékmegóvó magatartása, a kellemes intézményi légkör iránti igénye kialakult, hagyományozódik az újabb évfolyamokra.
  • A környezet iránti rend- és tisztaságigényük jelentősen fejlődött.
  • A mindennapokban élővé vált a diákönkormányzati tevékenység.
  • A tanulóifjúság „önálló” iskolaújságban tudósít havonta az iskolai életről. 1996-tól folyamatosan írják iskolánk történetét.
  • A tanulói öntevékenység pozitív hatása a napi élettevékenységük során tetten érhető.
  • Tanulóink aktív részesei egyedi projektjeink megvalósításának.
  • Programunk hatására erkölcsi tartáshoz jutottak tanulóink. Büszkék, hogy ők a baktakéki iskola tanulói.
  • Nincs deviáns magatartású gyermek az iskolában.
  • Csökken a túlkoros gyermekek száma az egyes évfolyamokon.
  • A tovább tanuló roma gyermekek száma növekszik.
  • Minden, első osztálytól iskolaotthonos osztályban tanuló gyermek elvégzi a nyolcadik osztályt.

Öt tanév vonatkozásában a végzős tanulók továbbtanulása, ezen belül a roma gyermekek továbbtanulása 100%-os.

A baktakéki iskola egyedülálló programja során bebizonyosodott, hogy a cigány gyermekek is nagyszerű partnernek bizonyultak, hiszen már a program elején látták, hogy valami új, jó dolog indul el értük, velük. A napi munka szervezésében jelentős segítő szándékot mutattak, és a baktakéki diákönkormányzati munka aktív részeseivé váltak. A gyermekek természetes igénye vált valóra: részt kérhetnek és kérnek saját életük alakításában. A program tanulók általi támogatottsága a biztosíték arra, hogy a sikerek folytatódnak, és ez az oktatási forma az, melyben a cigány és nem cigány gyermek ugyanazon feltételek között, ugyanazon esélyegyenlőséggel fejlődhet. A fenntartó önkormányzatok további támogatásukról – az iskolaotthonos forma tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésével – biztosítják a szülők, gyermekek, pedagógusok közösségét, hiszen elfogadták a körzeti Pedagógiai Programunkat.

Az iskolaotthonos oktatási forma pozitív hatást gyakorolt a fenntartó önkormányzatok tevékenységére is.

  • Nem kell szabálysértési ügyek tömegét lebonyolítani az igazolatlan mulasztások, a tanulók antiszociális magatartása miatt.
  • Az iskola eredményessége a szociális gondoskodás indokoltságát erősíti. (Napi háromszori étkezés minden tanuló számára, tankönyv- és tanszerellátás, térítésmentes utaztatás.)
  • A tanulók magatartásbeli és életvitelbeli változása a felnőtt lakosság körében meglévő etnikai ellentétet tompítja, normalizálja. Ebből következően a fenntartó önkormányzatok számára is gördülékenyebbé vált az etnikai kisebbség problémáinak kezelése.
  • A roma családok számára is biztosított iskoláztatási támogatás hatására a munka nélküli szülők problémamentesen vonhatók be a közmunkába.
  • A tanulókkal a másságot megismertető, megértető, tiszteletben tartó napi intézményi élet, harmonikus pedagógus-diák, intézmény-fenntartó együttdolgozást eredményez.

A program fejlesztő hatása a pedagógusok számára

  • Az iskolai életről alkotott elképzelések és tapasztalatok megváltoztatására irányuló pedagógiai munka.
  • Kreativitásra késztet a program, hiszen célszerű a nevelőknek a szakjukhoz kapcsolódó, újszerű élményt és ismeretet nyújtó szabadidős tevékenységet felkínálni.
  • A nevelők munkájának koordinálásából eredő napi pedagógiai kapcsolattartás nélkülözhetetlen.
  • A közös nevelés számos lehetőségét élik meg a pedagógusok, miközben önmagukat is tanítják jobban nevelni.
  • E program során alkotó kapcsolatok épülnek ki gyermek és felnőtt között, melyekben nevelő és gyermek egyaránt formálódik.
  • A szakmai megújulási igény óriási lendületet vett már 1993-ban. (Kistérségi munkaközösségek szervezése, Csereháti Pedagógiai Munkaközösség, tantervírásra, a pedagógiai program írására felkészítő tanfolyamok, szakmai modulok, főiskolai, egyetemi továbbtanulás, számítógép-kezelői ismeretek stb.)
  • Pedagógiai elkötelezettségük, szorgalmuk és szakmaiságuk eredményeként a tantestület 90%-a készített önálló helyi tantervet.
  • A program hatására felszínre kerültek a testület rejtett szakmai értékei. Pedagógiai innovációs munkájuk példamutatóvá vált.
  • Öntevékenységük, önbizalmuk megerősödésének hatására egyedi, kistérségi és megyei szintre meghirdetett saját projektek megvalósítói (pl.: könyvtárhasználati verseny, diákújságíró-találkozó, speciális nyári képzés és táboroztatás).

 

Programunk hatása a társadalmi környezetre

  • Tanulói, szülői elégedettség.
  • Jó sajtóvisszhang.
  • A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet elismerése.
  • Más iskolák érdeklődése programunk iránt.
  • Húsz éve működik az iskolaotthonos nevelési és oktatási forma körzetünkben.

A baktakéki iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége, a gyermekek neveltségi szintje egyértelműen bizonyítja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéséhez a Csereháton az iskolaotthonos oktatási forma a legoptimálisabb keret.

Ennek az oktatási formának az eredményessége még fokozható lenne, ha a tartósan stabil anyagi lehetőségek segítenék az állandó tantestületi egység megőrzését, ha az otthonos körülmények tekintetében fejlesztési elképzeléseink megvalósíthatóak lennének, ha tartalmi gazdagításként még több szabadidős választási lehetőséget tudnánk felajánlani tanítványainknak.