Intézményfejlesztés európai dimenzióban

Az iskolafejlesztési projektekről általában

Az iskolafejlesztési projektek a részt vevő iskolák mint oktatási intézmények szükségleteire összpontosítanak. Az a céljuk, hogy javítsák az iskolavezetési és a pedagógiai stratégiát, lehetővé tegyék a tanárok és az iskolavezetés munkacsoportjai, valamint - ha a projekt témája szempontjából szükséges - a tanulók számára, hogy tapasztalatcserét és információcserét folytassanak bizonyos közösen meghatározott problémákról.

A munkacsoportok olyan új, hatékony megközelítési módokat és eljárásokat dolgoznak ki, amelyek a kérdéses problémákkal foglalkoznak. Ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy a részt vevő iskolákban kipróbálják, illetve a gyakorlatba is átültessék a leghatékonyabb szervezeti és pedagógiai megközelítéseket és módszereket. Mivel az iskolafejlesztési projektek a részt vevő iskolák közös szükségleteire összpontosítanak, lehetetlen olyan listát készíteni, amely kimerítené a lehetséges témákat. A pedagógusoknak maguknak kell megvitatniuk és megegyezésre jutniuk a partneriskolákkal, hogy melyik témával kapcsolatban szeretnének együttműködni úgy, hogy a projekt az összes résztvevő számára hasznos és érdekes legyen.

Az iskolafejlesztési projektek témái lehetnek például az iskolavezetéssel kapcsolatos kérdések: hogyan lehetséges a hosszú távon működőképes iskola kifejlesztése, hogyan kell együttműködni a támogató szervezetekkel az iskolán belül és kívül, hogyan vonjuk be a szülőket, hogyan biztosíthatjuk az iskola lehető legnagyobb önállóságát, miképpen létesítsünk hatékony kapcsolatot az iskola és a munka világa között, milyen módon közelítsünk meg minőségirányítási kérdéseket az iskolában, hogyan biztosítsunk esélyegyenlőséget a tanári kar férfi és női tagjai számára stb.

Összpontosíthat pedagógiai kérdésekre, például: hogyan alkalmazhatók az információs és kommunikációs technológiák hatékonyan a tanórai munka során, milyen módszerekkel építsük be a projekt munkáját a tantervbe, hogyan segítsük elő az együttműködő tanulást, hogyan egyeztessük össze a nemzeti alaptantervet az egyéni tanulás szintjével és adottságaival, mivel motiváljuk a tanulókat egyes tantárgyak tanulására, hogyan vezessük be az európai dimenziót az egyes tantárgyakba, hogyan illesszük be az egészséges életmód tanítását, miként dolgozzuk ki a tantárgyközi tevékenységek tervét.

Maga a célcsoport is adhatja az iskolafejlesztési projekt témáját. Például: milyen módszerekkel integráljuk a bevándorlók gyerekeit, hogyan küzdjünk meg a mássággal, amelyet a bevándorlók vagy menekültek gyerekei hoznak az osztály és az iskola életébe, illetve miképpen hasznosítsuk azt, miként integráljuk a fogyatékos tanulókat egy többségi iskolába, hogyan segíthetünk a veszélyeztetett tanulóknak az iskolából való kimaradás elkerülésében, hogyan biztosítsunk egyenlő esélyeket a fiúknak és a lányoknak az oktatásban.

A legfőbb követelmény az, hogy a téma vonzó legyen valamennyi résztvevő számára, ez megkönnyíti a megközelítési módok és anyagok kidolgozását, olyan eszközök gyakorlati alkalmazását, amelyek valóban hasznosak nemcsak a partnerintézmények, de más, hasonló érdeklődésű iskolák számára is.

Az első projektek

Az első pályázati forduló (2001. március 1.) rávilágított arra, milyen nehéz új pályázati lehetőséget kialakítani úgy, hogy az már egy létező pályázati programcsomag része. A Comenius iskolai együttműködésekről kialakult képbe egyelőre nem illik bele az iskolafejlesztés témaköre, és ez feltehetőleg csak jelentős erőfeszítés árán változtatható meg.

A projektforma újdonsága legszembetűnőbben a pályázatok alacsony számában mutatkozott meg. A benyújtott pályázatok a legtöbb országban az összes Comenius 1 pályázat 5-6 százalékát tették ki, hazánkban ez 8 százalék volt. A számszerű adatok mellett a témaválasztás is jól árulkodik arról, hogy kísérleti terepen járunk: a pályázók nemegyszer olyan programot értelmeztek iskolafejlesztésként, amely kifejezetten a tanulók bevonására épít, és hiányzik belőle az intézményfejlesztési elem.

Az 1. táblázat összefoglalja, milyen projektekben vesznek részt a magyar iskolák.

A projekt címe	Téma	Pályázó	Település	Időtartam (hó)	Támoga-tás (euró)
"The same heart beats in every human." ("Minden emberben egyforma szív dobog")	Hátrányos helyzetű gyerekek személyiség-fejlesztése	22. Sz. Rónai Ferenc Általános Iskola	Miskolc	36	5453
"The same heart beats in every human." ("Minden emberben egyforma szív dobog")	Hátrányos helyzetű gyerekek személyiség-fejlesztése	Ráchegyi Általános Iskola	Eger	36	5453
UNIDROM A United Way to the integration of Romany pupils (Együtt az úton)	Cigány tanulók integrált oktatása	Napköziotthonos Óvoda ás Álta-lános Iskola	Gyulaj	36	3642
Integration of children with special educational needs and special needs (A speciális oktatási és nevelési igényű gyerekek integrálása)	Speciális oktatási igényű gyerekek tanítása	Fenyves Utcai Általános Iskola	Budapest	24	4519
Wenatus	Környezeti nevelés	Sajnovics János Általános Iskola	Tordas	36	7730
Enterprise education in prevention of displacement (Vállalkozói ismeretek a munkanélküliség megelőzésére)	Vállalkozási ismeretek tanítása az állás-vesztés megakadályo-zására	Teleki Blanka Gimnázium	Székes-fehérvár	36	6361
Identifying and disseminating best practice in the use of ICT in Secondary education (Az IKT fel-használása és gyakorlata a középfokú oktatásban)	Az IKT alkalmazása és népszerűsítése	Szilágyi Erzsébet Gimnázium	Eger	36	5617
Taxi	Tanmenetfejlesztő program a gyermek-filozófiában	Jázmin Utcai Általános Iskola	Tata	36	3100
Taxi	Tanmenetfejlesztő program a gyermek-filozófiában	Talentum Általános Iskola Gimnázium és Kézműves Szakiskola	Tata	36	3390
Traditional Children Songs, Dances and Poems & Multimedia (Hagyományos gyermekdalok, táncok és mesék multimédiával)	A művészetoktatás új modelljének kifejlesz-tése	Nemzetiségi Nyelvet Oktató Általános Iskola	Felső-csatár	36	3102
Students with learning difficulties (Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek oktatása)	Tanulási nehézségek-kel küzdő gyerekek oktatása	Vajda János Újreál Gimná-zium	Budapest	36	5718
Transition from school-life to professional life (Az iskola és a munkahely közötti átmenet segítése)	Az iskola és a munka-hely közötti átmenet segítése	Újpesti Kéttan-nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium	Budapest	36	8151
Sissy	Minőségbiztosítás és innovatív pedagógiai módszerek	Mechatronika Gimnázium és Szakközépiskola	Budapest	36	4266
INPLUDI Integration, plurality, diversity (Egység, pluralizmus, sokszínűség)	A tanárok interkultu-rális és kommuniká-ciós készségeinek fejlesztése	Pomázi Zeneiskola	Pomáz	36	4484

Az 1. táblázat összefoglalja, milyen projektekben vesznek részt a magyar iskolák.

A következőkben három, megvalósítás alatt álló iskolafejlesztési projektet mutatunk be. Az első projektismertető a Socrates Magazin 2002. januári számában megjelent, az intézményvezető által írt cikk alapján készült. A másik két írás a projektet koordináló pedagógussal készült beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

Projektismertetők

Napköziotthonos Óvoda és Általános Iskola, Gyulaj

A jelentős cigány népességgel rendelkező Gyulaj község általános iskolája az UNIDROM - Együtt az úton című projektben cseh és svéd partnerével arra keres választ, hogyan segítheti a pedagógusokat a helyi cigányság kultúrájának, hagyományainak jobb megismerése a cigány tanulók szakszerű és eredményes oktatásában.^[1]

Az iskola háttere

Gyulaj Tolna megye közepén, a Balatontól délre 40 km-re elterülő kis település. Környezetét, múltját és jövőjét meghatározza a körülötte elterülő mintegy tizenkétezer hektáros gyulaji erdő- és vadrezervátum, amely a múltban a kormány és az MSZMP vadászterülete volt, s ahol jelenleg nyugati bérvadásztatás folyik. Az erdő elzárja a fő közlekedési útvonalakat, ezért a falu zsáktelepülés, amelyet a hatvanas években elsorvasztásra ítéltek. Ennek a döntésnek köszönhetően egyrészt csökkent a népessége (jelenleg 1096 lakosa van), másrészt a demográfiai összetétele is eltolódott (a lakosság mintegy 40 százaléka időskorú). Munkaképes lakosságának 31 százaléka munkanélküli. Jelenleg két számottevő munkáltató tud megélhetést biztosítani a munkát keresőknek: a helyi termelőszövetkezet és az általános iskola. A népesség mintegy 32 százaléka a cigány etnikumhoz tartozik.

Az erdő valamikor az Esterházy család birtoka és vadászterülete volt. A 19. század végén a herceg két cigány családot telepített le az erdő szélén, akiknek a segédkezés a vadászaton, a kastély körüli munkák elvégzése és az apróbb javítások megoldása volt a feladatuk. Cserébe védelmet és menlevelet kaptak. A faluban ma élő cigányoknak ez a két család az ősük. A 20. század harmincas éveire a megszaporodott cigányság már önálló, az erdő mellett meghúzódó településen (az ún. Benyóban) élt. Maga Gyulaj ekkor két, földrajzilag is jól elkülönülő részből állt: Gyulajból és a tőle 2 km távolságra fekvő Gyulaj-Szőlőhegyből. Az elsorvasztás egyik módja az volt, hogy a szőlőhegyi rész semmilyen infrastrukturális fejlesztésben nem részesülhetett. A vezetékes víz, villany és a szilárd burkolatú út hiánya miatt egyre többen költöztek be a faluba, de még többen fordítottak örökre hátat a szelíd domboknak. Az üres, eladhatatlan házakba lassanként cigányok költöztek az erdő széléről. A hetvenes évek közepére Szőlőhegy tiszta cigány lakosságú település lett. A szolgáltatást egy bolt (heti két nyitvatartási nappal) és a kétosztályos összevont iskola két pedagógussal biztosította. A nyolcvanas évek elején - részben az ekkor még létező cigánypolitikai doktrínának megfelelően - egyre több család költözött Gyulaj szélső, egyben legrosszabb állapotú házaiba. Iskolájukat megszüntették, a gyerekek a falu iskolájának integrált osztályaiba kerültek. A rendszeres iskolába járás biztosítására, az iskola és a lakóhely közötti távolság kompenzálására hétközi cigány diákotthont hoztak létre. Az utolsó cigány család 1987-ben költözött el Szőlőhegyről. Mára a településnek nyoma sem maradt.

Az iskola jellemzői

Az iskola összevont intézmény önálló gazdálkodással. Két egysége, a Napköziotthonos Óvoda és az Általános Iskola négy épületben működik. Sajnos ezek egymástól 300-400 méteres távolságra helyezkednek el. Van konyha és ebédlő. A 2001-2002-es tanévben 64 óvodás és 125 beiratkozott iskolás volt.

A falu népességének összetételéből adódóan a gyermeklétszám nem fogy, sőt évről évre elég jelentősen nő. Az iskolába kerülő tanulók között egyre magasabb a cigány gyerekek aránya. A tanulók jelentős része (nem csak a cigányok) szociálisan hátrányos helyzetű, körülményeik néha elképesztőek.

A dolgozók létszáma 33, a pedagógusoké (óvónők, tanítók és tanárok) 17. Az intézmény egyik fő jellegzetessége, hogy sok a fiatal pedagógus. Az eredményes oktatás számos pedagógiailag nehéz feladat elé állítja a nevelőket. Ezek hatékonyabb megoldására készítette el a tantestület a hatodik éve futó felzárkóztató-tehetséggondozó programot.

Bekapcsolódás a Comenius-akcióba

1999-ben a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet körlevélben kereste meg a cigány származású gyerekeket nevelő intézményeket. A helsingborgi Gustav Adolfsskolan partnerintézményt keresett Comenius 1 pályázatához. Így kerültünk kapcsolatba velük és magyar származású tanárukkal, Bertha Mihállyal. A 2000-ben benyújtott pályázatunk előkészítő látogatás nélkül készült, nem volt sikeres. 2000 novemberében viszont előkészítő látogatásra pályáztunk. Ennek sikere révén az intézmény igazgatója és helyettese 2001 januárjában Socrates-támogatással előkészítő látogatáson Svédországban, Helsingborgban járt, ahol a három partnerintézmény a helsingborgi önkormányzat európai uniós ügyekért felelős vezetőjével kidolgozta a most futó projektet. Az intézményi bemutatkozások során világossá vált, hogy nevelési feladataink, problémás területeink szinte megegyeznek. Ugyanakkor látszott az is, hogy az intézmények más és más választ adnak az egyes kihívásokra. Projektünk egyik alapgondolata az egymástól tanulás, hiszen a problémakezelés technikája adaptálható. A másik alapgondolatunk egy olyan anyag összeállítása, amely jól használható minden olyan intézményben, ahol cigány tanulókkal foglalkoznak. Ennek kidolgozásában elsősorban a nevelőkre és a tanulókra számíthatunk, de sok segítséget várunk az együttműködő partnerektől is.

UNIDROM - United Way - Együtt az úton

Az első feladat az volt, hogy kifejező címet találjunk iskolafejlesztési projektünknek, amelynek témája a cigány gyerekek integrált oktatása, nevelése. Végül az UNIDROM angol és beás cigány nyelvű mozaikszót választottuk. A projektben dolgozó cseh, svéd és magyar iskola gyerekekkel, szülőkkel, fenntartókkal és partnerekkel együtt indult el az úton.

Az iskolába lépő cigány tanulók szakszerű és eredményes oktatása, nevelése új kihívások elé állítja a pedagógusokat. Nincs ez másként Európában sem. A projektünkben együtt dolgozó iskolák közös jellemzője, hogy különböző arányban, de foglalkoznak cigány származású tanulókkal.

Projektünk hat egymástól elkülönülő, ám mégis szorosan összetartozó témát dolgoz fel.

§  Kulturális sajátosságok

§  Személyre szabott nevelés

§  Együttműködés a szülőkkel

§  Cigány emberek a változó társadalomban

§  A tanulmányok befejezésének fontossága, különös tekintettel a lányok iskolázására

§  A társadalmi lehetőségek felismerése

Első munkatalálkozónkat 2001 szeptemberében tartottuk Gyulajon. Az első téma feldolgozását segítő feladatlapok, interjúvázlatok kidolgozása volt a feladatunk. A további munkához elengedhetetlen, hogy minden intézmény pedagógusszemmel, egységes formában dolgozza fel a cigányságra jellemző kulturális sajátosságokat. Alapvető szempontnak szántuk - nehéz is volt megtartani -, hogy nem szociológusok vagyunk, tehát nem tanulmányt készülünk írni, hanem praktikumokat tartalmazó anyagot kívánunk összeállítani. Rávezetőként a Gandhi Gimnázium igazgatónője tartott előadást kutatásmódszertanból és a nemzetközi kutatásokról. Estére találkozót szerveztünk vendégeinknek, ahol a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és cigány szülőkkel beszélgetve kerestük a választ arra a két kérdésre, hogy mit vár el az iskola a szülőtől, és mit vár el a szülő az iskolától.

Másnap megbeszéltük, mely területeken kell a pedagógusnak alapvető információkkal rendelkeznie ahhoz, hogy megértse és elfogadja tanítványait. Meghatároztuk azoknak a partnereknek a körét, akikkel együtt tudunk dolgozni. A Tolna Megyei Humán Szolgálatok Központja Pedagógiai Irodájának kisebbségi referense segítette munkánkat tudásával, ötleteivel. A meghatározott négy területre vonatkozó és szerintünk adekvát módszereket aztán négy öttagú - külföldi és magyar pedagógusokból álló - csoportban dolgoztuk fel (2. táblázat).

	Vizsgált terület és módszer
Bevont partnerek	Családon belüli helyzet	Életmód	Szexualitás	Kézművesség
Óvodások	Interjú			Interjú
Alsó tagozatosok	Kérdőív	Kérdőív		Kérdőív
Felső tagozatosok	Kérdőív	Kérdőív	Kérdőív	Kérdőív
Szülők	Kérdőív	Kérdőív	Kérdőív	Kérdőív
Cigány Kisebbségi Önkormányzat	Kérdőív			Kérdőív
Pedagógusok				Kérdőív
Fenntartó				Kérdőív

A munka legnehezebb része a módszerek pontos meghatározása és a kérdőívek, interjúvázlatok kidolgozása volt, hiszen végig szem előtt kellett tartanunk a partnerek önkéntességét és személyiségi jogait. A harmadik nap végén azonban megállapíthattuk, hogy jelentős munkát végeztünk. A fordítások elkészülte után minden iskola megkezdte a felméréseket, amelyek eredményeként a későbbiek során is használható információkhoz jutunk, érdekes összehasonlító anyagot kapunk a három ország cigányságának kulturális szokásairól, gyakoroljuk a nemzetek közti együttdolgozás, valamint a korszerű információfeldolgozás és -továbbítás módszerét.

A kiscsoportos munka során igazán élményt jelentett a kommunikáció: a három ország pedagógusai egymással svédül, csehül, magyarul, angolul, franciául, oroszul és németül beszélték meg gondolataikat, ötleteiket. De igazából egy nyelvet beszéltek: a pedagógusok nemzetek feletti nyelvét.

Farkas Sándor

Ráchegyi Általános Iskola, Eger

Az egri iskola egy skóciai kontaktszemináriumon vette fel a kapcsolatot későbbi partnereivel, a finn koordinátor iskolával, az osztrák, a görög, a skót partnerrel és a miskolci 22. Sz. Rónai Ferenc Általános Iskolával. Kapcsolatteremtésük alapja a közös problémákra, az osztályteremben jelentkező konfliktusokra keresendő megoldási lehetőségek tervezése, kidolgozása volt. Az együttműködés lehetséges témájának felvetése nyomán a finn iskola képviselője javasolta, hogy iskolafejlesztési projektet tervezzenek. Projektjük mottójául Matthew Arnold 19. századi angol költő és irodalmár gondolatát választották: "The same heart beats in every human" - "Minden emberben egyforma szív dobog".

Mit jelent Önök számára az iskolafejlesztés fogalma?

Redele Ilona projektkoordinátor: Projektünk témája egyrészt az olvasási készség fejlesztése a jobb kommunikációra és a társadalmi integrációra történő nevelés érdekében, másrészt személyiségfejlesztő foglalkozások tartása szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Nálunk kevesebb az ilyen tanuló, mint a városrész néhány más iskolájában, ezért intézményünkben nem volt annyira sürgős feladat ezen a téren a fejlesztőmunka. A programot mégis elindítottuk, először egy évvel ezelőtt egy fejlesztő pedagógus bevonásával, azután ez az iskolafejlesztési projekt keretében nemzetközi elemmel is kibővült.

Hol tart jelenleg a munka?

Rendele Ilona: A hároméves projekt most a kísérleti szakaszban, a helyzetfelmérésnél tart. Szintfelmérő tesztek alapján választottuk ki a célosztályt és határoztuk meg a fejlesztő munka menetét. Az olvasás fejlesztése az első évben egy osztályra korlátozódik és az irodalomórákon, illetve a napközis foglalkozásokon zajlik. Hogy vonzóvá tegyük a gyerekek számára ezt a tevékenységet, rövid művekből állítottunk össze ajánlati listát. Ebből választhatják ki a nekik tetszőt - akár mindegyiket -, maguk döntik el, hogy mennyi időt szánnak naponta az olvasásra. Személyes élményeiket megbeszélik, rajzokat, fogalmazásokat készítenek róluk. Olvasási versenyt is hirdettünk iskolai szinten.

A személyiségfejlesztő tréningek célcsoportja a 2-6. osztályosok, közülük válogattuk ki a foglalkozásokon részt vevő négy-öt főt az osztályfőnökök javaslata alapján. A harmadik év végére összegyűjtött módszertani tapasztalatokat reményeink szerint beépíthetjük pedagógiai programunkba.

Mennyiben hasonlóak a részt vevő intézményekben azok a problémák, amelyek megoldására ezt a projektet létrehozták?

Rendele Ilona: Mindenütt tapasztalható, hogy a gyerekek elfordulnak az olvasástól, és így az olvasmányokon keresztül megszerzett élmény nem válik személyiségük meghatározó részévé. Részben ez is az agresszivitás növekedéséhez, a társadalmi elszigetelődéshez vezethet. Közös gond az olvasás közösségformáló szerepének hiánya, a szóbeli kifejezésmódok igénytelenné válása. Eltérő talán az, hogy míg nálunk inkább a személyiségfejlesztés a cél, másutt, például Skóciában az olvasási készség javítására fektetnek nagyobb hangsúlyt.

Az iskolafejlesztés a legkevésbé lehet egy-egy pedagógus vagy néhány lelkes tanár "belügye". Hogyan biztosítják az iskolavezetés, a fenntartó, a szülők támogatását, tevékeny részvételét a projektben?

Rendele Ilona: Egy ilyen projekt sikerének záloga, hogy minél szélesebb körben - mind az intézményen belül, mind azon kívül - ismert legyen. Támogatást csak úgy lehet szerezni, ha minden érintett tisztában van azzal, hogy miről van szó, és lehetőleg részt is vállal a teendőkből. Iskolánk igazgatója tevékenyen közreműködik a pedagógiai munkában és a projektben rendelkezésre álló mobilitási lehetőségnek - az intézményvezetői tanulmányútnak - köszönhetően a partnerekkel való kapcsolattartásban, a projekt koordinációjában is szerepet vállal. A harmincfős tantestület több mint egyharmada folyamatosan dolgozik a projekten, és természetesen a gyerekek is érdeklődéssel követik az eseményeket. A fenntartó csak annyiban érintett, amennyiben alapvető feladatai megkövetelik: igyekszik biztosítani az anyagi feltételeket a zavartalan munkához. A város persze főképpen a projekt "látványos" részéről - a nemzetközi kapcsolatról és az utazásokról - értesül, a mindennapos, "sziszifuszi" munka az iskola falain belül marad. A szülők hozzáállása már kényesebb kérdés. A szülői munkaközösségben tudnak a projektről, ám lassan terjed az információ. A családoknak ugyanis nem lehet azt mondani, hogy a gyerek érintett egy olyan programban, amely a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról szól. A kampányszerű ismertetés helyett inkább megvárjuk, hogy a hatás, a munka eredménye önmagáért beszéljen.

A projekt eredményeképpen létrejött modell alkalmazható lesz-e másutt, hasonló környezetben?

Rendele Ilona: A projekt témája Magyarországról származik, de beépítünk a munkába a partnerektől átvett elemeket is. Kész modellek nem lesznek olyan értelemben, hogy egyszerűen bárhová át lehetne ültetni, hiszen a helyi problémák kezelésére sajátos megoldásokat kell találni. Az oktatási rendszer eltérő adottságai, a helyi erőforrások különbözősége eleve korlátozza a más iskolában, más országban kialakított modellek használhatóságát. Mondok egy példát: a skót iskolában egy matematikaórán négy tanár van jelen egyszerre, hogy a különböző képességű és eltérő szinten lévő tanulókkal differenciált módon foglalkozzék. Ez nálunk egyelőre elképzelhetetlen, bár a szeptembertől életbe lépő kötelező óraszám-növekedés két pluszórája, amit a tanár egyéni foglalkozásokra fordíthat, reményeink szerint lehetővé teszi, hogy az erőforrások megfelelő elosztásával valami hasonlót csináljunk.

Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Eger

Az együttműködés egy 1998-tól 2001-ig futó Comenius-projekt folytatása egy új, ezúttal iskolafejlesztési projekt keretében. Mivel többéves tapasztalattal rendelkeznek, jól működő információs hálózatot hoztak létre, úgy vélték, hogy mindezt képesek lesznek hasznosítani és továbbfejleszteni egy átfogóbb területen. Új projektjük célja annak feltérképezése, hogyan lehet felhasználni az információs és kommunikációs technológiákat a tanórai és tanórán kívüli feladatokban, külön megvizsgálva az iskolai adminisztráció és az iskolavezetés területén alkalmazott technológiákat.

Milyen hagyományai vannak az iskolafejlesztésnek intézményükben?

Szerdahelyiné Hutter Angéla, a projekt koordinátora: Az iskolában folyamatosan jelen van az a törekvés, hogy megfeleljünk a környezet igényeinek. A fejlesztőmunka az iskolai adminisztráció és a szervezés terén is rendszeres. A mostani projekt alapötlete az elmúlt hároméves együttműködés során külföldi partnereinknél tett látogatásaink alkalmával merült fel. Elsősorban az Angliában látott működő példák sugallták, hogy lenne mit fejleszteni, illetve átvenni egymástól az iskolai menedzsment terén.

Eddigi tapasztalataik szerint mennyiben más egy iskolafejlesztési projekt, mint a "hagyományos" Comenius iskolai együttműködés?

Szerdahelyiné Hutter Angéla: Előző projektünkben a diákok bevonásán volt a hangsúly, ami természetesen nagyon hasznos számukra, és fontos az iskola életében, de mivel a tanulóifjúság állandóan cserélődik, az ilyen munka hatása nem igazán maradandó. Az iskolafejlesztési projekt hozadéka, hatása várakozásaink szerint jelentősebb lesz, mint a tavaly lezárult együttműködésé, mivel ez kihat az intézmény szervezettségére, életének irányítására.

Egy átlagos iskolához képest miben más a korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) szerepe az Önök intézményében?

Szerdahelyiné Hutter Angéla: Gimnáziumunk nem speciálisan számítástechnika-orientált intézmény, bár az átlagosnál jobban felszerelt, korszerű gépparkkal rendelkező iskolák közé tartozunk, és színvonalas informatikai képzést folytatunk. Nem informatikusok nevelése a célunk, hanem az, hogy végzett diákjaink felhasználói szinten az élet bármely területén jól felkészültek legyenek a korszerű technológia alkalmazására. Ennek érdekében ma már szinte korlátlan tanári és tanulói hozzáférést biztosítunk a számítógépekhez. A legtöbb konkrét munkát az iskolai adminisztrációban számítógépen végezzük, és a számítástechnika-óra mellett növekvő mértékben használjuk a gépeket a tanórákon is, a matematika és a fizika oktatásában például feladatsorok összeállítására, fizikai kísérletek elvégzésére, a nyelvtanításban nyelvvizsga-felkészítő feladatok összeállítására és internetes nyelvoktató honlapok használatára. A belső hálózat korlátlan internet-hozzáféréssel rendelkezik, és tartalmazza a mindenki számára elérhető CD-jogtárat, de az iskolaújság szerkesztése is számítógépen történik. Természetesen színvonalas honlappal is rendelkezünk. Könyvtárunkat pedig CD-ROM-okkal és multimédiás szoftverekkel szereltük fel.

Mit végeztek el eddig?

Szerdahelyiné Hutter Angéla: A munka egy kérdőív kidolgozásával kezdődött, és jelenleg az adatok gyűjtésénél tart. A felmérés azt vizsgálja, milyen szerepet tölt be jelenleg az IKT a részt vevő intézményekben. Megpróbáljuk azonosítani a jól működő példákat, és végső soron mindenki átveszi majd a többiektől, ami ott bevált. Nálunk például a statisztika és a tanulói nyilvántartások terén alakult ki egy olyan összetett rendszer, amely példaértékű lehet. Egyelőre tehát információgyűjtés folyik. A tervek szerint a projekt harmadik évének végére a produktumként elkészített honlap révén mindenki értesülhet a működő, kipróbált iskolai informatikai rendszerről. Emellett a személyes tájékozódásra is lehetőséget adunk majd: bárki ellátogathat hozzánk, hogy a helyszínen ismerje meg munkánk eredményét. Szívesen vállalnánk a referenciaiskola szerepét is ezen a téren.

Hogyan történik a társult partnerek bevonása?

Szerdahelyiné Hutter Angéla: Jó együttműködés alakult ki az önkormányzat közoktatási irodájával. Ők elsősorban nem operatív, hanem eszmei támogatást nyújtanak a projekthez, mivel annak irányultsága - az informatika alkalmazása az oktatásirányításban - összhangban van elképzeléseikkel. De a projekt eredményeinek terjesztésében természetesen részt vállalnak majd. Eger városa az országos rendszer mellett saját számítógépes tanügy-igazgatási rendszert működtet, mondhatni tehát, hogy az informatikának itt az oktatásban hagyományosan kiemelt szerepe van. Külföldi partnereink ezenkívül számítástechnikai cégeket is bevonnak, amiből közvetetten mi is profitálunk.

Az interjúkat készítette: Veres István
(Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda)

Footnotes

1. ^ A projektet ismertető írást az iskola igazgatója bocsátotta rendelkezésünkre.